Vidombáki erődtemplom
| Vidombáki erődtemplom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | evangélikus |
| Építési adatok | |
| Építése | 13. század |
| Rekonstrukciók évei | 1660–1668 |
| LMI-kód | BV-II-a-A-11702 |
| Elérhetőség | |
| Település | Vidombák |
| Hely | Strada Morii 2. |
| Elhelyezkedése | |
 Vidombáki erődtemplom
Pozíció Brassó megye térképén
| |
 é. sz. 45° 39′ 48″, k. h. 25° 30′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 48″, k. h. 25° 30′ 21″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vidombáki erődtemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A vidombáki erődtemplom (románul: Biserica fortificată din Ghimbav, németül: Weidenbacher Kirchenburg) eredetileg a 13. században emelt, később várfallal körülvett, a 17. században újjáépített szász evangélikus erődtemplom Vidombákon, Brassó megyében. Műemlékként nyilvántartott épület.[1]
A vár a Barcaság egyik legkorábbi és Orbán Balázs szerint legerősebb[2] templomerődje volt: mivel Vidombák sík területen fekszik, ellenséges támadás esetén más településekkel ellentétben a lakosok nem tudtak erdőkbe, hegyekbe menekülni, így különösen fontos volt egy ellenálló erődítmény építése.[3] Azonban ennek nem volt túl nagy haszna, mivel védői több esetben harc nélkül átadták a támadó ellenségnek. A 19. században a kapubástyát lebontották, hogy a helyén építsék föl a faluházát.
Története[szerkesztés]
Vidombákot a 13. század első felében alapították a Német Lovagrend által behívott szász telepesek, Szent Péternek szentelt nagytemplomát pedig 1250 körül építették fel. Plébánosát legelőször 1351-ben említik (Christianus de Widenbach). Korai történetéről nem maradtak fenn dokumentumok, csak néhány pap nevét jegyezték fel.[4]
Az 1421-es és 1432-es törökdúlások miatt szükségessé vált egy erődítmény emelése, így a 15. század második felében felépítették a templomerődöt. Magát a templomot gótikus stílusúvá építették át, és ekkor készült el a lelkészi lak alsó, legrégibb része (egy felirat tanúsága szerint 1492-ben).[5] A 16. század közepén a szászok evangélikus hitre tértek, így a templom is evangélikussá vált.[6]
Az ellenálló erődöt ellenségnek soha nem sikerült bevennie, azonban a szászok többször feladták védelmét (1612-ben Báthorynak, 1658-ban a tatároknak), azt remélve, hogy a falu így kegyelmet kap. Azonban ez egyik esetben sem történt így, az ellenség felprédálta a falut, lerombolta a templomot, és számos embert megölt.[7] Az 1658-as dúlás után a templomot közel egy évtized alatt építették újjá, tornya a korábbinál alacsonyabb.[8]
1739-ben a templomot cseréppel fedték, 1759-ben tetőszerkezetét felújították.[9] 1876-ban lebontották az erőd kéttornyos kapubástyáját és itt építették fel az új faluházát (ma könyvtár és egyesületek székhelye). A templomerődbe a faluháza épületéből nyílt bejárat, azonban ezt 1970-ben megszüntették, és új kaput nyitottak a fal déli részén.[10]
Leírása[szerkesztés]
A templom[szerkesztés]
Gótikus stílusú, háromhajós épület; a magas főhajót két alacsony, sokszögűleg záródó mellékhajó fogja közre, melyektől boltozatos pillérek választják el. A szentély a főhajó szélességével bír (8 méter), attól egy csúcsíves diadalív választja el. A szentély és a mellékhajók ablakai csúcsívesek, a főhajó felső, ezeken túlmagasló részén kerek ablakok vannak.[2] A központi hajó 20,5 méter hosszú, a szentély 13,5, a mellékhajók 28 méter hosszúak. Oltárja 1848-ban készült klasszicista stílusban, rajta a fényözönben álló Krisztus látható. A két világháború alatt elesett és fogságban meghalt, összesen 114 vidombáki szász emlékét két emléktábla őrzi.[8] Orgonáját 1786-ban készítette Johannes Prause, 1848-ban és 1908-ban módosították, legutóbb 2008-ban újították fel.[11]
Tornya a nyugati oldalon helyezkedik el, eredetileg a mainál magasabb volt, az 1658-as pusztítás után alacsonyabbra építették. A torony előcsarnokába díszes, bélletelt kapu vezet, mely kerci hatást mutat. Óraszerkezetét Johann Mannhardt készítette. Orbán Balázs a 19. század közepén három harangról számolt be: a két kisebben az 1591-es és az 1656-os dátum volt látható; a legnagyobb, 1668-ból származó harang elhasadt, 1832-ben öntötték újra. 1870-ben öt harangról tudósítanak. Az első világháborúban a legrégibb kivételével hadicélra rekvirálták a harangokat.[2][12]
Ez az egyetlen erdélyi evangélikus templom, melynek belseje teljesen ki van festve.[13]
A régi evangélikus temető nem a templom mellett, hanem a város keleti részén, a Piac utcában van. A temetőben a sírokon kívül kriptasor is található, továbbá egy tömegsír, ahol az 1916-os román betöréskor elesett katonák nyugszanak.[14]
Az erődítmény[szerkesztés]
A kőből és téglából emelt védőfalat öt négyszögletes torony védi, ezen felül még volt egy kéttornyos kapuerőd, melyet 1876-ban lebontottak. A vár ovális alaprajzú, mely arra utal, hogy a Barcaság egyik legkorábbi ilyen építménye volt;[15] belső oldalán éléskamrák sorakoztak, hogy a védők hosszú ostrom alatt is kitarthassanak, továbbá minden családnak volt egy kis háza, ahol meghúzódhatott (ezeket a 20. században lebontották). A kapu a délkeleti oldalon nyílt, az erődöt körbevevő vizesárkon pedig felvonóhíd biztosított átjárást.[8][16] A kiugró, dobozszerű, kettős szuroköntő nyílások egyediek a Barcaságon.[17]
Orbán Balázs, aki még eredeti formájában látta a kapuerődöt, a következőképpen írja le azt: „Itt is meg van a fedett folyosó, melynek veszélyes csapdái és védrácsai fenyegették az ellenséget. A folyosó fölött egy hatalmas, köröskörül zuzművekkel ellátott donjonszerű torony emelkedik, mely már önmagában is eléggé fedezte volna a bejáratot; de a várépitők abban nem biztak meg, hanem elébe egy kiszökellő elővédet vagy hidfőt ragasztottak, melyen ismét két védtorony emelkedik. Ezek közt van a hatalmas zuzművekkel biztositott külső kapu, melynek ajtóját a falszegélyzett széles sánczra leereszthető felvonó hid alkotta. Egyátalában a vidombaki templomvár ugy combinatiója, mint kivitele, hatalmas védművei s főleg kapuszerkezete által a Barczaság minden templomvárai fölött áll, s az elsőséget magának követelheti.”[2]
Képek[szerkesztés]
-
A templom -
A templomerőd udvara -
Az erőd kettős szuroköntő nyílásai -
A kórus és az oltár -
Az orgona és a templomzászló
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c d Orbán Balázs. XXIV. Zernyest, Királykő, a két Tohán, Volkány és Vidombak, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868)
- ↑ Art Press 62. o.
- ↑ Nussbächer 8–9. o.
- ↑ Nussbächer 15–16. o.
- ↑ Nussbächer 21. o.
- ↑ Nussbächer 24–26. o.
- ↑ a b c Kovács Lehel István. Térben és időben – Barangolás a Barcaságon. Négyfalu: HMMT, 307–309. o. (2017). ISBN 9789730258783
- ↑ Nussbächer 34–35. o.
- ↑ Nussbächer 45. és 65. o.
- ↑ Nussbächer 74. o.
- ↑ Beschreibung von Weidenbach. burzenland.de. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ Art Press 164. o.
- ↑ Nussbächer 51. o.
- ↑ Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chronicken, 7 (német nyelven). Brassó: Aldus, 188–193. o. (2018). ISBN 9786069840115
- ↑ Art Press 155. o.
- ↑ Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch (német nyelven). Brassó: Wilhelm Hiemesch, 85–86. o. (1934)
Források[szerkesztés]
- ↑ Art Press: Art Press Consulting. Orașul Ghimbav (román nyelven). Brassó: Nice Print (2015)
- ↑ Nussbächer: Nussbächer, Gernot, Lupu, Mihaela. Ghimbav – file de cronică și imagini (román nyelven). Brassó: Aldus (2013). ISBN 9789737822673
További információk[szerkesztés]
- Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta, 787–789. o. (2022). ISBN 9789737969224
- Karczag Ákos; Szabó Tibor. Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest: Semmelweis, 836–837. o. (2010). ISBN 9789639879607
- A templom és az erőd alaprajza. burgenwelt.org. (Hozzáférés: 2022. augusztus 10.)
.svg){kind=small}