Valladolidi királyi palota

Valladolidi királyi palota
Palacio Real de Valladolid
Település	Valladolid
Építési adatok
Építés éve	16. század
Építési stílus	reneszánsz építészet
Hasznosítása
Felhasználási terület	palota emlékmű királyi palota
Tulajdonos	spanyol hadsereg
Elhelyezkedése
Valladolidi királyi palota Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 39′ 24″, ny. h. 4° 43′ 33″41.656666666667, -4.7258333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Valladolidi királyi palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A valladolidi királyi palota a Spanyolországban található Valladolid egyik 16. századi műemléke, amely a 17. század elején a spanyol királyi család hivatalos rezidenciája volt. Bár ma katonai célokra használják, egy része (vezető segítségével) turisták számára is látogatható.

Története

A palota története 1522-ben kezdődött, amikor Francisco de los Cobos y Molina, León comendador mayorja, I. Károly spanyol király államtitkára összeházasodott María de Mendozával, majd úgy döntöttek, egy, a rangjukhoz méltó palotát építtetnek maguknak Valladolidban, amely akár a városba látogató királyok fogadására is alkalmas lesz. Az építkezéssel Luis de Vega királyi építészt bízták meg.

1600. szeptember 17-én De los Cobos unokája, Camarasa őrgrófja eladta a palotát Lerma grófjának, aki viszont 1601-ben átengedte azt III. Fülöp királynak, miután az uralkodó úgy döntött, udvarát Valladolidban rendezi be. 1605. április 8-án Margit királyné itt adott életet fiának, a későbbi IV. Fülöp királynak. Miután 1606-ban az udvar visszaköltözött Madridba, a valladolidi palota elhagyatottá vált, az idők során károsodni kezdett, igaz, 1690-ben még itt került sor II. Károly és Pfalz–Neuburgi Mária Anna esküvőjére is. 1752-ben VI. Ferdinánd az épület egy részét átadta egy történelmi és földrajzi akadémiának, amely 1800-as feloszlásáig működött itt. Időközben, 1760-ban III. Károly megbízta Ventura Rodríguez építészt, hogy mérje fel, milyen felújítási munkákra lenne szüksége a palotának. A munkálatokat egy helyi mester, Manuel Godoy végezte.

A függetlenségi háború idején az épületet műveleti központként használták, megszállt itt többek között Napóleon és testvére, Joseph, valamint Arthur Wellesley is. 1854-ben irodákat rendeztek be itt, majd 1876-ban a hadsereghez került: itt rendezték be Öreg Kasztília régió kapitányságának (Capitanía General) központját. Később az idő múlásával a haderő szerkezete sokat változott, így az épület gyakran változtatta pontos szerepét, de mindvégig a fegyveres erők tulajdonában maradt.

A történelem során az előbb említett személyeken kívül lakott ebben a palotában rövidebb-hosszabb időre Ávilai Szent Teréz, Diego Velázquez és Baldomero Espartero is. A királyi család (XIII. Alfonz és felesége, Battenbergi Viktória Eugénia, valamint a király anyja, Mária Krisztina és több családtagjuk) utoljára 1921 májusában lakott itt. Nem szállt meg, de ellátogatott ide az uralkodó 1984. május 27-én és 2012. június 2-án is.

Leírás

Az épület Valladolid történelmi belvárosában, a Szent Pál tér délnyugati oldalán található. Kinézete jelentősen eltér az eredetitől, mivel az idők során több átépítésen és felújításon esett át. A tér felé néző főhomlokzat három szintje övpárkánnyal van elválasztva egymástól. Az alsó szintre az ablakok közötti felületek vízszintes csíkozása a jellemző, a középső szint jellegzetességei a nagyobb méretű, pilaszterek között elhelyezett ablakok valamint a főbejárat fölötti erkély és az afölötti spanyol címer, míg a felső szint több kisebb, egyszerű keretezésű ablakkal rendelkezik. A főkapu fölött spanyol nyelvű felirat olvasható: Todo por la Patria, azaz „Mindent a hazáért”.

Az épület belső udvara téglalap alakú, és két szinten árkádsorok veszik körül. Jellegzetessége a közepén található kút és akörül a talajt borító mintázat.

Képek

• 
  Rajz a palotáról 1780-ból
• 
  Az épület és környezete 2008-ban
• 
  A főhomlokzat részlete
• 
  A belső udvar