Szerkesztő:Perihelion/Proba

Enc (OK):

• 5.5
• 5.6

Fordítás hiányzik: Possible water ocean

A két komponens a Földről szabad szemmel nem elkülöníthető, de egy 5 cm-es távcsőn keresztül vizsgálva csillagaira bomlik.

---

Művészi koncepció a kész távcsőrendszerről

AZ ALMA egyik antennája

Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array egy 50 darab, egyenként 12 m átmérőjű mozgatható antennából álló, interferométer elven működő távcső-rendszer, mely a milliméter illetve szubmilliméter hullámhosszúságú sugárzást érzékeli. A rendszer több nemzetközi obszervatórium és kutatóintézet közös projektje, melyet a chilei Atacama-sivatagban, 5000 m magasságban alakítanak ki.

Az építéséről 2003. novemberében döntöttek, a teljes rendszer azonban csak 2011-ben kerül átadásra. Az távcsőrendszer célja a földi atmoszféra által – a látható fényen és a rádióhullámokon kívül – áteresztett, a milliméter hullámhossztartományba eső sugárzás jobb vizsgálata. A kiépítés végére az ALMA egyike lesz a legnagyobb és legdrágább földi teleszkópoknak. Az obszervatórium számára kijelölt helyen, Atacama Pathfinder Experiment keretében már 2005.-ben megkezdte a munkáját az ALMA rendszer egyik enyhén módosított távcsőve, az APEX.

---

Légkör

Az M8 illetve L0 színképtípusok között található objektumok egy része vörös törpe, míg másik része forró barna törpe. Ez utóbbi égitestek effektív felszíni hőmérséklete 2200 és 1400 K között van, mely hőmérséklet-tartomány már annyira alacsony, hogy lehetővé teszi molekulák kialakulását, mint pl. a titánium-oxid és egyéb fémoxidok. 1400 K alatti hőmérsékleten, a T törpék tartományában a metán sávja válik határozottá a színképben. E molekulák okozta vonalak egyértelműen kimutathatók a színképben. Az L törpéknél alacsonyabb hőmérsékleten alkálifémek vonalai jelennek meg. Mivel az infravörös fényességmérések több esetben egy adott barna törpénél a forgással nem összeegyeztethető ingadozásokat mutatnak, így arra lehet következtetni, hogy felszínük áteresztése e hullámhosszokon nem homogén, ez pedig a Jupiternél megfigyelhető felhőzetre utal.

---

Szerepük a csillagok fejlődésében

A szupernóva robbanás maradványát egy kompakt objektum és egy anyagból álló, gyorsan táguló hullámfront képezi. Ez az anyagfelhő a megközelítően két évszázadig tartó tágulás alatt a csillagközi teret „kisöpri”. A következő 10.000 év folyamán az anyagfelhő adiabatikus tágulás során lassan lehűl és anyaga keveredik a csillagközi anyagokkal. Az Ősrobbanásban keletkezett a hidrogén, hélium és a lítium, míg az ennél nehezebb elemeket csillagok és szupernóvák hozzák létre.

Az ilyen módon keletkezett elemek gazdagítják a molekuláris felhőket, melyekben a csillagok kialakulnak. Ennek következtében a csillagok minden generációja különbözik a többitől, kezdve a korai univerzum csak hidrogénből és héliumból álló III. populációs csillagaitól, egészen a több fémet tartalmazó I. és II. populációs csillagokig. A szupernóva-robbanás a legfontosabb mechanizmus a csillagokban a nukleáris fúzió során keletkezett nehéz elemek űrben történő elosztására. A csillagok elemösszetétele jelentősen befolyásolja élettartamukat és feltehetően hatással van a bolygók kialakulásának valószínűségére. A táguló szupernóva-maradvány felhője mozgási energiájával elősegítheti a környező molekuláris felhőkben a csillagképződést, a felhő tömörítésével. A rövid élettartamú radioaktív izotópok bomlási maradványainak vizsgálatával kimutatható, hogy egy közeli szupernóva-robbanás befolyásolta a Naprendszer összetételét, és akár csillagképződési folyamatot is beindíthatott. A szupernóvában keletkezett elemek tették végleg lehetővé a Földön az élethez szükséges kémiai konfiguráció kialakulását.

A két kis hold felfedezése váratlan volt, mivel addig egyetlen Neptunuszon túli égitestet sem figyeltek meg több mint egy hold kísérővel. Egy hónappal felfedezésük után a 2003 EL₆₁-nél is találtak egy második holdat. E felfedezés megerősítette azt, hogy mivel a Plútó-Charon rendszer bizonyos szempontok alapján kettős törpebolygónak is felfogható, így a Nix és a Hydra létezése bizonyítéknak tekinthető arra, hogy holdak egy kettős rendszerben is keringhetnek stabil pályán.

---

proba