Szilágyi Imre (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyi Imre
Született1933. február 26.
Szentes
Elhunyt1999. augusztus 6. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilozófus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1957)
SablonWikidataSegítség

Szilágyi Imre (Szentes, 1933. február 26. – Budapest, 1999. augusztus 6.) magyar filozófus, a filozófia tudományok kandidátusa (1974).

Életpályája[szerkesztés]

Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Szegeden, az Állami I. számú Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett. 1957-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett tanári diplomát. Pályáját Várpalotán, majd a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban kezdte, ahol a fiúdiákotthon nevelőtanára is volt. 1959–66 között a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetben pedagógiát és logikát tanított, majd a magyar nyelv és irodalom tanszék vezetője lett. 1966-ban meghívták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófia Tanszékére. Itt 30 éven át, nyugdíjba vonulásáig oktatott, főként etikát. 1967-ben bölcsészdoktori címet szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Az értéketika problémái foglalkoztatták. 1974-ben a filozófiai tudományok kandidátusa lett. Disszertációja: Az érték szférája és objektivitásának paradoxonja (N. Hartmann értéketikájának kritikájához).

Az 1980-as évek elején az elsők között kezdte tanulmányozni és népszerűsíteni egyetemi előadásain Hamvas Béla munkásságát. 1987-ben tanítványaival megalapította és hosszú időn át vezette a Hamvas Béla Kört.

Szilágyi Imre szellemi atyjának és példaképének Martin Heideggert tekintette, Böhm Károlyt pedig a magyar értékkutató iskola megalapozójaként és legjelentősebb alakjaként tisztelte. Filozófiai munkásságának középponti tárgya a lét rész-egészének dialektikus teljessége. E nézőpontból kiindulva elemezte például Móricz Zsigmond, Bartók Béla munkásságát, Babits Mihály, József Attila, Utassy József alkotói világát, s ilyen módon került közel – a magyar filozófia gyökereit kutatva – Bolyai János és Böhm Károly gondolkodói világához.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Az „örök” értékek nyomában (Budapest, Gondolat, 1975)
  • A klasszikus német idealista filozófia etikájáról – A „van” és a „kell” viszonya a német idealista etikában (Budapest, Oktatási Minisztérium, 1978)
  • Önismeret és egzisztencia – válogatott írások sajtó alá rendezte Szilágyi Ágnes Judit (Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2007)
  • Az alkotó ember erkölcse, Új Írás. 1987. április
  • Az élet egyetemes egyensúlya – Móricz Zsigmond lét-és értéktanának középponti kategóriájáról, Új Írás. 1979. november
  • Bartók bölcseleti prelúdiuma, Új Írás. 1982. szeptember

Források[szerkesztés]