Szerkesztő:Wenyo/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bentó[szerkesztés]

 Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szerkesztői lap építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2017. április 27.

Bentó (japánul:弁当, お弁当, átírással: bentō,obentō) egy hagyományos japán egytálétel, amit egy bentó dobozból( japánul: 弁当箱,べんとうばこ) szoktak enni. Legygyakrabban otthon készítik el és viszik az iskolába, a munkahelyre, de Japánban többféle boltban is meg lehet vásárolni ezeket A bentót szokták nevezni még obentónak is , amiben az <<o>> egy tiszteleti jelző, ami kiemeli fontosságát a japán kultúrában és a mindennapi életben. A hagyományos japán bentó rizst, halat vagy húst, zöldségeket és savanyúságot tartalmaz.

Leírás[szerkesztés]

 A bentó a japánoknak olyan lehet, mint nekünk a szendvics, de ez sokkal táplálóbb, mint a gyorséttermi ételek, amiket a boltokban árulnak. A bentót bárhol, bármikor fogyaszthatják, a vonaton, repülőn, kirándulásokon is. A boltokban árult bentók mellett mégis az otthon készített a legnépszerűbb. Minden reggel az előző napi maradékot felhasználva készítik el, és az iskolában vagy a munkahelyen eszik meg. A benne talált élelmiszerek igen változatosak körülbelül 40 százaléka rizs, 30 százaléka valamilyen hús, vagy hal, 20 százaléka friss -, vagy savanyított zöldség, vagy gyümölcs. Fontos az ízek harmóniája, ne legyen semmi erőteljes, ami elrontaná ezt a harmóniát. Az étel elrendeződésére is ez kell, hogy jellemezze, valamint, apró ujjnyi falatokra kell vágni az ételt, hogy kézzel és pálcikával is könnyen fogyasztható legyen.[1]

Történénete[szerkesztés]

A bentó eredetileg a dél-kínai Szung dinasztia  便當 (pinyin: biàndāng)  szleng szavából származik, jelentése kényelmes .Amikor megjelent Kínában kezdetben ateji 便道, 辨道, és 辨當 kanjikkal írták. Leegyszerűsített változata 弁当(bento).

 A korai feljegyzések szerint Japánban már az ötödik századtól csomagoltak ebédet maguknak a földeken dolgozó emberek,vagy vittek magukkal a katonák. Valószínűleg rizsgolyókat és vizet vittek.A Nihonsoki (japánul:日本書紀), ami Japán egyik legrégebbi krónikája szerint a solymárok ételzacskókban vitték az ételt, amikor solymászkodtak . Az Isze Monogatari (japánul:伊勢物語 Ise monogatari) gyűjteményben szereplő egyik illusztrációban utazó embereket ábrázolnak, akik rizst esznek.[2]

A bento először a késői  Kamakura (1185-1333) korszakban jelent meg, ekkor a rizst még hosi-iinek nevezték (mind a száraz és a főzött rizst is).A hosi-ii-t megfőzték és kis táskákba, edényekben tárolták, majd ezeket vitték magukkal mind a parasztok, a vadászok, és a bushik is. A Hadakozó fejedelemségek korában (Sengoku korszak)(1568–1600) megjelentek a lakkozott fadobozok , amelyek díszesek és művészi díszítettségűek voltak. A rizs mellett már nyers és savanyított zöldségeket és húst (főleg halat) is felhasználtak. Ebben a korban vált népszerűvé a hanami, azaz a japán cseresznyefavirág nézés. Az emberek kiültek a fák alá, és  bentót fogyasztottak, amíg nézték a lehulló virágokat, valamint a teaszertartások során is népszerű volt .A szó, hogy bentó a 16. században került használatba. Az ekkor ért Oda Nobunaga (1534-82) daimjóhoz köthető, aki a várában élő katonák mindegyikének osztott ki ételt.

A Sengoku kort lezáró harcok után az Edo-kor(1600-1867)követte, ami  békés és nyugodt volt. A bentó kultúra sokkal kifinomultabbá vált. Az utazó és a városokba látogató emberek egyszerű kosibentót (腰弁当, "derék bentó ") hoztak magukkal, amelyek tartalmaztak különféle onigiriket (rizsgombócókat), amiket bambuszlevelekbe csavartak, vagy bambuszdobozkákba tettek. A legnépszerűbb bentó formát makunóncsi bentónak[3] nevezték, az Edo-korban készítették először. A makunócsi alapja szintén a rizs, hallal vagy hússal, savanyúsággal, tojással és umebosival (savanyított szilva). A Nó színházba és a Kabuki színházba is vittek magukkal bentót. Számos receptkönyvet adtak ki, hogy hogyan kell főzni, csomagolni a bentókat és hogy milyen alkalmakra, mint a Hanami és a Hinamacuri milyen ételeket és hogyan kell csinálni.

A Meidzsi-kor (1868-1912) idején a bentókat már az állomásokon kezdték árulni, az itt árult bentókat ekibentó vagy ekibennek nevezik. Számos nyilvántartás állítja, hogy az első ekibent 1885. július 16.-án az ucunomiyai állomáson[4] adták el, ami két onigirit és bambuszlevélbe csomagolt takuan[5] (savanyított retek) tartalmazott. Ekkor is iskolákban nem volt étkeztetés, mind a tanárok és a diákok otthonról hozták az ételt. Európai mintára kezdtek el csinálni, bentó szendvicseket. Ez hasonlít a susi tekercsekre, ugyanúgy a norira[6] (szárított alga) teszik a rizst és az egyéb hozzávalókat, majd a nori lapokkal becsomagolják és félbevágják.

A Taisó -kortól(1912-1926) a bentó hirtelen igazi luxus cikké vált, az új bentó dobozok, alumíniumból készültek és sokkal könnyebben lehetett tisztítani . Emelet társadalmi kérdésé vált, hogy az iskolákban el e töröljék a bentó készítésének a gyakorlatát. A korszakban megnövekedett a jóléti színvonal, külföldre kezdtek exportálni. A jólétet a bentók is tükrözik, előtérbe került, hogy a diákok egészségesebb ételeket fogyasszanak, ne legyenek betegek és a fizikai kondíciójuk megőrzésében. A szellemi és a testi fejlődés miatt gazdagon tálalt ételeket készítettek. Az I. világháború(1914-18) után Japánnak meg kellett küzdenie a gazdasági problémákkal is. Ez főleg a gyerekek étkeztetésén mutatkozott be. A gazdag szülők fényes bentós dobozokban egészséges és finom ételeket tudtak vinni, míg a szegényebb gyerekek egyszerű bentókat kaptak otthonról. Az oktatási minisztérium az iskolások számára tápláló étkeztetést kínált, majd az ötvenes évektől a II. világháború végéig meg is maradt. Az ebéd egy csésze tejből, egy cipó kenyérből, vajat, rizst és levest tartalmazott.

A bentó népszerűsége a nyolcvanas években tért vissza, a tévé műsoroknak köszönhetően, ahol az egyszerű,könnyű ételeket készítettek el. A bentó népszerűsége a nyugati világba is elért, Amerikában nagyon kedvelt volt, elkezdték beemelni a bentó dobozokat az amerikai konyhába. A kilencvenes években jött létre a kjaraben (karakter bentó, japánul: (キャラ弁,キャラべん),[7] ami a mai napig nagyon népszerűek. A különféle újságokban szerepelnek , hogy hogyan készítsük el, az instagramon, pintresten naponta osztanak meg róluk képeket. Sok honlapon részletesen mutatják be és különféle mintákat, karaktereket formálnak meg, az egyik legnépszerűbbek a Pikachu, cica, és a pandákat ábrázoló bentók.[8][9]

Manapság[szerkesztés]

A bentók maguk különfélék lehetnek, attól függ, hogy miket teszünk bele. Az alap hozzávalóktól, az előző napon megmaradt ételtől, a hamburgerhústól, felvágottól, gyümölcstől kezdve nagyon sok mindent felhasználhatnak. Hiszen a bento lényege pont ebben van, hogy minél változatosabb legyen az étkezés.

Hiába vehető meg nagyon sok helyen ( szupermarket, vasútállomás, bentoja, konbini) mégis az otthon készült bentókat sokan részesítik előnyben. A tradicionális japán családban , ahol az apa dolgozik, az anya otthon van, a feleség minden reggel bentót készít a férjének és a gyerekeknek. A gyerekek általában otthonról viszik az ebédet, mivel általában nem szokott lenni menza. az ebédeket minél vidámabbra , kawaiira (aranyos, cuki japánul) készítik el otthon, az iskolában a gyerekek ezen szoktak versenyezni, hogy kinek a legszebb az ebédje. Ezeket a kawaii bentokat kjarabennek (キャラ弁,キャラべん) nevezik. Kjaraben azaz karakter bento( az angol character szóból és a japán bentóból) Tipikusan népszerű anime, manga vagy videójáték karakterekből, aranyos állatokból állnak. A másik típusú bentó díszítés az oekakiben vagy képbentó. Ennek a lényege az, hogy a bentókat úgy készítsék el, mintha egy kép lenne .Főleg állatokat, épületeket,szobrokat, növényeket és egyéb kis apróságokat szoktak készíteni. A díszítés mellett aranyos kis műanyag figurás fogpálcikákat (food picks) is tesznek, ettől még vidámabb lesz maga a bentó.

Bentó dobozok[szerkesztés]

Magát az ételt, különféle kis tároló dobozokba teszik, ezekel együtt nevezzük, bentónak. ( angolul: lunch box) A dobozok  általában egyszerűek, nincsen választék. Ide teszik bele az alapul szolgáló rizst, majd a többi ételt is. Szoktak kisebb rekeszeket vagy műanyag muffin formákat is beletenni, ezekbe az apró vagy a ragacsosabb ételeket teszik. Vannak többrészes bentó dobozok is. Ezek olyanok, mintha emeletesek lennének, és összetehetőek a rétegek. Több féle anyagból készíthetik a bentó dobozokat, ezek lehetnek:

  • hagyományos lakkdoboz. Fából készülnek, és a lakktechnikát alkalmazva készítik őket. Nagyon drágák, főleg éttermekben, nagyszabású rendezvényeken szokták használni. A hétköznapi ember otthonában nem jellemző, hogy van.
  • Az újrahasznosítható, szintetikus anyagokból előállított dobozok ( a legtöbb éttermekben már ezeket használják)
  •  Műanyag vagy alumínium dobozok. Ezeket használják a hétköznapokon. A gyerekek az iskolába, a felnőttek a munkahelyükön fogyasztják el az ételt. Korosztálynak megfelelő méretű és stílusú bentós dobozokat árulnak a boltokban.
  •  Végül, a szupermarketekben, vasútállomásokon és bentó boltokban (弁当屋, べんとうや, magyarul:bentója) árult bentók. Ezek alumínium vagy műanyag tálcákon, átlátszó fedéllel lezárt bentók, hogy a benne lévő étel jól látszódjon.

Két különlegesebb bentó is van, amelyeknek a dobozuk nem hagyományos elrendezésű.

  •  A kerámia- bentó. Ez egy kerámia edény, és ebben tárolják az ételt. Egyfajta speciális tároló. Ezt kamamesi bentónak nevezik. A kamamesi bentó főleg Nagano prefektúrában jellemző, vasútállomásokon szokták árulni.
  •  Sókado bentó (shōkado bentō )Shókado templomáról kapta a nevét. A dobozok belseje négy egyenlő részre van osztva, mint egy kereszt.[10]

Furoshiki[szerkesztés]

Furosiki (japánul: 風呂敷,ふろしき) egy tipikus japán ’csomagolóruha’, ebbe szokták becsomagolni a bentókat, az ajándékokat és egyéb dolgokat is. A furoshiki az Edo-korban kezdték el használni, ebbe csomagolták a dolgaikat, ruháikat, amíg a sentókban (japánul: 銭湯,せんとう)tartózkodtak. Így nem keverték össze a holmikat. A furosikiket manapság főleg a bentókat szokták csomagolni, szinte elengedhetetlen a bentó kultúrában. Az anyag maga négyzet alaprajzú, különféle mintákkal. Lehet virágos, kockás,egyszerű vagy összetett mintákkal. Az anyagra helyezik átlósan a dobozt. Két ellentétes sarkát behajtják majd a másik kettőt fölötte megkötik.[11]

Más országokban[szerkesztés]

Dél-Korea[szerkesztés]

Csakúgy, mint Japánban Dél-Koreában is készítenek bentót, amit Dosiraknak[12] (도시락) neveznek. Ugyanúgy tartalmaz rizst, de leginkább rizsgolyókat csinálnak, amiket meg is sütnek (Jumeokbap: 주먹밥)[13],illetve zöldségeket, és húst készítenek mellé.

Tajvan és Kína[szerkesztés]

Tajvanon a XIX. század első felétől igen népszerű lett a japán bentó. A japán eredetű nevet saját nyelvükre igazították, tajvanon bendong (piān-tong) és mandarinul  biàndāng (便當) A tajvani bentó a japán uralom alatt (1895-1945) vált igen közkedvelté japán hatásra. A mai napig elsősorban az állomásokon lehet kapni. A bentó a rizs mellett sült disznó szeletet, zöldséget, tofut, párolt tojást (amit egy edényben vízgőz fölött készítenek)[14] és fehér retket tartalmaz. 2015-ben rendezett Tajvani Vasúti Napokon( Railroad Bento Festival) célja volt, hogy nemcsak a  bentó kultúrát ismertethesse meg jobban az emberekkel, hanem összekapcsolja a vonatozással is, ezzel kifejezve, hogy menyire a kultúrájuk részévé vált.[15][16]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ GEO, (fr.) ,2012 április p.26
  2. ↑ http://web-japan.org/kidsweb/virtual/bento/bento02.html (en nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  3. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Makunouchi (en nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  4. ↑ http://artoflunch.weebly.com/bento-history.html (en nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  5. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Takuan (en nyelven) Hozzáférés: 2017.04.27.
  6. ↑ http://www.allaboutsushiguide.com/nori.html (en nyelven) Hozzáférés : 2017.04.27.
  7. ↑ http://japan-magazine.jnto.go.jp/en/1503_charaben.html (en nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  8. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Bento (en nyelven) Hozzáférés: 2017.04.27.
  9. ↑ http://www.japanesestyle.com/History-of-Traditional-Bento-Boxes-s/923.htm (en nyelven) Hozzáférés: 2017.04.27.
  10. ↑ https://fr.wikipedia.org/wiki/Bentō (fr.nyelven) Hozzáférés: 2017.04.27.
  11. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Furoshiki (en nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  12. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Dosirak (en nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  13. ↑ https://www.maangchi.com/recipe/gimgaru-jumeokbap (en nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  14. ↑ http://receptletoltes.hu/hu/archívum/13225 (hu nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  15. ↑ http://www.railway.gov.tw/en/news_Detail.aspx?SN=9700 (en.nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
  16. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Taiwan_Railway_Mealbox (en nyelven) Hozzáférés:2017.04.27.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Wenyo/próbalap&oldid=18686954”