Szojka Gyula
| Szojka Gyula | |
| Született | 1857 február 5. Dobsina |
| Elhunyt | 1918. január 5. Debrecen |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | kereskedelmi akadémiai tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szojka Gyula János (Dobsina, 1857. február 5. – Debrecen, 1918. január 5.) kereskedelmi akadémiai tanár.[1]
Élete[szerkesztés]
Egy régi luteránus polgári családban született. Szülei Szojka Sámuel és Fischer Emilia voltak.[2] Több gimnáziumot látogatott, a budapesti és bécsi egyetemen egy évig jogot, három évig bölcseleti előadásokat hallgatott. Tanári működését a Röser-féle iskolában kezdte, 1882-től a debreceni kereskedelmi akadémiában tanított kereskedelmi ismereteket, levelezést és francia nyelvet. A dalegyesület vezető elnöke volt.
Művei[szerkesztés]
- A természet a néphitben, tekintettel a dobsinai babonákra és népmondákra. Debrecen, 1884.
- Fra Luca Paciolo és műve a könyvvitelről. Adalékok a könyvviteli irodalmának 400 éves történetéhez. Debrecen, 1894.
Felolvasásai[szerkesztés]
- Az ördög történetéből (1886),
- A kereskedő társadalmi helyzete a multban (1885.).
Szerkesztette a debreceni kereskedelmi akadémia Emlékkönyvét a nemzet ezredévi ünnepére, 27 melléklettel. Debreczen, 1896.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.