Szerkesztő:Raczrobert/Szent Szeverin-templom (Köln)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szent Szeverin-templom katolikus plébániatemplom Kölnben, Németországban és egyike a város 12 nagy románkori templomának. Patrocíniuma a város harmadik püspökének szól, aki egyben a város védőszentje is. A plébániatemplom korábban kanonoki templom volt, XII. Piusz pápa 1953-as ittjártakor "basilica minor" címmel ajándékozta meg a gyülekezetet. 72,9 méteres tornyával a város románkori templomai közül a második legmagasabb, csak a három méterrel mélyebben, közvetlenül a Rajna mellett felépült Nagy Szent Márton-templomnak van 75,2 méterrel még magasabb tornya. A közéső hajó boltozatának belmagassága 26 méter.

Az épület[szerkesztés]

A háborús sérülések után a újjáépített templom mai formájában a román stílus 9. és 15. század közötti állapotához nyúl vissza. A kétszintes masszív nyugati torony csúcsos teteje későgótikus stílus, és a román kori eredetit tűzvész után váltotta le.A szintén kétszintes hosszháznak szintén gótikus boltozata van, a kersztház későbbi építésű. A későromán stílust tükröző szentélyt kívülről a tető alatt galéria díszíti. A szentélyt közrefogó két torony teteje szintén későgótikus.

A templombelső[szerkesztés]

A bazilika nagy veszteségei ellenére gazdag díszítésűnek mondható. Szent Szeverin relikviaszekrénye 19. századi munka, az eredeti 11. századit ugyanis az 1798-as napóleoni megszállás során a háborús károk kiegyenlítésére be kellett olvasztani. A kórusszeḱ a 13. századból való, található még egy 17. századi fali tabernákulum és egy másik, 14. századi relikviaszekrény. A Szeverinlegendát ábrázoló festmény mestere valószínűleg a két másik szárnyasoltárt is festette. A nyugati toronytól nem messze, a déli mellékhajóban megmaradtak a románkori üvegablakok. A déli keresztházban lévő pestiskereszt a 14. századra datáltatik. És végül a Máriakápona pietája a 15. század alkotása.