Victor Hensen

Christian Andreas Victor Hensen
Életrajzi adatok
Született	1835. február 10. Schleswig
Elhunyt	1924. április 5. (89 évesen) Kiel
Ismeretes mint	botanikus fiziológus tengerbiológus egyetemi oktató zoológus
Iskolái	Humboldt Egyetem Kieli Egyetem würzburgi Julius-Maximilian egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Andreas Victor Hensen témájú médiaállományokat.

Planktonszűrője, 1889

Ductus reuniens

Christian Andreas Victor Hensen (Schleswig, 1835. február 10. – Kiel, 1924. április 5.) német botanikus, fiziológus, zoológus, fitológus, tengerbiológus és planktonológus, egyetemi tanár, a plankton kifejezés megalkotója. Ő tette le a biológiai oceanográfia alapjait. A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj háromszoros jelöltje. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Hensen”.

Élete

Az észak-németországi Schleswigben született. Apja a helyi siketnéma-nevelő intézet igazgatója, anyai nagyapja híres orvos volt. Orvostudományi tanulmányait a Würzburgi Egyetemen (Julius-Miksa Egyetem), a berlini Charitén (Albert Kölliker, Johannes Peter Müller, Rudolf Virchow keze alatt) és Kielben folytatta. Utóbbiban 1859-ben doktori fokozatot szerzett az epilepszia és a kiválasztó szervrendszer témából.

1859-től a Kieli Keresztély Albert Egyetemen demonstrátorként, 1864-től 1911-ig az élettan professzoraként oktatott (az 1877/78, 1887/88 és 1888/89-as tanévekben az egyetem rektoraként is). A kémiai tisztaságú glikogén állati szövetből történő előállítására szolgáló módszer feltalálójaként is ismert. 1871-től a Pomeránia nevű kutatóhajón öt tengerbiológiai expedíciót vezetett a Balti-tengerre és az Északi-tengerre, valamint az Atlanti-óceánra (például 1889-ben Karl Brandt műszaki segítségével planktonexpedíciót az Alexander von Humboldt Alapítvány keretében).

Későbbi látványos tevékenységi köre tengerbiológia lett. Számos kutatási expedíciót vezetett az Atlanti-óceánon, többek között 1889-ben a Humboldt Alapítvány plankton expedícióját. Kvantitatív statisztikai módszerekkel gazdagította a plankton- és a halászati kutatásokat. A halászati kutatások során kifejlesztett egy, a halak otolitját felismerve, életképességükre következtetve kvantitatív módszereket dolgozott ki a halállományok jellemzésére. A halak otolithálózatában más mikroorganizmusokat is talált, amelyekre 1887-ben megalkotta a plankton kifejezést. Speciálisan kifejlesztett, finom selyemhálókkal kiszűrte a planktont egy 200 méter magas, 0,1 négyzetméteres vízoszlopból. Az óceán számos pontján vett mintákkal képes volt megbecsülni a plankton teljes mennyiségét egy legfeljebb 200 méteres vízrétegben. Ezért tekinthető „a mennyiségi planktonológia atyjának”. Új megközelítése és következtetései szakmai körökben vitákat generáltak. Kiemelkedően kritikus ellenlábasa Ernst Haeckel volt.

„Mellesleg” a kieli egyetem kertjében foglalkozott a földigiliszták élettanával is. 1871-ben Rostockban előadást tartott a Német Természettudósok és Orvosok Társasága ülésén „A földigiliszták és a talajregenerálás kapcsolata” témájában. Ebben, azt jelentette többek között, hogy a földigiliszták átjárják a talajt akár több mint egy méter mélységben, az így keletkezett csövecskék összeköttetéseket alkothatnak a növényi gyökerek számára. A földigiliszták hasznosságáról szóló kiadványaival nagy elismerést szerzett a gazdálkodók körében; és Charles Darwin utolsó kiadványában, amely et a földigiliszták hatása a növényi humusz kialakulására témában írt, többször is hivatkozik Hensen megállapításara. Hensen motiválta a mezőgazdász Ewald Wollnyt, aki kezdetben a földigilisztákat kártevőknek tartotta és Hensen nézeteit akarta megcáfolni, alapvető kísérleteket végzett a „földigiliszta kérdésben”, amelyek megerősítették, hogy a földigiliszták jelentős teljesítményjavulást hoztak a különböző növénykultúrákban.

Foglalkozott még az érzékszervek anatómiájával, fiziológiájával és az embriológiával is. A hallás élettani vizsgálata során felfedezte a belsőfül struktúrájában a róla elnevezett Hensen-csatornát (Hensen-sejtek, Hensen-csík). Párhuzamot talált a tengeri állatok és a madarak tájékozódását szolgáló „Hensen-csomópont és Hensen-vonal” működésében is.

Publikációi

• Zur Morphologie der Schnecke des Menschen und der Säugethiere, 1863
• Über die Befischung der deutschen Küsten, Wiegandt, Hempel und Parey, Berlin, 1874
• Die Plankton-Expedition und Haeckels Darwinismus. Über einige Aufgaben und Ziele der beschreibenden Naturwissenschaften, Lipsius und Tischer, Kiel, 1891
• Ergebnisse der plankton-Expedition der Humboldt-Stiftung, 5. kötet (52 észrevétel) Lipsius & Tischer, Kiel és Lipcse, 1992-1912
• Nordisches Plankton (8. kötet) Lipsius und Tischer, Kiel és Lipcse 1901-1942. Ed. Karl Brandt) – Az északi plankton

Társadalmi tevékenysége

• 1867-től a Porosz Királyság képviselőházának tagjaként lobbizva, az óceánok tanulmányozásának előmozdítása érdekében, kezdeményezésére 1870-ben megalakult az Óceánok Kutatásának Porosz Királyi Szakbizottsága, amelynek haláláig elnöke volt.

Elismerései

• A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja, 1873
• A Göttingeni Tudományos Akadémia tagja
• A Porosz Királyi Tudományakadémia tagja
• A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj jelöltje: 1906, 1910 és 1912 években

Emlékezete

A Victor Hensen nevét viselő kutatóhajó az ezredfordulón

• Az RV VICTOR HENSEN kutatóhajó 1975 óta az ő nevét viseli.
• A botanika a növények leírásában és tudományos besorolásában használatos határozó, a „Victor Hensen” Nemzetközi Növénynevek Indexe (IPNI) a Királyi Botanikus Kertek, a Harvard Egyetem és az Australian Plant Name Index (APNI) megjelölésére röviden a Hensen nevet használja.

Irodalom

• Karl Brandt: Victor Hensen und die Meeresforschung. In: Wissenschaftliche Meeresuntersuchungen, Abteilung Kiel, Neue Folge 20, 1925, 49–103.
• Rüdiger Porep: Der Physiologe und Planktonforscher Victor Hensen (1835–1924). Sein Leben und Werk. Neumünster 1970 (= Kieler Beiträge zur Geschichte der Medizin und Pharmazie 9, mit Bild und Gesamtverzeichnis seiner Schriften).
• G. Kortum: Victor Hensen in der Geschichte der Meeresforschung (PDF; 774 kB). In: Schriften des Naturwissenschaftlichen Vereins für Schleswig-Holstein 71, 2009, 3–25.
• Otto Graff: Die Regenwurmfrage im 18. und 19. Jahrhundert und die Bedeutung Victor Hensens. In: Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie 27, 1979, 232–243.
• Reinhard Kölmel: Victor Hensen als Meeresforscher. Ein Mediziner begründete in Kiel die moderne biologische Meeresforschung. In: Biologie in unserer Zeit 16, Nr. 3, 1986, 65–70.

További információk

• A Darwin és Hensen közötti levelezés

Egyéb projektek

További információkat találhatsz Victor Hensen témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

Források

• Victor Hensen, Enciclopedia Italiana, Istituto dell'Enciclopedia Italiana (olaszul)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor Hensen című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor Hensen című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor Hensen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.