Ugljeviki hőerőmű
| Ugljeviki hőerőmű | |
| Термоелектрана "Угљевик" | |
 | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Hely | Ugljevik |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1976 |
| Megnyitás | 1985 |
| Típus | szénerőmű |
| Hasznosítása | |
| Tulajdonos | Elektroprivreda Republike Srpske |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 300 MW |
| Magassága | 310 m |
| Elhelyezkedése | |
 Ugljeviki hőerőmű
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
| |
 é. sz. 44° 40′ 55″, k. h. 18° 58′ 02″Koordináták: é. sz. 44° 40′ 55″, k. h. 18° 58′ 02″ | |
 | |
| Az Ugljeviki hőerőmű weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ugljeviki hőerőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az ugljeviki hőerőmű (szerbül: Термоелектрана "Угљевик") széntüzelésű erőmű Ugljevikben, Bosznia-Hercegovina északkeleti felén a Boszniai Szerb Köztársaság területén. Üzemeltetője és tulajdonosa a Rudnik i termoelektrana Ugljevik, amely az Elektroprivreda Republike Srpske, az állami energiacég egyik leányvállalata. A RiTE Ugljevik integrált szénbányászati és áramtermelő vállalat, az általuk helyben kibányászott szén elégetésével termelnek energiát. Az erőmű hosszú ideig Európa egyik legszennyezőbb létesítménye volt, egymaga több kén-dixoidot juttatott a levegőbe, mint Németország összes erőműve együttvéve.[1] Modernizációja több mint egy évtizeden át zajlott, ám a gyakorlati eredmények még mindig elmaradnak a tervezettől.[2] Az erőmű 310 méteres kéménye az ország legmagasabb építménye.
Jellemzői[szerkesztés]
Az ugljeviki hőerőmű jelenleg az egyik legnagyobb villamosenergia-termelő a Boszniai Szerb Köztársaságban. 300 MW beépített teljesítményű kombinált hő- és villamosenergia-termelő egységgel rendelkezik.[3] 2009-ben 1559 GWh villamos energiát állítottak itt elő és 1,3 millió tonna szenet égettek el ehhez.[4]
Az erőmű 310 méter magas füstkéménnyel rendelkezik, amely Bosznia-Hercegovina legmagasabb építménye. Egész Jugoszláviában is csupán két magasabb építmény (és egyben kémény) állt: a szlovén Trbovlje és a horvát Plomin hőerőművének kéménye. A boszniai háború előtt a kémény tetején nagy fehér betűkkel a „TITO” szó volt felfestve, az egykori Jugoszlávia volt kommunista vezetőjének, Josip Broz Titonak az emlékére. A háború alatt a szöveget átfestették, ekkor került rá a ma is látható szimbólum, a szerb kereszt.
A társaság egy új szénbánya, Ugljevik-Istok megnyitását tervezi.[5] Néhány befektető érdeklődést mutatott egy második, 600 MW villamosenergia-kapacitású egység felépítése iránt.
Története[szerkesztés]
Ugljevik már 1899 óta a szénbányászat egyik központja, a várossá fejlődését is ennek köszönheti. A széntüzelésű erőmű építése 1976-ban kezdődött, és az első és egyetlen egységet 1985-ben állították üzembe. Ugyanekkor bezárták a régi ugljeviki szénbányát, majd megnyitották az új Bogutovo Szelo bányát, és a Rudnik Ugljevik bányavállalatból létrehozták a RiTE Ugljevik integrált szénbányászati és áramtermelő vállalatot.
A második egység építését 1985-ben kezdték meg, de a boszniai háború idejére leállították. A háború alatt az erőmű 1992 áprilisától 1995 novemberéig bezárt, bár a létesítményeket és a berendezéseket megmentették a termelés újraindulására számítva.
2010-ben az erőmű átfogó korszerűsítésen ment keresztül, ennek ellenére az erőmű továbbra is az egész Északkelet-Bosznia egyik legszennyezőbb létesítménye, ráadásul messze a határokon túl is jelentős szennyezés forrása. A kezdetben nem túl hatékony fejlesztésekkel csupán annyit értek el, hogy a kostolaci hőerőmű után a legnagyobb kén-dioxid kibocsátók listáján a második helyre csúszott vissza.[6] A jövőben külföldi tőke bevonásával tervezik a korszerűsítést és az esetleges bővítést.[7][8]
Környezetszennyezés[szerkesztés]
A helyi szénnek viszonylag magas, 3,5-5% közötti a kéntartalma, így a korszerűtlen berendezésekkel működő erőmű a teljesítményéhez képest elképesztő mértékben szennyezi a környezetet, ugyanis a 300 MW teljesítményével közel annyi kén-dioxidot bocsát ki, mint a szintén elavult 700 MW-os szerbiai Kostolac B.[9] Az ugljeviki létesítmény önmagában a teljes Európai Unió és a Balkán kibocsátásának egynyolcadát teszi ki.[6] Ennek ellenére az erőmű bővítését tervezik, mivel ez a környék legnagyobb munkaadója, és az országnak szüksége van az olcsó energiára. Az egykori Jugoszlávia szénerőművei, köztük az ugljeviki hőerőmű évente több ezer ember megbetegedését és halálát okozzák, becslések szerint 2016-ban csak Magyarországon 266-an haltak meg előbb a légszennyezéstől, amihez a relatíve határhoz közeli Ugljevik is jelentősen hozzájárul.[6] Egyes európai források a létesítményt nagy kiterjedésű egészségkárosító hatása miatt a csernobili atomerőműhöz szokták hasonlítani.[10]
2019 végén az erőmű 3 hónapos próbaidő után üzembe helyezte a füstgáz-kéntelenítő rendszerét. A munkálatok összköltsége mintegy 85 millió eurót tett ki, ezt a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (ismertebb nevén JICA) kölcsönéből finanszírozták, amelyről még 2010-ben állapodtak meg.[11] A hitel összege 100 millió eurót tesz ki, amelyet 0,55% -os kamatlábbal és 30 éves törlesztési idővel vettek fel.[12] A kivitelezést a szintén japán Yokogawa Electric Corporation végezte, amely a Mitsubishi Hitachi Power Systems Vállalat által legyártott rendszert szerelte be.[13] A projektvezető szavai szerint a kén-dioxid-kibocsátást köbméterenként 200 milligrammra csökkentették a korábbi 16 000-ről, vagyis 1/80-ára csökkent a szennyezőanyag-kibocsátás. A rendszer állítólag 2016-ban már megfelelt a legszigorúbb európai előírásoknak is.[9] Mivel a szerbiai Kostolac B szűrőit előbb üzembe helyezték (amely még így is 50%-kal meghaladja a határértéket), így ismét Ugljevik vált Európa legnagyobb kén-dioxid kibocsátó erőművévé.[14]
2020 februárjában azonban kiderült, hogy az új szűrőkkel technikai problémák akadtak. Az üzem porszűrői, amelyeket a cseh Termochem cég több mint három évvel korábban átalakított mintegy 10 millió euróért, hibás volt, pedig annak megfelelő működése lenne az előfeltétele a hatékony kéntelenítésnek.[15] Az erőmű üzemeltetője további 100 000 eurót költött egy tanulmányra, amely megoldást keres a probléma kezelésére. 2021 elején a helyi média arról számolt be, hogy még további késések várhatók, mivel az erőműnek nincs működési engedélye az új létesítményre. A RiTE Ugljevik, az üzemeltető továbbra is „technikai segítséget” kér az engedély megszerzéséhez. Ez a támogatás további 100 000 euróval járulna hozzá a projekt költségeihez, és a legoptimistább forgatókönyv szerint sem valószínű, hogy 2021 vége előtt elkészülne. 2019-ben az üzem SO2-kibocsátása csaknem tízszeres mértékben lépte át az engedélyezett felső határt, ami több mint 88 ezer tonna kibocsátást jelent, és a porkibocsátás is duplán meghaladta a megengedett maximális értéket.[2]
Galéria[szerkesztés]
-
Az erőművi blokk -
Köd az erőmű völgyében -
Éjszakai kivilágítás
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Egész Európát szennyezik a balkáni szénerőművek (magyar nyelven). #moszkvater, 2019. március 28. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ a b 12 years and counting: Pollution control investment at Bosnia’s Ugljevik coal plant still showing no results (amerikai angol nyelven). Bankwatch. (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Arquivo.pt. arquivo.pt. [2009. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ Zuvela, Olja Stanic, Maja. „Bosnia utility EPRS posts record '09 output, profit”, Reuters, 2010. március 18. (Hozzáférés: 2021. március 29.) (angol nyelvű)
- ↑ Bosnia’s Ugljevik Power Plant To Spend 25.6 Mln Euro on Upgrades in 2010 - Media ‹ Latest News ‹ News ‹ SeeNews - know how to See. web.archive.org, 2011. július 16. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ a b c Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek | Délhír Portál (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ Másfél milliárd eurós boszniai beruházást készít elő a CEZ (magyar nyelven). Energiainfo, 2006. január 23. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ Gauriat, Valérie: Bosznia-Hercegovina és a szén - nehéz a boldogságtól búcsút venni (magyar nyelven). euronews, 2016. november 11. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ a b Ugljevik testing desulfurization in coal power plant (amerikai angol nyelven). Balkan Green Energy News, 2019. december 13. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
- ↑ Ugljevik, "European Chernobyl": "What was taken away does not measure what we actually have!" | Center for Environment (amerikai angol nyelven), 2018. december 21. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ Flue Gas Desulphurization Construction Project for Ugljevik Thermal Power Plant | Bosnia and Herzegovina | Countries & Regions | JICA. www.jica.go.jp. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
- ↑ Bosnia's Ugljevik takes over operation of 85 mln euro flue gas desulphurisation system (angol nyelven). seenews.com. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
- ↑ First flue gas desulfurization control system to be installed in Ugljevik (amerikai angol nyelven). Balkan Green Energy News, 2017. december 1. (Hozzáférés: 2021. április 3.)[halott link]
- ↑ Europe, Emerging: Western Balkans coal power plants are still breaching pollution limits. Emerging Europe, 2020. június 24. (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ In the air tonight: visualising SO2 emissions from coal power plants in the western Balkans (amerikai angol nyelven). Bankwatch. (Hozzáférés: 2021. április 5.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ugljevik Power Plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.