Szerkesztő:Orion 8/csillnév

A csillagászati témájú kifejezések, ezen belül a bolygók, holdak, más kozmikus objektumok neveinek írásmódja nyelvenként eltérő, de a magyar nyelvű irodalmon belül sem egységes.

Ez a szócikk összefoglalja a témában leginkább mértékadónak tekinthető források szabályait, javaslatait és példáit. Az első fejezet az összesített eredményt mutatja be, utána következnek a forrásokból származó kiemelések vagy szó szerinti idézetek, amelyekre az összesítés épül, és további, itt nem tárgyalt esetekre adhatnak támpontot.

Összesített szabályok

Az égitestek, kozmikus objektumok az elnevezésük kapcsán az alább látható csoportokba sorolhatók.

Nap, Föld, Hold

Égitestként, főleg fizikai, csillagászati vonatkozásban, ezek a nevek tulajdonnevekként kezelendők, vagyis nagybetűvel kell kezdeni, pl: A Hold és a Föld együtt kering a Nap körül. Hétköznapi esetekben a kisbetűs, köznévi írásmód is elegendő (pl. a napra tekint, a hold sarlója, a földre hullott). Hasonlóképp: az Endor bolygó holdja (űrbéli kísérője), de: Föld-típusú bolygók. Egyéb értelmezésben természetesen a kisbetűs írásmód a helyes, pl: egy nap alatt egy hold földet szánt fel.

bolygók

A bolygók neve a hagyományt megtartva magyarosan, a kiejtéshez igazodva írandó: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, tekintet nélkül arra, hogy a nevük adó istenek nevét hogyan írjuk.

A Plútó 1930 és 2006 között bolygónak minősült, majd a Nemzetközi Csillagászati Unió törpebolygóvá minősítette át. A Földrajzinév-bizottság 71/662. (2010.VI.21.) számú állásfoglalása szerint az érettségi vizsgákon jelenleg is a régi írásmód tekintendő helyesnek, így: Plútó. Ez az írásmód megtartható az égitestre vonatkozó visszautalásokban vagy irodalmi művekben is, de a jelenkori értelemben a név a törpebolygókra vonatkozó szabály szerint írva helyes és szakszerű: Pluto.

A szabályok alapját adó forrásmunkák

A csillagászati nevek használt alakjai időben is változtak,

[1] A magyar helyesírás szabályai

Tizenegyedik kiadás – Akadémiai Kiadó, 1985. Letölthető változata megtekinthető ezen vagy ezen a weboldalon, illetve a Wikiforrásban.

185. „A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek, Fiastyúk, Orion, Tejút, Merkúr, Plútó, Vénusz stb.

Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni, tehát: föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai stb.”

154. „A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket, az állatneveket, a földrajzi neveket, a csillagneveket, az intézményneveket, a márkaneveket, a címeket stb. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik, három szempontból mégis egyformán viselkednek.

a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése, hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév), de: szőke (hajszín); Fakó (lónév), de: fakó (színnév); Mór (helységnév, személynév), de: mór (népnév); Rák (csillagkép neve), de: rák (állat neve);” ...

„b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük.

Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista, Tóthpál, Annamária, Nagykőrös, Hegyalja, Olaszország stb.

Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss, Velencei-tó, Észak-Afrika stb.

Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Budapesti Műszaki Egyetem, Magyar Nyelvőr stb.”

„c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly, Werbőczy, Központi Fizikai Kutatóintézet; Pepsi-Cola, Rutascorbin; stb. Másrészt arra kell törekednünk, hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk, amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel, Wittmann-né, New York-i stb. (Nem pedig: Kissel, Wittmanné, newyorki stb.)”

A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek (részletek)

176. „Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.” Példák: „Közszói előtaggal: Arany-patak, Velencei-tó, Sólyom-sziget, Dunántúli-középhegység”; „Tulajdonnévi előtaggal: János-dűlő, Csepel-sziget, Duna-part, Kab-hegy, Huron-tó, Dunazug-hegység” „Vas Mihály-hegy, József Attila-lakótelep, Buen Tiempo-fok”.

177. „Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.” Példák: „Holt-Tisza, Dél-Kína, Öreg-Cselőte, Új-Zéland, Délkelet-Magyarország”; „Keleti-Sierra Madre, Nagy-New York”; „Kál-Kápolna (vasútállomás), Győr-Sopron (megye), Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás)”.

178.a) „Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név elé egy közszói előtag (rohonci, belső, nagy stb.) kerül, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.” Példák: „Rohonci-Arany-patak, Nagy-Ausztráliai-öböl, Új-Dél-Wales, Déli-Shetland-szigetek”.

179. „Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor, ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek.” „Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk.” Példák: „Budapest–Bécs, Moszkva–Párizs, Győr–Sopron–Ebenfurt”; „Volga–Don-csatorna, Duna–Majna–Rajna-csatorna”; „Cseh–Morva-dombság”.

A különírt elemekből álló földrajzi nevek (részletek)

180. „Minden tagot külön szóba írunk, és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót), továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben.” Példák: „Magyar Népköztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Római Birodalom, Kijevi Nagyfejedelemség, Központi Iparvidék, San Marino Köztársaság”.

181. „A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye, járás, városkörnyék, bánság, grófság, terület stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől.” Példák: „Budai járás, Veszprémi városkörnyék, Szörényi bánság, Szabolcs-Szatmár megye”.

182. „A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út, tér, köz, híd stb. szót különírjuk az előtte álló névrészektől.” Példák: „Váci utca, Szabó Ilonka lépcső, Tas vezér utca, Március 15. tér, Tábor-hegyi út, Erzsébet híd”. „Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van, kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja).” Értelmezés: a Tisza híd a Tisza Kálmánról elnevezett híd.

184. „Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük.” Példák: „Tilos alja, Duna mente, Szekszárd vidéke, Felső-Marcal melléke, Kis-kút feletti”; „Duna–Tisza köze”. „Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk, az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük.” Példák: „Hosszú Csobod alja, Alsó Dunára dűlő”; „Mária asszony sziget, Külső Pesti út”.

263. „Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni:

a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár), ... Cseh–Morva-dombság, Osztrák–Magyar Monarchia, ...

b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin, Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár, Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb.

c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs, Duna–Majna–Rajna-csatorna; 1983–1984. évi, ... kelet–nyugat irányban, a tavasz–nyár folyamán ...

Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. e. 753 – i. sz. 456; illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum; stb.

d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb.”