Tóth Szergej

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóth Szergej
Született1955. november 1.
Dnyeprodzerzsinszk, Ukrán SZSZK, Szovjetunió
Elhunyt2023. február 18. (67 évesen)[1]
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiDr. Tóth Géza (1930–1995), Eötvös Loránd-díjas mérnök,
Kolesznyicsenko Ljudmila (1932–1994), gimnáziumi tanár
Foglalkozásanyelvész,
szemiotikus
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (JATE), TTK: 1975–1980.
ELTE Keleti szláv és balti filológia doktori program: 1995–1997
KitüntetéseiBrassai Sámuel-díj (2014)

SablonWikidataSegítség

Tóth Szergej (Dnyeprodzerzsinszk, 1955. november 1.Szeged, 2023. február 18.) magyar nyelvész, szemiotikus. Kutatási területe: a különböző szociokulturális meghatározottságú csoportok és a társadalmi változások interakciója eredményeként bekövetkezett nyelvi változások,[2] illetve a város szemiotikája.[3]

Egyetemi tevékenysége[szerkesztés]

1986-tól 2017-ig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK), 2017 és 2020 között az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) oktatója. 1996 és 2017 között tanszékvezető a Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken[4], 2006–2017 között intézetigazgató az Alkalmazott Humántudományi Intézetben, 2000–2017 között dékánhelyettes. Az alkalmazott nyelvészet (bölcsész) és a nyelv- és beszédfejlesztő (tanári) mesterszak egyik alapítója és indítója az SZTE-en. Az ország első nyelvészeti távoktatási programjának[5] szerzője. A Moszkvai Társadalmi és Pedagógiai Főiskola tiszteletbeli professzora (2016).

Közéleti és szakmai tevékenysége[szerkesztés]

A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének (MANYE) titkára (2003–2008) és alelnöke (2008–2013 között és 2018-tól). Alapítója az Új demokráciák és humán kommunikáció kutatócsoportnak (1995–2018), társalapítója a Jel-Kép-Tér Munkacsoportnak. Társszerkesztője az Aetas történettudományi folyóiratnak, szerkesztője a Nyelvészeti Füzetek, a Nyelvészeti Füzetek Szótársorozata és az Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek periodikáknak. A Modern Nyelvoktatás folyóirat rovatvezetője (2017–). A XII. és XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus Szervezőbizottságának elnöke. A „Hatalom interdiszciplináris megközelítésben” konferencia szervezője (2006), „A hatalom jelei, képei terei (2015) és az „Állati jelek, képek és terek (2017) szemiotikai interdiszciplináris konferenciák társszervezője. MTA köztestületi tag.

Főbb publikációi (válogatás)[szerkesztés]

Könyvek és szerkesztések[szerkesztés]

Legfontosabb tanulmányaiból[szerkesztés]

  • Egy ideológiai metafora története: az orosz medve. In Szirmai Éva, Tóth Szergej, Újvári Edit (szerk.): Állati jelek, képek és terek. I-II. kötet. Szeged, 2018. I.
  • Nyelv, háború és forradalom: Utópia és valóság. In Reményi, Andrea Ágnes; Sárdi, Csilla; Tóth, Zsuzsa (szerk.) Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2016. 427–456. pp.
  • Les sources des abbréviatures du russe contemporain. (Approche linguistique et sociologique). In: Anne-Marie Laurian (szerk.): La Langue Libérée: Etudes de socio-lexicologie. Bern; Berlin; Brussels; Frankfurt am Main; New York; Oxford; Wien: Peter Lang Europäischer Verlag der Wissenschaften, 2003. 199–217. pp.
  • A szovjet birodalmi nyelv, avagy a totalitarizmus grammatikája. In AETAS. 1991. 1. sz. 5–39. pp.
  • A hatalom városterei (I). In Szirmai Éva, Tóth Szergej, Újvári Edit (szerk.): A hatalom jelei, képei és terei: egyetemi tankönyv. Szeged, 2016. 253-273.pp.
  • Vörösök, fehérek, zöldek. In Szirmai Éva, Újvári Edit (szerk.): A csoportidentitás szemiotikája . Szeged, 2015. 155–180. pp.
  • Az ellenség neve és képe. In Hódi Éva (szerk.): A nyelv határai: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, 2015. 25–52. pp.
  • Ideológiák, rezsimek, diktatúrák és a „divathullámok” nevei napjainkban. In Bauko János, Benyovszky Krisztián (szerk.): A nevek szemiotikája . Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara; Magyar Szemiotikai Társaság, 2014.
  • Az orosz „tolvajnyelv”. In Zimányi Árpád (szerk.): Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series Tom. XXXV. Sectio Linguistica Hungarica. Eger, 2008. 145–170. pp.
  • Nyelvi hamisítások. Gondolatok egyes politikai vagy ideológiai indíttatású megnyilvánulásokban használt eufemisztikus és/vagy szimbolikus, esetleg tabuizálódott kifejezések kapcsán. In: Ablonczyne dr Mihályka Lívia, Albertné Herbszt Mária és mtsai (szerk.): A nyelv nevelő szerepe: a XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásainak válogatott gyűjteménye. Pécs: JPTE Lingua Franca Csoport, 2002. 188–194. pp.
  • A szovjet birodalmi nyelv, avagy a totalitarizmus grammatikája. In AETAS. 1991. 1. sz. 5–39. pp.

Előadások, konferenciák[szerkesztés]

Előadásokat tartott nyelvészeti és szemiotikai témákról a Szeged Szabadegyetemen, a Szlavisztika Szabadegyetemen, vendégelőadóként az ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetemen, az Eszterházy Károly Főiskolán, a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán (Brassai-díjas előadása), a Veszprémi Egyetemen és külföldön: Belgiumban a Monsi Egyetemen, Bulgáriában a Cirill és Metód Tudományegyetemen, a Plovdivi Egyetemen, Észtországban a Tartui Egyetemen, Franciaországban az INALCO-n, a Sorbonne-on, a Strasbourgi Egyetemen, Romániában a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen és a Partiumi Keresztény Egyetemen, Oroszországban: a Lomonoszov Állami Egyetemen, a Moszkvai Nyelvészeti Egyetemen, a Moszkvai Társadalmi és Pedagógiai Főiskolán, Szentpéterváron az Európai Egyetemen, a Szentpétervári Állami Egyetemen és Szlovákiában a Konstantin Filozófus Egyetemen, Ukrajnában az Ungvári Egyetemen.

Ismeretterjesztés[szerkesztés]

Publicisztika[szerkesztés]

Szabadidő[szerkesztés]

A Betonbicikli (1973–2020) együttes zenésze. Társai: Mits Péter[15] (ének, gitár), Simon Péter (ritmusgitár), Cseh Attila[16] (szólógitár, szájharmonika) Borbás Tibor (basszusgitár), Bubla Bence[17] (ütősök).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Dr. Tóth Szergej, karunk korábbi dékánhelyettese, főiskolai tanára, 2023. február 22. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  2. Szépe György: Bírálat Tóth Szergej: Nyelvhasználat egy totalitárius rendszerben. (Nyelvszociológiai megközelítés) című új típusú [Ph.D.] értekezéséről. 1999.
  3. Lásd: Voigt Vilmos – Tóth Szergej: A város szemiotikája felé. Városi tünettan. In „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. Szerkesztette: Benő Attila, Fazakas Emese, Kádár Edit. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013. 531–549. pp.
  4. A szegedi Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék (Oktatás – kutatás – mindennapok). In Gaál Zsuzsanna, Tóth Eszter (szerk.): Tanártovábbképzés több szinten. Szeged: AJ TÉKA KIADÓ. 2018. 91–105. pp.
  5. Panek Sándor recenziója: Nyelvészeti távoktatás tanároknak. Multimédiás továbbképzés. Délmagyarország, 1999. jan. 21. 6. p.
  6. Szirmai Éva, Tóth Szergej és Újvári Edit (szerk.): Állati jelek, képek és terek I-II. című kötetének bemutatója (2018. december 12. Szeged, Szegedi Tudományegyetem
  7. Szöllősy Éva recenziója: Szirmai Éva – Tóth Szergej – Újvári Edit (szerk.): A hatalom jelei, képei és terei. In: Modern Nyelvoktatás. XXIII. évfolyam 2–3. szám, 2017. április–szeptember. 109–114. pp.
  8. Sulyok Hedvig recenziója: Tóth Szergej: Nyelv, kép, hatalom. Alkalmazott nyelvtudomány, 2012. (12. évf.) 1-2. sz. 174-180. pp; Tudsz szovjetül? Pável olvasgat. Egy kalóz az elváráshorizonton.
  9. Lásd: Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához a Tinta Könyvkiadó által 1999-ben indított könyvsorozat, amelynek mostanáig 224 kötete jelent meg.
  10. Kis Tamás recenziója: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó: Szeged, 2006. 233 p. In: Modern Nyelvoktatás, 12/3–4 (2006. november–december): 104–110. pp.).
  11. Benő Attila – Simoncsics Péter recenziója: Navracsics Judit – Tóth Szergej: Nyelvészet és interdiszciplinaritás I–II. Köszöntőkönyv Lengyel Zsolt 60. születésnapjára. Modern nyelvoktatás. 2005. (11. évf.) 4. sz. 71-75. pp.
  12. Hunyady László recenziója: Tóth Szergej (szerk.): Nyelvészet és társadalom. Modern nyelvoktatás. 2002. (8. évf.) 1. sz. 87-89. pp.
  13. Sulyok Hedvig recenziója: Pápuáktól a Pioneerig. Édes Anyanyelvünk. 1995. (17. évf.) 1. sz. 16. pp.; S.P.S. recenziója: Nyelvészeti Füzetek 3. Pápuáktól a Pioneerig. (S.P.S.) Délmagyarország, 1994. szept. 19.; Takács Rózsa recenziója: Tóth Szergej-Vass László: Pápuáktól a Pioneerig. Szemiotikai Szövegtan 8. Szeged, JGYTF Kiadó, 1996. 316. oldal
  14. Navracsics Judit recenziója: Beszédről – nyelvről. Könyv tanárjelölteknek, tanároknak, Veszprémi Napló, 1994.
  15. Lásd: Mits Péter: A magyar beat-rock zene a hatvanas évektől a nyolcvanas évek elejéig; Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2007.
  16. Vendég: Cseh Attila. by Tisza Rádió Plusz. NASHVILLE! 2017. 11. 28.
  17. A dobok dübörgése az élet lüktetése a Kalungu együttesben. Délmagyarország. 2019.; Kalungu Ütőegyüttes. Énekel: Ágoston Geirgina.

Források[szerkesztés]