Tito marsall szelleme
| Tito marsall szelleme | |
| 1999-es horvát film | |
| Rendező | Vinko Brešan |
| Producer | Ivan Maloča |
| Műfaj | filmvígjáték |
| Forgatókönyvíró | Ivo Brešan |
| Főszerepben |
|
| Zene | Mate Matišić |
| Operatőr | Živko Zalar |
| Vágó | Peter Honess |
| Gyártás | |
| Gyártó | Hrvatska radiotelevizija |
| Ország |  Horvátország |
| Nyelv | horvát |
| Játékidő | 97 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |
|
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tito marsall szelleme (eredeti címe Maršal) 1999-es horvát filmvígjáték Vinko Brešan rendezésében. A napsütéses, élénk színekkel festett, mediterrán helyszínen játszódó filmet reneszánsz karneváli hangulat jellemzi.[2] Magyarországon 2000-ben vetítette a budapesti Művész mozi, hangalámondással.[3]
Cselekménye[szerkesztés]
Egy fiatal rendőrt büntetésből áthelyeznek szülőhelyére, egy kis szigetre, ahol néhány nyugdíjas gyanúsan viselkedik. A furcsa viselkedés egykori partizántársuk temetésén kezdődött, ahol állítólag Josip Broz Tito szellemét látták. A polgármester arra akarja az eseményeket felhasználni, hogy fellendítse a sziget turizmusát: egyfajta szocialista skanzent rendeznek be, a falakon szocialista jelszavakkal, Tito beszédeit harsogó hangszórókkal, aminek a hitelességét Tito megtestesült szelleme adja meg. A játékban a szigetlakók is rész vesznek; korhű ruhákban eljátsszák szerepeiket. Az őskommunisták és az újkapitalisták összeütközése groteszk jeleneteket eredményez.[2][4]
Fogadtatása[szerkesztés]
Noha a filmet egy kereskedelmi szempontból kedvezőtlen időszakban mutatták be Horvátországban, amikor az ország Franjo Tuđman államfő betegségével, halálával, és az azt követő választásokkal volt elfoglalva,[5] és a film reklámját nem engedték vetíteni a horvát televízióban,[6] mégis mintegy 100 000 néző látta, amivel az 1990–2013 közötti időszak negyedik legnépszerűbb filmjévé vált.[7]
Silvio Foretić horvát zeneszerző operát írt a film alapján.[8]
Díjak[szerkesztés]
- Wolfgang Staudte-díj a 2000-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon[9]
- legjobb rendező díja a 2000-es Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon.[10][11]
- legjobb film díja a 2000-es Pólai Filmfesztiválon[12]
- legjobb rendezés díja a 2000-es Pólai Filmfesztiválon[12]
- legjobb forgatókönyv díja a 2000-es Pólai Filmfesztiválon[12]
- Fantafestival: Ezüst Méliès-díj[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lexicon of international films (német nyelven). Zweitausendeins
- ↑ a b Gordana P. Crnkovic: Post-Yugoslav Literature and Film: Fires, Foundations, Flourishes. New York: Continuum. 2012. 184. o. ISBN 978-1-4411-1303-0
- ↑ (2000. november 30.) „Filmek”. Pesti Műsor 49 (48), Kiadó: Arcanum.
- ↑ Der Geist von Marschall Tito. www.film.at (Hozzáférés: 2021. április 16.)
- ↑ Jurica Pavičić: Moving into the Frame: Croatian film in the 1990s. Central Europe Review, II. évf. 19. sz. (2000. május 15.)
- ↑ The Couch and the Silver Screen: Psychoanalytic Reflections on European Cinema. Ed. Andrea Sabbadini. (hely nélkül): Brunner-Routledge. 2003. 211. o. ISBN 0-203-35720-5
- ↑ Small Cinemas in Global Markets. Ed. Lenuta Giukin, Janina Falkowska, David Desser. (hely nélkül): Lexington. 2015. 160. o. ISBN 978-0-7391-9652-6
- ↑ Operatic Youth Day. www.mbz.hr (Hozzáférés: 2021. április 16.)
- ↑ 11. Wolfgang Staudte Preis 2000. www.arsenal-berlin.de (Hozzáférés: 2021. április 16.)
- ↑ Urbán Mária: Kis fesztiválológia cseh szemszögből. www.filmkultura.hu (Hozzáférés: 2021. április 15.)
- ↑ Kulturális hírek. Magyar Narancs, (2000. július 13.)
- ↑ a b c Vinko Brešan. www.pulafilmfestival.hr (Hozzáférés: 2021. április 16.) arch
- ↑ Méliès d’Or & Méliès d’Argent Awards. europasf.eu (2015. július 27.) (Hozzáférés: 2021. április 16.) arch
További információk[szerkesztés]
- Aida Vidan: Perceptions of authority and freedom in late Yugoslav and post-Yugoslav film. Studies in Eastern European Cinema, IX. évf. 1. sz. (2018)
