Vita:A paksi atomerőmű bővítése

Beledolgozás

Szerintem ennek az Orbán–Putyin paktumnak a jelentősége mindenképpen súlyosabb annál, hogy a Paksi Atomerőműről szóló cikknek egy jelentéktelen alfejezete legyen csak. --Holdkóros ^vita 2014. február 22., 02:36 (CET)

A megállapodásról az atomerőmű-szócikkben kellene inkább egy szakasz, benne egy idevezető sablonnal. Mindenképpen egészségesebb és hasznosabb volna egy ilyen megoldás. --Holdkóros ^vita 2014. február 22., 03:14 (CET)

Fura mondat egy még furább szerződésről

„...és ha 10 év múlva olvassuk, akkor furán fog kinézni a mondat.” Addig még van tíz évünk, hogy kijavítsuk. A laptörténetbe meg szerintem kényelmesen elfér. --Holdkóros ^vita 2014. február 22., 02:42 (CET)

Csak tapasztalat, hogy a „jelenleg” szó elég sok helyen ott marad a wikin, és már pár hónap múlva furán nézhet ki a mondat, ha senki nem fog ránézni a cikkre. Szerintem emiatt érdemes kerülni az ilyen jellegű kifejezéseket. A másik törölt mondathoz meg nincs forrás, lehet hogy tény, de nem találtam meg a szöveghez tartozó forrást. A T/1-es megfogalmazás sem idevaló. --Tomcsy ^üzenet 2014. február 22., 02:53 (CET)

Ugyanígy furcsa, ami a "Jelenleg a Pakson megtermelt villamosenergia árával" foglalkozik, akármikor változhat. Tessék beírni azt, hogy 2014. február 3-án ennyi volt az ára (forráshoz kapcsolva), és az egy konkrét időponthoz kötött ár, az nem fog megváltozni. --Tomcsy ^üzenet 2014. február 22., 02:55 (CET)

„Főleg annak tudatában, hogy mind a technológiát, mind az üzemanyagot nem tudjuk itthonról beszerezni, így import kiszolgáltatottságunk növekszik.” http://hvg.hu/gazdasag/20140204_Paks_igy_jo_lesz --Holdkóros ^vita 2014. február 22., 03:07 (CET)

POV-sablon: súlyosan egyoldalú, elfogult írás, lényegében politikai megközelítése a témának, kampányanyag, egyoldalú LMP-s véleményözönnel

Lényegében egy LMP-s választási röpirat szintű anyag, amilyeneket mostanában osztogatnak az utcán. Súlyosan egyoldalú, dilettáns, szakmaiatlan. Nem világos, hogy Sólyom László mióta energiabiztonsági és atomenergetikai, vagy akár környezetvédelmi szaktekintély, hogy ebben az anyagban akár egyetlen mondatanak is szólnia kellene a véleményéről. Másrészt a téma a Paksi Atomerőmű szócikkében bőven elfér. Ez a legjobb módja annak, hogy a témát és a szócikket ne silányítsuk a választási kampány részévé. --VargaA ^vita 2014. február 23., 23:35 (CET)

Köszönöm a véleményt kedves orosz tolmács BME-n végzett úriember, de nem adok semmit sem az ilyen demagóg szűk látókörű politikai fikázásra. Egy feljelentés erején volt csak megemlítve az LMP, így nem látom, hogy neked hogyan jött le valami politikai kampány hablaty ebből. Majd 40 forrással dolgoztam szerte az internetről, van sok BME-s és MAVIR-os forrás is. Az elfogultság nem a cikkben van, ha az a viszontagságokra hívja fel a figyelmet, hanem Önben. A téma egyáltalán nem fér el a paksi atomerőmű szócikkbe, mert jelentőségénél és mennyiségénél is nagyobb a téma. --Huntomas ^vita 2014. február 24., 11:41 (CET)

Valóban egyoldalinak TŰNIK a szócikk, mert nem hoz fel olyan érveket, amelyek a paktum mellett szólnának – de ennek az a legfontosabb oka, hogy a megállapodás hívei nem tartják fontosnak, hogy legalább megpróbálkozzanak valamit felhozni a bővítés mellett, és amellett, hogy ilyen módon kellett dönteni az ügyben. Valami érdemi cáfolatot szívesebben olvasnánk a cikkben megjelent állításokról, mint egy ilyen kinyilatkoztatást. Kampánytémává I. Orbán császár tette azzal, hogy minden egyeztetés nélkül Moszkvában aláírta, majd két hónappal az országgyűlési választások előtt a parlamenttel megszavaztatta a bővítésről szóló megállapodást. Hogy neki miért volt sürgős, azt nem tudjuk...
Egy esemény, ami fél évszázadra kényszerpályára löki az országot, olyan jelentéktelen, hogy nem érdemel egy önálló szócikket ebben a lexikonban? --Holdkóros ^vita 2014. február 24., 00:31 (CET)

Holdkóros, jó lenne, ha egy szócikk vitalapján mellőznéd a bulvárpolitikát és a primitív címosztogatást. Mi egy enciklopédia szerkesztői vagyunk. Járőr meg még véletlenül se tegyen ilyet. --Pagony^foxhole 2014. február 24., 01:12 (CET)

Minden a téma iránt komolyabban érdeklődő és józan állampolgárban, – még ha nem is közgazdász vagy atomfizikus az illető – felmerülnek azok a kérdések, amiket Sólyom László feltett a konferencia bevezetőjében tartott előadásában, amiről a hivatkozott HVG-cikk beszámol. Jól van – Laci bácsi nem ért sem az energetikához, sem a pénzügyekhez, még annyit sem, mint egy most érettségizett diák – ne pofázzon bele a nagyurak dolgába... De mint alkotmányjogász legalább annyi tiszteletet megérdemel, hogy elmondhassa véleményét a „...hatalomgyakorlás hitelességi válságáról”. --Holdkóros ^vita 2014. február 24., 01:18 (CET)

NEM erről beszéltem. --Pagony^foxhole 2014. február 24., 01:22 (CET)

Érdekes azt megemlíteni, hogy Paks I-II alaperőmű volta miatt alkalmatlan az alternatívok hektikusságának kiegyenlítésére (holott ez nyilvánvaló, mivel alaperőmű, így nem is feladata), közben nem megemlíteni, hogy ezt a hektikusságot jelenleg még sehol a világban nem sikerült kiegyenlíteni, még a németeknél sem. Ők a (termelés után allelujázó cikkekben dicsőítve) szükségletet adott pillanatban „teljesen” lefedő, sőt, még túl is teljesítő alternatívok által feleslegesen megtermelt áramot nemes egyszerűséggel áttolják a csehekhez és a lengyelekhez, őket csak ezzel hálózatfejlesztésre való óriási kiadásokra kényszerítve, utóbbiaknál még olyan problémát is okozva, hogy a maguk zölden (tengerparti széllel) megtermelt alternatív áramukat nehezebben, illetve kisebb haszonnal adják el, mert náluk kevesebb és kisebb a szél, így ugyanakkora beruházással kevesebb, tehát drágább áram termelődik. Ezen kívül nem említi, hogy a hektikusság kiegyenlítésre gyorsan reagálni képes erőművek mind fosszilis energiahordozókkal működnek, így zöldnek legkevésbé sem nevezhetők. Az szintén kimaradt, hogy Magyarországon nincs olyan erejű és annyi ideig tartó szél, amennyit vizionálnak (Mo. területének kb. 2/3-a alkalmatlan, az átlagos szélerő 1/2-2/3-a a német tengerpartinak), vízerőművek alapvetően nem építhetők, de ha építenének, az csak a termelésben lenne zöld, az építése és léte nem. A bős-nagymarosi erőmű teljes, két országra (Magyarország, Csehszlovákia) eloszló, az eredeti tervek szerinti termelése a későbbi Paks I termelésének kb. 1/3-át adta volna, ennek jó esetben fele jutott volna nekünk. Paks 1 40%. ennek 1/6-a 6,6%. Tehát a vízerőművek sem játszanak.

A németországi példa:

https://www.energy-charts.de/power_inst.htm

https://www.energy-charts.de/energy.htm

Az első grafikonon jól látszik, hogy a szél és a napelem áramtermelés kapacitás 2016-ban 90,5 GW, a nukleáris 10,8 GW volt, míg a második grafikonon az látszik, hogy a kilencszer nagyobb alternatív termelési móddal másfélszer annyi áramot sem tudtak előállítani, azaz nagyon gyenge a hatékonysága az alternatívoknak.

És végső soron az sincs megemlítve, hogy mennyivel kellene túlméretezni az alternatív kapacitásokat a pillanatnyi szükségletek és a tárolókba való termelés biztosítására, ebből következően nincs említve, hogy mekkora és milyen költségvonzatú tárolókapacitásra van szükség, valamint nincsenek említve a (német-cseh-lengyel példából következően mindenképp) szükséges hálózati fejlesztések költségei.

A fentiek alapján javaslom ennek a szakasznak a törlését, vagy erős átszerkesztését. Hiszen így valóban egyszerű és egyoldalú propaganda. (Tudom, a hozzászólások 2014-esek, de az általam linkelt adatokon ez nem sokat változtat.) Sziráki Tamás 2017. május 24., 07:14

Sziasztok! Bár az elmúlt időszakban sok további pénzügyi információ nem derült ki, pár dolog világossá vált a beruházást megalapozó információkkal kapcsolatban, történetesen, hogy a jelenlegi árampiaci környezetben nem éri meg nagyon drágán újabb áramtermelési kapacitásokba beruházni. Ezt mindenképpen önállóan kifejtendő témának javasolnám a szócikkbe. – – Msmester ^vita 2018. május 7., 00:40 (CEST)

És akkor mivel fogod az egyre növekvő villamosenergia-igényt kielégíteni, ha a négy jelenlegi blokk leáll, holott jelentős áramimportból élünk ma is? Voxfax ^vita 2018. augusztus 20., 21:53 (CEST)