Tartózkodó kérelem

A Tartózkodó kérelem Csokonai Vitéz Mihály 1803-ban megjelent^[forrás?] költeménye. Első változata Egy tulipánthoz címmel 1793-as keltezésű. Tíz évvel a mű keletkezése után, amikor a költő a Lilla-dalokat kötetbe gyűjtötte, ezt is felvette a ciklusba Tartózkodó kérelemre változtatva a címét. A szerelmes vers a régi magyar virágénekekkel rokon, játékos, gyengéd érzelmeket fejez ki. Stílusa: rokokó, műfaja: dal.

„	Tündöklő tulipántos vers...	”
– Nemes Nagy Ágnes^[1]

Szerkezete[szerkesztés]

1. Udvarlás: a férfi szerelmének hevét csak egy szerelmes lány csillapíthatja.
2. Leírás: a kis „tulipán” dicsérete: szeme, ajkai.
3. Kérés: pajkos gyengédséggel megfogalmazva, csábító ígérettel fűszerezve a földön túlinak lefestett lényhez.

Költői képek[szerkesztés]

Metaforák: szerelemnek ... tüze, tulipánt, Szemeid ragyogása ... tűz, ajakid harmatozása.
Jelzők: hatalmas, megemésztő, gyönyörű, kis, szép, eleven, hajnali, angyali, ambrózia.

Verselése[szerkesztés]

Szimultán verselésű: ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű egyszerre. Kétütemű (8-as, 7-es) keresztrímesnek és ionicus a minore verslábaiban (U U — —) írt költeménynek egyaránt értelmezhető.

Rímek[szerkesztés]

Keresztrímek: abab

A vers szövege[szerkesztés]

A hatalmas szerelemnek
     Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
     Gyönyörű kis tulipánt!^[2]

Szemeid szép ragyogása
     Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
     Sok ezer gondot elűz.

Teljesítsd angyali szókkal,
     Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
     Fizetek válaszodért.