Vita:.NET keretrendszer
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2012. június 2. | |||
| |||
Zárójelezés[szerkesztés]
Lehet, hogy csak engem zavar (ezért nem is javítottam ki), a szövegben a rövidítések többszörös magyarázása. Ilyenekre gondolok:
... API-ba (Application Programming Interface, alkalmazás-fejlesztői felület)
Ilyenből több is van, és igazából sok ilyen cikkben előjön (és elő fog jönni) ez a dolog. Szerintem ez így halmozás, nem egyértelmű, hogy melyik legyen zárójelben, néha a rövidítés van, néha a magyar fordítás, néha mindkettő. Szerintem a kifejezés fordítása és/vagy kifejtése abban a szócikkben kellene legyen, amire a kifejezés mutat. --Karaj 2005. május 9., 23:12 (CEST)
- Én írtam, de egyetértek. Papír alapú beidegződés, törlöm. --artur02 2005. május 11., 20:54 (CEST)
- Sikerült megint összezavarni a dolgokat. Bár van "Microsoft .net Framework" szövegű logó is, ezen a lapn a Framework szó nélkül szerepel. Jó lenne, ha tudatosulna: itt a keretrendszer (framework) szónak csak magyarázó szerepe van, ezért nem kellene a .NET után többször kitenni. A márkaneveket lehetőleg használjuk úgy, ahogy a tulajdonosa (lásd még védjegy).--Linkoman
- Egy példa: mindenki tudja, hogy a Coca-Cola üdítőital, de nem része a márkanévnek (védjegynek) az "üdítőital" szó.--Linkoman.
- A Microsoft .NET és a Microsoft .NET Framework viszont két különböző dolgot jelöl [1], és ha nem tévedek, mindkettő bejegyzett védjegy. Egymás között használhatjuk (használjuk is) a .NET kifejezést a .NET Framework helyett, de egy enciklopédiában nem lehetünk ilyen megengedőek. – KovacsUr 2005. július 22., 02:00 (CEST)
Nem leszünk megengedőek - zárás helyett kezdés[szerkesztés]
- Sajnálattal látom, hogy határozottan állást foglalsz olyan kérdésben, amelyben tévedsz.
- Itt egy link- az általad megadott linket követve- amely felsorolja a Microsoft Corporation védjegyeit:
- Microsoft védjegyek
- Ebben a felsorolásban nem szerepel egyik megadott "márkanév" sem. Megmondom, miért:
- A védjegyjogosult (itt a Microsoft) rendelkezik több MICROSOFT szóvédjeggyel, továbbá a ".NET" ábrás védjeggyel (Magyarországon is érvényes, lásd a Magyar Szabadalmi Hivatalwww.hpo.hu, továbbá "Microsoft .net connected" ábrás védjeggyel (Közösségi (európai) védhjegy lajstromszáma: 003025095, az oami.eu.int honlapról a CTM-Online menűpontból kutatással elérhető - ez is érvényes Magyarországon
- A magadott linken szereplő védjegy-listából az R a körben jelű védjegyek lajstromozott védjegyek (minimum az USÁ-ban), a TM jelűeket pedig lajstromozás nélkül használja a cég (a lista szerint).
- Az általad megadott honlapon szerepel a "MICROSOFT.NET" és a ".NET FRAMEWORK" kifejezés is. Ezek így, ahogy vannak, nem állnak önállóan védjegyoltalom alatt!
Természetesen egyes elemeik (így a MICROSOFT szó bejegyzett szóvédjegy és a ".NET" ábrás védjkegy is megfelel a magyar Wiki lapon szereplő emblémával.
- A tévedésed egyszerű: a FRAMEWORK szó történetesen a MICROSOFT egyetlen védjegyében sem szerepel, nem ilyen igénnyel használják a honlapon (persze, senki sem állította, hogy "a FRAMEWORK" szó a Microsoft védjegye.
- Ha még van kérdésed, kérlek tedd fel.--Millisits
- Köszönjük a felvilágosítást. Azt írtam a védjegyekkel kapcsolaban: „ha nem tévedek” – nos, tévedtem. A .NET és a .NET Framework jelentésének és írásmódjának szempontjából természetesen mindennek nincs jelentősége, de tudni hasznos. – KovacsUr 2005. július 22., 10:59 (CEST)
.NET és Java[szerkesztés]
Windows rendszereknél Java helyett a .NET lett a hivatalosan támogatott keretrendszer. Más rendszereknél ez nem jellemző.
Ennek konkrétan semmi értelme.
1.: Miért kellene egy operációs rendszernek a Java -t támogatnia? Ilyet többek között a Linux sem tesz, ott C++ alapon kódolnak (Qt, GTK, etc...).
2.: A Microsoft (már elnézést) hülye lesz a konkurens cég termékét támogatni, ha van saját (szigorúan szvsz mérföldekkel jobb) megoldása.
Ezért igen nagy teljesítmény és érdem, hogy Java és Linux szinte minden elterjedt géptípusra van.
Nem vagyunk itten icipicit szubjektívek? Teljesítménynek teljesítmény, de meg is van az ára. A Java finoman szólva nem a sebességéről és szerény memóriaigényéről híres. A Linux esetén meg mekkora előny, hogy van tízmillió egymással inkompatibilis disztribúció, amelyeknek újabb kismillió - szintén inkompatibilis - verziója fut. Valamint nem beszéltünk arról a tényről, hogy Linux rendszert a mai napig (2009!!) nem lehet komoly számítástechnikai ismeretek nélkül szimpla felhasználóként sem kezelni.
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a Microsoft az Isten és igen, a Windows sem tökéletes, de az egységesség hatalmas fegyvertény az oldalukon. Én magam is használtam Linuxot, tetszett is, de fejleszteni rá olyan volt, mintha a fogamat húznák.
A szócikket újra fogom írni az alapoktól, és kitérek majd a .NET/Java vitára is, de ebben a formában a fenti megállapítások nem helytállóak. Üdv, – ReiterIstvan vita 2009. február 21., 19:48 (CET)