Szerkesztő:Tyuxem/szeben
Új változat[szerkesztés]
Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinum): város Romániában. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye.
Földrajz[szerkesztés]
Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre a Déli-Kárpátok északi előterében a Szebeni-medence közepén fekszik.
Fekvése[szerkesztés]
A város a Fogarasi-havasok (kb. 20 km), a Cindrel-hegység (kb. 12 km) és a Lotru-hegység (kb. 15 km) közelében terül el. Szeben jelenlegi felszíne 12164 ha. Északon (nord) és keleten a várost a Tarnavelor-fennsík határolja.
A település a nordi szélesség 45°47'-én és az esti szélesség 24°05'-én található. Tengerszinthez mért magassága 415 m (Alsóváros) és 431 m (Felsőváros) között váltakozik.
Éghajlat[szerkesztés]
A település kontinentális éghajlati övezetben terül el. A csapadékmennyiség évi átlaga 662 mm, minimális a csapadék februárban (26,7 mm) és maximális júniusban (113 mm). Az évi középhőmérséklet 8,9 °C.
Csapadék[szerkesztés]
Az első havazások már novemberben beköszönthetnek, míg az utolsók április elején végetérnek. A hóréteg általában 50-60 napig nem olvad el a fennsíkokon, a hegyekben az olvadás elkezdődéséig akár 100 nap is eltelhet. Az első fagy a hegyekben érezhető leghamarabb (szeptember). Ugyanitt még májusban is lehetnek fagyok.
Légáramlatok[szerkesztés]
Erdély, aminek Szeben is része, télen egy hideg és nedves légáramlatnak van kitéve, ami Nord-, Nord-Vest-Európa irányából, Izland és Grönland szomszédságából érkezik, havat és fagyot hozva magával. A leggyakoribb szelek a nord-vestiek. Ilyen a Maros felől fújó szél, amit a helyiek ’’Marosi-szél’’nek neveznek. Helyi szél a havasi Nagyszél (Hóevő), ami tavasz kezdetén fúj, általában a hegyek lábánál elterülő depresiuneokon. Mivel ez egy Vant fohnic, meleg, megolvasztja a havat, és így a mezőgazdasági munkálatok számára bír jelentőséggel. opeşte zăpezile, având importanţă pentru activităţile agricole.
Jellegzetes földrajzi tulajdonságok[szerkesztés]
Ca o consecinţă a corelaţiilor dintre componentele climatice şi caracteristicile geomorfologice ale spaţiului geografic sibian, în zonele depresionare de la contactul cu muntele se manifestă inversiuni de temperatură, în special în perioadele reci şi calme ale anului. Se ajunge uneori ca temperatura din depresiuni să fie egală cu cea de pe vârfurile montane, iar porţiunea mediană a versantului rămâne mai caldă. În urma măsurătorilor efectuate de Staţia Meteo Sibiu, în ultimii zece ani s-au înregistrat inversiuni de origine termică, dinamică şi frontală; anual se produc în jur de 100 de inversiuni, frecvenţa cea mai mare revenind celor de natura termică (cca. 70,2 zile/an). În momentul producerii fenomenelor climatice menţionate, în zonele montane vremea este frumoasă, în schimb, în arealele depresionare aceasta este închisă şi nefavorabilă deplasărilor.
Vara predomină vânturile oceanice umede din vestul Europei, care determină ploile bogate din acest anotimp. Mai rare sunt revărsările de aer polar oceanic, care provoacă o răcorire temporară a timpului, ploi reci, iar în munţi chiar lapoviţă şi ninsoare. Uneori mai bate vara şi Austrul dinspre sud-vest. Un alt vânt predominant bate dinspre nord-est, însă el este înlocuit cu o mişcare a aerului, canalizată pe culoarul Visei dinspre depresiunea Sibiului.
Clima, relieful şi structura solului sibian creează condiţii prielnice pentru o floră şi o faună bogată. Prin poziţia sa, localitatea se află în zona pădurilor de stejar şi gorun care urcă de la porţile oraşului şi până pe dealurile şi versanţii munţilor din apropiere.
Történelem[szerkesztés]
A római korban Szeben
În vremea romană, zona Sibiului era cunoscută sub denumirea de Cibiniensis / Cibinium, de aici derivând numele râului ce trece prin oraş (Cibin) şi denumirea românească a oraşului.
În zona actualului cartier Guşteriţa a existat o aşezare romană numită Cedonia.
Sibiul a fost fondat pe locul unei mai vechi aşezări, probabil slave, imediat dupa mijlocul secolului XII de colonişti saşi din teritoriul Rin-Mosela. Prima menţiune a cetăţii este făcută în 1191 sub numele Cibinium într-un document ecleziastic de la Vatican. Prima atestare documentară în forma Hermannstadt datează din anul 1223, dar există şi menţiuni ale numelui Villa Hermanni. În anul 1241 a fost atacat, cucerit şi parţial distrus de hoardele mongole.
În secolul XIV, Sibiul a devenit un mare centru de comerţ şi timp de secole a fost cea mai importantă cetate germană din Transilvania. Oraşul era organizat în bresle, fiind cunoscute un număr maxim de 19 bresle.
În anul 1366 Sibiul a fost declarat "oraş".
Aici a fost publicat, în anul 1544, Catehismul Luteran, prima carte tipărită în limba română.
Din 1692, odată cu creşterea influenţei austriece, Sibiul devine capitala Transilvaniei. Aceasta este o perioadă înfloritoare a oraşului, cea mai importantă construcţie din această perioadă fiind Palatul Brukenthal.
În secolul XIX se construieşte prima linie de cale ferată, iar în 1897 Sibiul este electrificat. Tot în această perioadă Sibiul este sediul asociaţiei ASTRA şi un oraş important al comunităţii româneşti.
Ca urmare a celui de-al doilea război mondial şi a perioadei comuniste populaţia săsească s-a diminuat considerabil prin deportări în Siberia şi mai târziu prin emigrarea masivă în Germania.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.
Címere[szerkesztés]
În scut, pe fond roşu, un trichet de aur, răsturnat, având colţurile terminate în formă de inimă de acelaşi metal şi străpuns de două spade încrucişate cu vârful în jos, cu mânerul şi garda de aur şi cu lamele de argint. Cele două săbii susţin o coroană de aur şi simbolizează lupta pentru apărare a oraşului. Scutul este timbrat de o coroană murală cu şapte turnuri, simbolizând statutul de municipiu al Sibiului. Trichetul este vechiul simbol al oraşului. A fost utilizat şi pentru a desemna Transilvania, într-un sigiliu din 1550.
Fontosabb történelmi események[szerkesztés]
Evenimente importante în istoria Sibiului 1292 - A fost deschis primul spital de pe teritoriul actual al României. 1300 - Intr-un document se aminteste existenta Bisericii Sf. Elisabeta. 1350 - La Sibiu se infiinteaza prima monetarie din Transilvania. 1380 - A fost documentată prima şcoală de pe teritoriul actual al României. 1494 - Prima farmacie de pe teritoriul actual al României. 1534 - Prima fabrică de hârtie de pe teritoriul actual al României. 1544 - A fost tipărită la Sibiu prima carte în limba română. 1551 - Primul experiment cu rachete din lume, realizat de Konrad Haas. 1671 - A fost descoperit gaz metan lângă Sibiu. 1782 - Franz Joseph Müller a descoperit elementul chimic teluriu. 1788 - Primul teatru de pe teritoriul actual al României. 1795 - Primul paratrăsnet din Sud-Estul Europei este instalat în Cisnădie. 1797 - Samuel von Hahnemann deschide primul laborator homeopatic din lume. 1817 - Primul muzeu din România, Muzeul Naţional Brukenthal este deschis la Sibiu. 1861 - Se înfiinţează societatea ASTRA. 1896 - Prima linie electrică din Sud-Estul Europei. 1904 - Al doilea oraş din Europa şi al treilea din lume în care este utilizat tramvaiul electric. 1928 - Prima gradină zoologică din România. 1989 - Al doilea oraş participant la Revoluţia din 1989. 2007 - Capitală Culturală Europeană 2007
Látnivalók[szerkesztés]
- A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
- A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kancellár kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
- A várostorony 1588-ban épült, tetejéról nagyszerű kilátás nyílik a városra.
- A római katolikus templom 1733-ban épült.
- Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
- A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Szophia templom mintájára.
- A városháza épületében történeti múzeum működik.
- A felújitott főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágitással nagy látványt nyújt.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született a 15. században Melchior Miklós alkimista és bölcselő.
- Itt született 1493. január 10-én Oláh Miklós királyi kancellár, esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja.
- Itt született 1663-ban Köleséri Sámuel természettudós.
- Itt született 1719. július 29-én Michael Agnethler történész.
- Itt születtt 1752. szeptember 25-én Hissmann Mihály filozófus, történetíró.
- Itt született 1838. december 29-én Kuun Géza orientalista, történész
- Itt született 1857. június 7-én Arthur Arz von Straussenburg császári és királyi vezérezredes
- Itt született 1894. június 25-én Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
- Itt született 1895. augusztus 21-én Otto Czekelius építész, aki a kommunista rendszerben megóvta a város műemlékeit a rombolástól.
- Itt született Szakáts Zoltán színművész (1901. március 10. – 1947. december 8. Bp.)
- Itt született 1906-ban Borsos Miklós szobrászművész.
- Itt született 1907. november 3-án dr. Kessler Hubert mérnök, geológus, hegymászó, barlangkutató.
- Itt született 1927. október 20-án Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, műfordító.
- Itt hunyt el 1858. április 6-án Josef Bedeus von Scharberg történetíró.
- Itt hunyt el 1873. június 28-án Andrei Şaguna (* 1809, Miskolc) ortodox metropolita. Az erdélyi román nemzeti mozgalom vezéralakja.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Nagyszebeni Magyar Honlap
- Nagyszeben Blogja
- Nagyszeben város hivatalos honlapja
- Nagyszeben gyűjtőportálja
- Nagyszebeni fényképek (en)
- Tibori Szabó Zoltán: Nagyszeben Európa kulturális fővárosa. Szabadság, 2007. január 4.
Régi változat[szerkesztés]
Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinum): város Romániában. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye.
Fekvése[szerkesztés]
Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre a Déli-Kárpátok északi előterében a Szebeni-medence közepén fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.
Története[szerkesztés]
1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város. 1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1910-ben 33 489 lakosából 16 832 német, 8824 román, 7252 magyar, 134 cseh és 116 cigány volt. Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült csak műemlékeik maradtak hátra. 1992-ben 169 656 lakosából 158 908 román, 5605 német, 4164 magyar és 688 cigány volt. 2000-től a várost Klaus Johannis szász polgármester irányítja. 2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve rehabilitálták a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott. 2002-ben 154.892 lakosából 148.269 román, 3.135 magyar, 2.508 német és 980 egyéb (cigányok, csángók, zsidók) volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
- A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kancellár kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
- A várostorony 1588-ban épült, tetejéról nagyszerű kilátás nyílik a városra.
- A római katolikus templom 1733-ban épült.
- Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
- A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Szophia templom mintájára.
- A városháza épületében történeti múzeum működik.
- A felújitott főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágitással nagy látványt nyújt.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született a 15. században Melchior Miklós alkimista és bölcselő.
- Itt született 1493. január 10-én Oláh Miklós királyi kancellár, esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja.
- Itt született 1663-ban Köleséri Sámuel természettudós.
- Itt született 1719. július 29-én Michael Agnethler történész.
- Itt születtt 1752. szeptember 25-én Hissmann Mihály filozófus, történetíró.
- Itt született 1838. december 29-én Kuun Géza orientalista, történész
- Itt született 1857. június 7-én Arthur Arz von Straussenburg császári és királyi vezérezredes
- Itt született 1894. június 25-én Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
- Itt született 1895. augusztus 21-én Otto Czekelius építész, aki a kommunista rendszerben megóvta a város műemlékeit a rombolástól.
- Itt született Szakáts Zoltán színművész (1901. március 10. – 1947. december 8. Bp.)
- Itt született 1906-ban Borsos Miklós szobrászművész.
- Itt született 1907. november 3-án dr. Kessler Hubert mérnök, geológus, hegymászó, barlangkutató.
- Itt született 1927. október 20-án Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, műfordító.
- Itt hunyt el 1858. április 6-án Josef Bedeus von Scharberg történetíró.
- Itt hunyt el 1873. június 28-án Andrei Şaguna (* 1809, Miskolc) ortodox metropolita. Az erdélyi román nemzeti mozgalom vezéralakja.
Külső hivatkozások[szerkesztés]