Terentianus Maurus
| Terentianus Maurus | |
| Született | 2. század |
| Elhunyt | nem ismert |
| Állampolgársága | római |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Terentianus Maurus (terenciánusz maurusz) (2. század vége), késő római stiliszta, grammatikus.
Az észak-afrikai Mauretaniából származott. Idősebb korában Caesius Bassus nyomán három metrikáról szóló verses tankölteményt írt, melyet a hagyományozódás során tévesen egy műben (De litteris, syllabis, metris) egyesítettek. A munka kifejezetten iskolai használatra készült poema memoriale. A műveket fiának, Bassinusnak, és vejének, Novatusnak ajánlotta. Ügyes verselő volt, saját metrikai ismeretei azonban csekélyek.
Művei[szerkesztés]
De litteris (A betűkről)[szerkesztés]
A mű a betűk kiejtéséről szól 278 szótadészi verssorban.
De syllabis (A szótagokról)[szerkesztés]
A munka a betűk és a szótagok metrikus minőségét vizsgálja.
Idézetek[szerkesztés]
- („Pro captu lectoris) habent sua fata libelli.” A könyveknek is megvan a maguk sorsa (, ami az olvasó felfogóképességétől függ, vagyis a könyvek sorsa attól függ, hogyan érti őket az olvasó).
Rövid megjegyzés tankönyvéről és annak jelentőségéről:
- „Forsitan hunc aliquis verbosum dicere librum
- non dubitet; forsan multo praestantior alter
- pauca reperta putet, cum plura invenerit ipse;
- deses et impatiens nimis haec obscura putabit:
- pro captu lectoris habent sua fata libelli.
- sed me iudicii non paenitet: haec bene vobis
- commisi, quibus est amor et prudentia iuxta,
- et labor in studiis semper celebratus inhaeret:
- vos sequar, in vestro satis est examine cautum.”
Talán nem haboznak egynéhányan könyvemet szószátyárnak nevezni; talán valaki más, nálam sokkal okosabb mondhatná, hogy kevés új dolog van benne, mert maga is jóval többet talált ennél; a rest és türelmetlen talán túl homályosnak találja, minden könyv sorsa az olvasó felfogóképességétől függ. De én nem félek az ítélettől: hiszen munkámat rátok bíztam, akik okosak és kedvesek vagytok, s nagy szorgalommal folytatjátok tanulmányaitokat. Titeket akarlak követni, előttetek biztosan jól vizsgázik a könyv.
(A De syllabis vége: 1282-1290. sor)
De metris (A versmértékekről)[szerkesztés]
Négy fejezetből álló mű. Kiindulása a daktilikus hexameter és a jambikus trimeter, ezekből vezeti le a többi mértéket. Befejezésül a horatiusi versmértékeket tekinti át. Ld. még Poetae novelli.
Utóélet[szerkesztés]
Műveiből Aphtoniosz, Marius Victorinus Afer, majd később Sevillai Szent Izidor, Beda Venerabilis és Clemens Scottus merített. A késő antikvitásban sokat olvasott költemények egyetlen kézirata a középkorban elveszett, és csak 1493-ban került újra elő. Ennek eredményeként adták ki 1497-ben Milánóban az editio princepset.
Kiadások[szerkesztés]
- Lennep, David Jacob van (Utrecht, 1825) – kommentárok: Santen, Kolff, Jacques van
- Lachmann, Karl (Berlin, 1836)
- Gaisford (1855) – Hephaistonnal együtt
- Keil, H.: Grammatici Latini (Lipcse, 1874, 6. kötet, 313-413.)
Irodalom[szerkesztés]
- Castorina, E.: Questioni neoteriche (1968)
Források[szerkesztés]
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. [1]
- Világirodalmi lexikon XV. (Taa–Tz). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6604-4
- Bokor József (szerk.). Terentianus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
