Szigly Gábor János
| Szigly Gábor János | |
| Született | 1803. december 22. Hajmáskér |
| Elhunyt | 1860. március 22. (56 évesen) Szentgyörgy |
| Állampolgársága | magyar |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szigly Gábor János, Szigel János (Hajmáskér, 1803. december 22.[1] – Szentgyörgy (Jur pri Bratislave), 1860. március 22.)[2] kegyes tanítórendi áldozópap és igazgató-tanár.
Életútja[szerkesztés]
Szigly Ádám velencei árendás és Sziber Teréz fia. Iskoláit Veszprémben járta, majd 1817-ben Győrbe ment, ahol a királyi Akadémián elvégezte a két filozófiai osztályt, majd a piarista rendbe lépett 1819. október 8-án Kecskeméten. Mint klerikus tanított Tatán (1821-24); majd két évig teológus volt Nyitrán. 1825. május 26-án szerzetesi fogadalmat tett, 1827. augugsztus 31-én pappá szentelték. Tanított Vácon (1826-27.), majd ismét Tatán (1830-32.), ezután Budán (1833-1837.) előbb a grammatikai, majd a poetika osztályban. 1838-ban Bécsbe ment és a Theresianumban a nemesi ifjak felügyelője lett. 1840-től Kecskeméten a rendi novíciusok másodmestere volt. 1843-ban Vácon lett tanár, majd 1845-ben Pesten, ahol két évig a magyar nyelv és költészet tanára volt. 1846-ban Kecskeméten, 1847-ben Nyitrán, 1848-ban Léván igazgató (az előbbi két helyen házfőnök is). Egy évi kalocsai tanárkodás után 1850-52-ben a szentgyörgyi ház főnöke lett. 1852 és 1859 között Máramarosszigeten volt házfőnök és igazgató, valamint a görög és magyar nyelv tanára. 1859-ben Sátoraljaújhelyen, azután 1860-ban Szentgyörgyön volt spirituális.
Munkái[szerkesztés]
- Ft. Külley Nep. János úrnak, midőn nagypréposti székében iktatnék, tiszteletül ajánlá a veszprémi kegyes iskolák háza 1830. Veszprém. (Költemény).
- Adm. Rev. ac Clar. patri Joanni Crosser clericorum regularium scholarum piarum per Hungariam et transilvaniam praepositi provinciali etc. ad diem natalem 28-am Jan. 1845. r. gymnasium Pestiense. Pestini. (Költemény).
- Örömdal... Grosser Ker. Jánosnak... a kegyestanítórend kormányzójának... midőn ugyanazon szerzet pesti házát s kir. tanodalmát 1846-ban törvényesen meglátogatná. Pest.
Kiadta[szerkesztés]
- Költészeti zsenge mutatványok 1845-ben Pesten. Buda, 1845. (Két kiadás. Tanítványainak költeményeivel). U. az II. kötet. Pest, 1846.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- A tatai gimnázium névtára 1765-2002. A Kegyestanítórend Tatai Gimnázium (1765-1948) és az Állami Gimnázium (1948-1951), valamint az Eötvös József Gimnázium (1951-2002) tanárai és diákjai. Összeáll. Körmendi Géza. Bp., Argumentum, 2004.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.