Tequendama-vízesés
| Tequendama-vízesés | |
 | |
| Országok |  Kolumbia |
| Folyó | Bogotá |
| Magasság | körülbelül 150 m |
| Elhelyezkedése | |
 Tequendama-vízesés
Pozíció Kolumbia térképén
| |
 é. sz. 4° 34′ 30″, ny. h. 74° 17′ 18″Koordináták: é. sz. 4° 34′ 30″, ny. h. 74° 17′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tequendama-vízesés témájú médiaállományokat. | |
A Tequendama-vízesés Kolumbia egyik nevezetessége.
Leírás[szerkesztés]
A különböző források szerint 139, 150, 155 vagy 157 méter magas[1][2][3] vízesés Kolumbia középső részén, Bogotától nem messze nyugatra található Cundinamarca megye területén, a Bogotá folyón.
A helyi muiszka őslakók számára szent hely volt,[3] van olyan leírás, amely azt állítja, hitük szerint a vízesés Chibchacum földisten bosszújából született, aki a környéken lakók bűnei miatt sújtotta őket így.[2]
Magasságát több tudós is megpróbálta megmérni az idők során. Elsőként egy Mutis nevű, aki 214 méternek mérte, majd 1790-ben Domingo Esquiaqui 222 métert állapított meg. 1801-ben Alexander Humboldt is meglátogatta, az ő mérései szerint 185 méteres a vízesés, 1807-ben pedig egy Caldas nevű tudós 184 méteresnek mérte.[3]
A vízesés közvetlen közelében 1923 és 1927 között Pablo de la Cruz építész munkájaként (részben Carlos Arturo Tapias tervei alapján) egy kastélyszerű épület épült fel. A francia hatásokat is mutató, köztársasági stílusú épület körülbelül 1470 m²-es. Kezdetben vasútállomásként szolgált, de a hely szépsége miatt Pedro Nel Ospina elnök döntése alapján szállodává alakították: ezt 1928-ban nyitották meg. 5 szintes, 10 szobás luxushotel volt, ahova a felsőbb osztályok öltönybe és báli ruhába öltözött képviselői jártak. Körülbelül a 20. század közepéig működött így, ám miután 1940-ben megépítették a Muña-víztározót és a Charquito vízerőművet, a folyó vize egyre szennyezettebbé vált, amit csak tovább fokozott a közeli Bogotá rendkívül gyors népességnövekedése.[4]
Ettől az időszaktól kezdve egyre több ember választotta öngyilkossága helyszínéül a vízesést: úgy tartották ugyanis, hogy a tetejéről való leugrás nem csak az esés miatt lesz biztosan halálos, de maga a víz is annyira mérgező, hogy semmiképpen sem lehet túlélni az ugrást. A látványos vízesés mindezeknek köszönhetően egyre inkább elvesztette turisztikai vonzerejét, és bár 1980 táján a kastélyt étteremmé alakították, 2009-ben teljesen elhagyatottá vált. Az épületet vandálok támadásai érték, ki is gyulladt, egyesek pedig, mivel szellemjárta kastélynak tartották, spirituális szertartásokat rendeztek benne.[4]
A 2010-es években tervek születtek a látványos épület megmentésére, amiben egy múzeumot is kialakítottak. A felújításra többek között az Európai Unió is adományozott 300 000 eurót, valamint támogatta az ügyet a Kolumbiai Nemzeti Egyetem, a kolumbiai francia nagykövetség és a francia fejlesztési ügynökség is.[4][1]
Képek[szerkesztés]
-
A vízesés és környezete -
A vízesés közelről -
A szálloda és a vízesés -
A szálloda
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b El gran Salto del Tequendama (spanyol nyelven). El Espectador, 2015. május 1. (Hozzáférés: 2019. április 9.)
- ↑ a b Salto de Tequendama (spanyol nyelven). Iberia. (Hozzáférés: 2019. április 9.)[halott link]
- ↑ a b c Ignacio Mantilla, Fredy Ochoa, Roberto Martínez: Consideraciones históricas y físicas sobre la altura del salto del Tequendama con los datos de Humboldt (spanyol nyelven) (PDF). Raccefyn. (Hozzáférés: 2019. április 9.)
- ↑ a b c La increíble historia de la casa del Salto del Tequendama (spanyol nyelven). Metro Cuadrado, 2018. október 31. (Hozzáférés: 2019. április 9.)
