Vita:A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Petőfi és Arany a 20. század legszebb magyar versei között? – Hkoala 2007. november 15., 22:06 (CET)

És miért monogrammal jelöljük a válaszadókat? – Totya ✉ 2007. november 15., 22:14 (CET)

Azon én is elgondolkoztam, hogy a válaszadók némelyike vajon hogyan definiálná a 20. század fogalmát :D (Igaz, némelyiknek a „tíz” is gondot okozott...) Mellesleg úgyse érdekel senkit, de itt van az én mostani toplistám (nem konkrétan minőségbeli sorrend, csak így jutottak eszembe):

1. Radnóti Miklós: Erőltetett menet
2. Radnóti Miklós: Nem tudhatom
3. Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
4. Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma
5. Juhász Gyula: Anna örök
6. Ady Endre: Az én menyasszonyom
7. Ady Endre: Júdás és Jézus
8. Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben
9. Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton jegyzeteiből
10. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

– Alensha ^üzi 2007. november 15., 23:12 (CET)

Ó, cara mía! Nem gondoltam, hogy ilyeneket is olvasol. Most nagyon el vagyok tőled ájulva. :) Satak Lord 2009. április 14., 19:30 (CEST)

Mér, mit hittél, pici aranyom? Hogy a versről azt hiszem, sajtszósszal kell enni? Fültövön csaplak ám, ha magadhoz térsz az ájulásból :) – Alensha ^sms 2009. április 28., 01:16 (CEST)

Fültövön? De aranyos :D Satak Lord 2009. április 29., 18:01 (CEST)

nem „aranyos”, hanem „félelmetes”, hogy a fene megenné a kiskun fajtádat. – Alensha ^sms 2009. május 1., 03:37 (CEST)

Igen az, persze természetesen hogyne naná csakis mi más is lehetne. :D Satak Lord 2009. május 7., 22:04 (CEST)

Forrás

Öh. És ezt így hogy? Ez egy szócikk? Nemá! – Winston 2007. november 16., 17:06 (CET)

Banner Zoltán (szavazata a 10 legszebb versre)

Petõfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet

Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz

Gellért Sándor: Tornácküszöbön

Király László: Halljátok-é a dalt!?

Arany János: Magányban

Illyés Gyula: Bartók

Lászlóffy Aladár: Az alexandriai könyvtár égése

Bartalis János: Szõlõõrzés

Horváth Imre: A sárga ház

Dsida Jenõ: Tíz parancsolat (Töredék)

Csak olyan verseket tudok kiemelni a százezerbõl, de legalábbis az általam ismert sok ezerbõl, amelyeket pódiumon mondtam el, mégpedig azért, mert úgy éreztem, mintha én írtam volna õket. De nem a memorizálás és kidolgozás közben, hanem a közönség jelenlétében, a hallgatóság figyelme és hálája, engem is magával ragadó beleérzése nyomán ismertem meg összes rétegeiket, teljes szerkezetüket és igazi varázserejüket. Viszonyom éppen ezért sokkal meghittebb a versekkel, de különösen az elõadottakkal, mint azoké, akik csupán olvassák vagy másoktól hallják.

Persze elfogultságom is nagyobb, így hát „találati” esélyeim is kisebbek a pontok összeadásakor, már csak azért is, mert többségükben erdélyi költõk a választottjaim.

Talán hasonlítanak is ezek a versek egymásra, mert egyrészt a „költõ a máglyán”-szindróma végzetes örökkévalóságáról („Ott essem el én, / A harc mezején” ahol „A hõsöket egy közös sírnak adják” – Petõfi; „Magyar sorskockákon ez ígyen döntõdött, / Mind összekerülünk közös mártír-hõsök” – Ady; „nagy vihar jöttekor / – bármi legyen bére – / valakinek állni kell a / tornác küszöbére” – Gellért; „Csak a szándék él, mégis, vas-szorítások, / penge-hasogatások, megvakíttatások, / fojtva-elnémítások ellenére is” – Király), másrészt a költõi és mindenfajta mûvészi alkotótevékenység hitességérõl és felelõsségérõl szólnak („Ész, egybeforrt vágy, tiszta honfihûség, / Bátorságot nekünk mindez nem ad? / Megvert reménnyel induljunk csatába? / Hitben feladjuk már a diadalt?… / Nem, nem…” stb. – Arany; „Ím a példa, hogy ki szépen kimondja / a rettenetet, azzal föl is oldja. / Ím, a nagy lélek válasza a létre / s a mûvészé, hogy megérte poklot szenvednie.” – Illyés; „Az ember kiáll – / és harsányan, / a szörnyûségekkel szembeszegezve / magasra, magasra tartja lobogóját / és kiáltja, kiáltja zengve: / Ó, élet! Élet! / És nem! Nem a halál!” – Bartalis; [ha nem az Ima mindenkiért 1940-ben-t jelöltem meg, hanem a Szõlõõrzést, akkor viszont ez az idézet jön: „Állok a világ felett, / mint egy feltûzött vasvilla / és a világ borát õrizem. / Ha ez elvesz, minden kihal / a földön. / Ha ez ellobog, / csönd borul a világra.”] „Ha minden aprócska ügyben összefutnak, / mert minden aprócska ügyben összefutnak, / ha minden aprócska ügyben összefutnak – / mért nincsenek jelen a döntõ pillanatokban?” – Lászlóffy).

És senki szomorúbb, ám csillogóbb szemmel, mintegy angyali üdvözletként be nem számolt e költõi hitességért és felelõsségért járó kárpótlás gyönyörûségérõl, mint földim, Dsida Jenõ a Tíz parancsolatban:

Amint jó volt hozzám a bölcsõ,

tudom, hogy jó lesz a koporsó.

Ki most lefekszik, nem kívánta,

hogy földje legyen, háza, ökre,

de amit látott, gyönyörû volt

és véle marad mindörökre.

És övé marad mindörökre.

A KORUNK folyóirat kérdéseire különféle stílusú, vagy megtagadó válaszok érkeztek.

Ez a szócikk tehát az m*c^2 és a 2*2 szinvonala közötti "játékos" válaszokat gyűjtötte össze. Nem a válaszolók izlését és nem a kommentárjukat kívánta bemutatni, nem pellengér, hogy név szerint pl. Szőcs Lászlót bántsátok, de talán néhányan Ti is elolvastatok néhány verset a felsoroltak közül.

Akár vissza is ls lehetett volna keresni, hogy hány válaszadót én magam nem találtam meg. Vállalom a hiányt!

Az MLM stílusát a legalsó szinten beszervezett könnyen felismeri. Nem minősítem a kritikákat. Tessék kitörölni!!! A szócikket! Winstonnak mással is meggyűlt a baja. Kibirom...

Alensa kritikája és felsorolása tetszett! Nekem is van saját 10 versem, 20 versem, stb. És abba is belelóg a 19 század. A szépség nem definició kérdése!

User vita:Zlajos 2007. december 8., 17:00 (CET)

Bennó csakazértis

Ha már ilyen kivételes órában még ébren találtam magamat, és ráleltem erre az oldalra:

1. Pilinszky János: Infinitívusz
2. Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet?
3. Babits Mihály: Laodameia – kicsit csalás, mer' majdnem egy egész dráma, különös tekintettel az Alvilág kórusra. ;) (Hol körbekerül a Sztüx vize hétszer / S ugat a kapunál háromfejű eb, / Hová senki se jut le soha kétszer, / Van-e létezőbb hely, és léttelenebb?)
4. Orbán Ottó: Kedden szünnap – kicsit le kell hozzá szkrollozni.
5. Radnóti Miklós: Nem tudhatom*
6. Petri György: Horatiusnak rossz napja van
7. Weöres Sándor: Galagonya
8. Babits Mihály: Ősz és tavasz között
9. Weöres Sándor: A paprikajancsi szerenádja
10. József Attila: Az árnyékok]

Merőben szubjektív, merőben esetleges, merőben éjszakai, valamint a sorrend csak az eszembejutást fejezi ki. ;) Bennó^fogadó 2009. április 28., 03:19 (CEST)

ezeket átböngészem majd, mert van közte, amit nem ismerek. (te jó ég, a galagonya... emléxem, óvodás koromban, amikor az óvónéni nagy átéléssel szavalta, hogy „izzik a galagonya”... egy gyerek se tudta, mi az, de féltünk tőle rettenetesen... :D)

ha a 21. század is benne lehetne, akkor most ez az új favorit nálam, nézd meg. :) – Alensha ^sms 2009. május 1., 03:42 (CEST)

Cikk címe

Miért kell a Korunk-ot végig nagybetűvel írni? – Hkoala 2009. április 28., 07:51 (CEST)

A kérdés jogos. Szeintem semmi oka rá. (Zovizo: kell egyáltalán zárójeles egyértelműsítés ide)? Bennó^fogadó 2009. április 28., 11:59 (CEST)

Ha nem lenne zárójel, akkor a cím sugallná, hogy ez valami abszolút mérce. – Hkoala 2009. április 28., 12:06 (CEST)

Kérdés, hogy a cím dolga-e elmagyarázni az ilyet és eloszlatni a félreértéseket. A A barátnőm egy hülye liba könyvcím mellé se tesszük oda zárójelben, hogy mi az, csakis ütközés esetén. A lapról azután kiderül. Bennó^fogadó 2009. április 28., 12:23 (CEST)

A tény szent, a vélemény nem számít -- az én szememben ez a WP egyik fő szerkesztési elve. Ennek alapján ez a cikk annyiban méltó egyáltalán a fennmaradásra, amennyiben informálja az olvasót, hogy azok, akik a magyar irodalmat a jelen századfordulón csinálják, melyik verseket tartják a legjobbnak. A lap címének ezért szerintem azt kell hangsúlyoznia, hogy ez itt egy felmérés/körkérdés eredménye, nem pedig azt, hogy itt most kéremszépen meg lesz mondva a frankó arról, hogy mik a legszebb versek. Valahogy úgy, hogy „A Korunk listája a huszadik század legszebb magyar verseiről”. - Malatinszky ^vita 2009. április 28., 17:27 (CEST)

Bereményi

Kicsit sajnálom, hogy Bereményi Géza neve fel sem merült, sem itt a vitalapon, sem a cikkben. Valahogy nem szoktunk úgy gondolni rá, mint költőre, mert az ő verseit egy gitáros pasi énekli, nem pedig Pistike szavalja a művház színpadán. - Malatinszky ^vita 2009. április 28., 17:31 (CEST)

Egy 12-es gyűjtemény, századtól függetlenül

1. Petőfi Sándor: Szeptember végén
2. Pilinszky János: Apokrif
3. Arany János: Szondi két apródja
4. Babits Mihály: Esti kérdés
5. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez
6. Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
7. Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet
8. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
9. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél
10. Vörösmarty Mihály: A vén cigány
11. József Attila: Eszmélet
12. Weöres Sándor: Valse triste

Forrás (A 12 legszebb magyar vers • konferencia- és könyvsorozat, 2007–2013) – Ádám ✉ 2010. július 17., 01:47 (CEST)

Gubb megjegyzése

Ewill B. Killedbitsch sehol????? Őt senki se szereti??? Az "Asztrálsík" c. verse pl. gyönyörű!!!!. De a Gipsz Jakab c. kolosszális munkájában is a modern egzisztencialista életérzés karmikusan lenyűgöző exemplifikációja inkubálódik!!! A Metafizikus, szabadpiaci kecskerím-ben pedig az egyszerű, mindennapi életszükségleteket emeli filozófiai mélységekbe! ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 24., 21:09 (CEST)