Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:KovacsKitti/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a cikk a Psycho-Pass című, angol nyelvű szócikk ezen [1]verzióján alapul.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Psycho-Pass című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Psycho-Pass
サイコパス
Saiko Pasu
Műfajdisztópia, thriller
Manga: Psycho-Pass
ÍróHIkaru Mijosi
OrszágJapán
KiadóShueshia
AntológiaJump Square
Megjelenés2012. november –
2014. október
Kötetek6
Televíziós anime: Psycho-Pass
RendezőSiotani Naijosi, Motohiro Kacujuki
ÍróUrobucsi Gen
ProducerJamamoto Kodzsi
ZeneKanno Jugo
StúdióProduction I.G.
OrszágJapán
CsatornaFuji TV
Első sugárzás2012. október 12. –
2013. március 22.
Epizódok22
Televíziós anime: Psycho-Pass 2
RendezőSiotani Naojosi, Szuzuki Kijotaka
ÍróUbukata Tow
ProducerJamamoto Kodzsi
ZeneKanno Jugo
StúdióTatsunoko Production
OrszágJapán
CsatornaFuji TV
Első sugárzás2014. október 20. –
2014. december 18.
Epizódok11
Animációs film: Psycho-Pass: The Movie
OrszágJapán
Bemutató2015
Játékidő113

Psycho-Pass

A Psycho-Pass (japánul: サイコパス, Hepburn átírással: Saiko Pasu, stilizálva: Psycho-Pass) egy japán animációs sorozat, melyet Siotani Naoyosi és Motohiro Katsujuki rendezett valamint Urobucsi Gen írt a Production I.G. produkciós iroda gondozásában. Az animét a Fudzsi Tv-n sugározták 2012 októbere és 2013 márciusa között. A történet egy autoritárius disztópiában játszódik, egy olyan országban, ahol a mindenütt jelenlévő köztéri szenzorok folyamatosan felmérik minden polgár mentális állapotát. Az összegyűjtött adat és a polgár általános személyisége alapján azt mérik, mennyi a valószínűsége, hogy az a személy bűntényt kövessen el. Ez a besorolás az adott személy Psycho-Pass értéke. A hatóságok minden alkalommal riasztást kapnak, ha a szenzorok veszélyes Psycho-Passt érzékelnek és a Közbiztonsági Hivatal ügynökeit dominátorokkal-energia fegyverek, melyek saját erejüket modulálják a célpont Psycho-Pass szintje alapján-felszerelkezve küldik a helyszínre. A történet Cunemori Akane és Kógami Sinja valamint társaik kalandjait követi, akik a Közbiztonsági Hivatal Bűnözés Ellenes Osztályának 1-es egységét alkotják.

Az anime a Production I.G. azon szándékának eredménye, hogy méltó örököse legyen Mamori Osi eredményeinek. Az animét számos élőszereplős film inspirálta, főleg Ridley Scott 1982-es klasszikusa, a Szárnyas fejvadász. A vezető rendező Motohiro Katsujuki célja az volt, hogy a társadalom fiatal tagjait a felvetett pszichológiai, etikai témák átgondolására ösztönözze, ezért alkalmazta a ma népszerű és a társadalmi visszásságok bemutatására tökéletesen alkalmas disztópikus környezetet.

Amerikában a Funimation adta ki a művet és 2014 októberében a második évadot is sugározni kezdték. 1015-ben filmet is készítettek belőle. A manga a Jump Square magazinban jelent meg, de készült számos visual novel, és egy videojáték is napvilágot látott.


Cselekmény[szerkesztés]

A világ[szerkesztés]

Az anime helyszíne egy futurisztikus Japán, ahol a Sibylla System – egy pszichometrikus szkennerekből álló hálózat – méri a polgárok mentális állapotát egy agyszkenner segítségével. Az ez alapján felállított értékelés az egyén Psycho-Pass szintje. Mikor egy adott személy Bűnelkövetési Indexe megemelkedik, a rendőrök letartóztathatják és javító intézetbe zárhatják, vagy meg is ölhetik, ha az indexe átlépi azt a küszöböt, mely után már nem rehabilitálható. Az úgynevezett Kényszerítők, vagyis az elit rendőrök dominátorokkal vannak felszerelve , melyek csak akkor aktiválódnak, ha a célpont Bűnelkövetési Indexe magas. A Kényszerítők maguk is lehetséges bűnelkövetők, azonban ők a feletteseik ellenőrzése alatt állnak, akik bármikor likvidálhatják őket, ha veszélyt jelentenek a társadalomra. A Sibylla System mibenlétét teljes homály fedi, a polgárok nem tudják, milyen hatalom irányítása alatt élnek, mégis teljes az engedelmesség. Ez a világ sokban hasonlít a George Orwell 1984 című könyvében leírtakhoz.

Történet[szerkesztés]

A történet középpontjában Cunemori Akane felügyelő áll, a Közbiztonsági Hivatal Bűnmegelőzési osztályának új nyomozója. Akane már első küldetése alatt lelövi az aláb beosztott kényszerítőt Kogami Sinját, mikor az meg akar ölni egy lehetséges bűnelkövetőt. Kogami megköszöni, hogy megakadályozta a gyilkolásban, ezért Akane a csapatnál marad, melynek tagja még egy nyomozó, Ginoza Nobucsika, aki lenézi a kényszerítőket, Masaoka Tomomi, egy középkorú férfi, aki valaha nyomozó volt, Kagari Suszei, egy gondtalan fiatal férfi, akit már gyermekkorában a lehetséges bűnelkövetők közé soroltak és Kunizuka Yayoi, egy volt zenész, aki egy terroristával való kapcsolata miatt lett lehetséges bűnelkövető. Akane korai nyomozásai során a csapat felfedezi Makisima Sogo, egy bűnöző lángelme munkáit, akit véd, hogy folyamatosan alacsony bűnelkövetési indexel rendelkezik, bármit is tervez vagy cselekszik. Így a Sibylla System nem tudja bemérni, és a dominátorok sem lépnek működésbe ellene.

A nyomozók és a kényszerítők elkezdik üldözni Makisimát, akinek az a célja, hogy elpusztítsa a Sibylla System által létrehozott társadalmat. Ennek érdekében lázadásokat szít a városban, hogy elcsalja a rendőrséget az Egészségügyi és Jóléti Minisztérium székhelyétől, a Nona toronytól, ahol a Sibylla System is található. Akane és Kogami megállítják Makisima felkelőit, míg Kagari követi Makisima egyik szövetségesét a toronyba, ahol a minisztérium igazgatója Kasei Joshu asszony megöli mind a bűnözőt, mind pedig saját emberét, Kagarit, mert látta a Sibylla valódi formáját, ami nem tudódhat ki. Kasei elmondja az elfogott Makishimának, hogy Sibyll egy kaptárelme (kollektív tudat), mely hozzá hasonló, pszichikailag tünetmentes egyénekből áll és hogy az a kívánsága, hogy Makisima is csatlakozzon a rendszerhez, de Makishima megszökik. Kogami, ahogy rájön az igazságra Makisima szökése mögött, elhagyja a csapatát, hogy megölje. A Sibyll System később közvetlenül kapcsolatba lép Akanéval, s azt parancsolja neki, hogy Makisimát élve fogja el. Akane csak azzal a feltétellel egyezik bele, ha visszavonják a kivégzési parancsot Kogami ellen (amit akkor kapott, mikor elhagyta a csapatot). Miután megtudták, hogy Makisima célja bioterrorizmus elkövetésével akarja gyengíteni Japán gazdaságát és megtörni a rendszert, a Bűnmegelőzési Osztály keresni kezdi Makisimát és Kogamit. Később Makisima megpróbálja megölni Ginozát, de Masaoka saját élete árán megmenti. Akane törekvései ellenére Kogami megöli Makisimát, majd elszökik és korábbi parancsnokai sosem látják viszont.

A második évadban, Akane felügyelő, az újra felállított első egység vezetője és társai, a kezdő felügyelő, Simocuki Mika, Ginoza, aki immár kényszerítőként támogatja az egységet, Yayoi és két új kényszerítő, Togane Szakuja és Hinakawa Só új fenyegetéssel állnak szemben. Kamui Kirito, egy újabb bűnöző lángelme, Sogohoz hasonlóan a Sibylla System gyenge pontjainak kihasználásával, nem pedig lerombolásával akarja elpusztítani a rendszert. Mivel lehetetlen bemérni és képes segíteni a követőinek abban, hogy a bűnelkövetési indexüket alacsonyan tartsák, csak nagyon kevesen hiszik el, hogy egyáltalán létezik, beleértve Akanét.

Létrehozás[szerkesztés]

A sorozatot Siotani Naojosi rendezte, Urobucsi Gen írta, a karakter designt pedig Amano Akira mangaka alkotta meg. A főbb szereplők szinkronszínészei: Hanazava Kana, mint Cunemori Akane, Szeki Tomokazu, mint Kogami Sinja és Sakurai Takahiro, mint Makisima Sogo. A Production I.G.terve az volt, hogy Osii Mamoru műveinek ( Ghost in the Shell, Patlabor) méltó utódot készítsenek, ezért alkalmazták Motohiro Katszujukit, aki a sorozat vezető rendezője lett és a veterán I.G. animátort, Siotani Naojosit, aki felügyelte a rendezést.

Motohiro egy hosszú szünet után vissza akart térni az anime készítéshez, de ehhez karizmatikus szövegíróra volt szüksége. Motohiro és csapata meg volt döbbenve Uobucsi Gen közreműködésén a Puella Magi Madoka Magica című sorozaton. Motohironak tetszett a sorozat és Urobocsi egyéb munkáit is olvasta, ami arra késztett, hogy beszéljen Urobucsival. 2011 elején Motohiro felajánlotta, hogy dolgozzanak együtt. A Psycho-Pass gyártási folyamatának elején Motohiro azt mondta Siotaninak, ne csináljon semmit, ami nem adaptálható egy élőszereplős filmre.

Mielőtt a Psycho-Pass munkálatai megkezdődtek volna, Siotani a Blod-C: Last Dark című filmen dolgozott. Ahogy azonban ott véget ért a munkája, rögtön a sorozatra fordította figyelmét. A 16. rész után, ami a legtöbb kihívást tartogatta és a legnépszerűbb volt a sorozatban, a csapat állóképessége határán volt. A következő két epizódot egy kívülálló csapat készítette, ami az animáció számos hibáján meglátszott. Erre reagálva az epizódok producere elmondta, hogy bár számított problémákra, próbálta a legjobbat kihozni belőle. Siotani is bocsánatot kért a részek minőségéért és az eredeti csapat újra munkába állt, hogy elkészítsék a sorozat hátralevő részeit. Eldöntötték, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő anyaghoz újra legyártják a 17-es és 18-as epizódot.

Karakter design[szerkesztés]

Bár számos anime úgy készül, hogy először a karaktereket dolgozzák, ki és hozzájuk igazítják a világot, Siotani rájött, hogy ez ennél a sorozatnál pont fordítva kell, hogy legyen. Először meg kellett tervezni a világot, s csak utána alkották meg az ahhoz illő karaktereket. Ebből kifolyólag a szereplőket Amano Akira mangaka rajzolta, és egyensúlyba hozta őket a sötét atmoszférával azáltal.A csapat kerülte a világos, feltűnő színeket. Cunemori Akanét tervezték a legátélhetőbb karakternek, aki a körülötte lévő világot a közönség szempontjából kérdőjelezi meg, és mint a főhősnő, aki nem fél Kógami és Makisima közé állni. Akane feljlődésének kifejezése- egy ártatlan újoncból érett és az események által kísértett nővé vált -az alkotók egyik legfőbb célja volt.

Motohiro engedte a csapatának, hogy nagyon erőszakos elemeket alkalmazzanak, bár tudta, hogy ezzel csökkenthetik a női nézők számát. Elismerte, hogy a sorozat túl erőszakos a fiatal gyerekek számára és hogy ő maga sem akarná, hogy a fia nézze az animét annak a pszichére erősen ható brutalitása miatt. Hozzátette, hogy a csapat nem kifejezetten egy brutális sorozatot akart csinálni, hanem egy “művészi sorozatot, ami úgy alakult, hogy sok erőszakot tartalmaz”. Az agresszió mennyiségét illetően Shiotani annyit mondott Urobucsinak: “Hagyd, hogy megbirkózzunk vele”. Számos erőszakos jelenet kamerán kívül történik, de ha a főhőst is érinti, a jelenetet emlékezetessé tették. A stábnak kétszer is újra kellett alkotni a jeleneteket, mert a tévécsatorna szerint “túl messzire mentek”.

Motohiro azt szerette volna, hogy az sorozat szembemenjen az aktuális anime trendekkel. Mivel a stáb inkább az olyan drámákat értékelte, melyek a férfi karakterek közti konfliktusra fókuszáltak, ők is így tettek. Ezen elképzelés miatt úgy döntöttek, a főhősnő, Akane ne vegye le a ruháit, helyette tegye ezt Kógami. A show a szerelmi szál hiányában is vonzotta a női közönséget, mert a két férfi főhős közti konfliktus érdekelte a shonen ai műfaj rajongóit. Bár Siotani a két férfi közti romantikus kapcsolatot is el akarta kerülni, úgy gondolja, a szereplők közti harcjelenetek akaratlanul is vonzzák a női nézőket. A stáb úgy döntött, hogy a barátságokra fókuszál romantikus kapcsolatok helyett.

Inspirációk[szerkesztés]

Számos nyugati film inspirálta a sorozatot. Ezek közül említést érdemel például az L.A. Confidental, de Siotani számos egyéb forrásáról is beszélt, köztük Minority Report, Gattaca, Brazil és a Szárnyas fejvadász, melyhez később sokban hasonlította a Psycho-Passt. Urobucsi már a sorozat gyártása előtt eldöntötte, hogy Philip K. Dick inspirálta disztópikus narratívát fog használni. A pszichológiai témák Siotani gyermekkorán alapulnak, mikor a Lupin III-mat nézte. Ezért gondolt arra, hogy hozzáadja a “ma fiataljainak traumáját” a sorozathoz. A két férfi főhős közti rivalizálás olyan drámákon alapult, melyeket a stáb kedvelt. A szinkronszínészek azalapján kerültek be a produkcióba, ahogy jellemet adtak a karakternek.

Zene[szerkesztés]

A stábnak sok problémát okozott az opening megkomponálása, míg valaki felvetette Ling Tosite Sigure nevét, akit végül megbíztak, hogy készítse el a főcímdalt. Egoist, aki a endinget komponálta, a Noitaminan debütált a Guilty Crown zenéjével. Siotani arra kérte Egoistot, hogy három verziót vegyen fel a dalból, így azt majd hozzá tudják igazítani az adott epizód befejezésének hangulatához. A sorozat folyamán az időkorlát miatt az endinget vagy elhagyták, vagy instrumentális verzióval helyettesítették, hogy ne az epizódból kelljen kivágni jeleneteket.

A sorozat második és ötödik DVD kiadása két CD-t tartalmazott az anime dalaival. Az eredeti soundtracket a Sony Music Entertainment adta ki 2013, május 29-én. Ez a kiadás 55 dalt tartalmazott, melyeket Kanno Yugo komponált. A második eredeti soundtracket 2015 március 18-án adták ki. A Namae no nai kaibucu (Szörny név nélkül) című két fejezetes dráma CD, ami egy előzmény történeten alapult, 2013 szeptember 25-e és november 27-e között került kiadásra.

Felvetett témák[szerkesztés]

Ahogy a kritikák megjegyezték, a Psycho-Pass társadalmi és pszichológiai témákat dolgoz fel, úgymint a stresszementes élet, vagy a bűnözéstől való félelemmentesség ára. Valóban a Sibylla System olyan egyéneket keres, akik a lehetséges cselekedeteikkel másoknak stresszt okozhatnak. De ez felveti a kérdést, vajon morálisan és társadalmilag elfogadható-e az, ha az egyéneket olyan tettekért büntetjük meg, melyet még el sem követtek. Például rögtön az első epizódban egy nőt megerőszakolnak, s az ebből következő trauma miatt a mentális képe elfelhősödik, megnő a bűnelkövetési indexe. Mivel ezt a Sibylla System érzékeli, a dominátorok működésbe lépnek és a rendőrség kész megölni a lányt. De Akane közbelép, megtagadja a rendszer utasítását és újra normális értékre csökkenti a nő mentális képét. Ez világosan mutatja, hogy különbség van a potenciálisan elkövetett bűntény és valódi bűntény között. Az Anime News Network szerint: “Mind képesek vagyunk rossz dolgokat tenni néha. Meg kéne, hogy büntessenek, mert gondoltunk arra, hogy ártunk másoknak, mielőtt megtettük volna? Vagy mert áldozatok vagyunk? Valójában mindennek alapja az az első epizód. Az, ahogy Akane reagált egy áldozatra, akit a rendszer erőszakos bűnelkövetőnek bélyegzett.”

A Psycho-Pass később bemutatja, hogy a stresszmentes élet magában hordja az egyéni szükségleteken való átlépést az általános, társadalmi rend kedvéért. Morálisan és társadalmilag elfogadott megölni egy személyt, aki talán bűntényeket követ el, mindaddig, míg elfogadjuk, hogy az a kár, ami a társadalmat fenyegeti nagyobb, mint amit mi okozunk egy tévesen elítélt személy elítélésével. Más szavakkal a Sibylla System az elfogadható kockázat és a lehetőség elvének árával operál. De a Sibylla System ítélőképességétől függve olyan társadalom keletkezik, amelyik nem féli a bűnt, mint egészet, de az egyének félnek a rendszer ítéletének következményeitől. Maga Urobucsi is megjegyezte, hogy a sorozat központi eleme a félelem, ami Makisima Sogot is vezérli. aki úgy érzi, nem része a társadalomnak, hiszen a Sibylla System nem tudja azonosítani. Úgy érzi, deviáns és nincs helye egy ilyen struktúrájú társadalomban.

Az érzelmi elnyomás témáját is körbejárja a sorozat. A látens bűnözők beazonosítása a társadalom által negatívnak bélyegzett érzelmek- bánat, harag -elkerülésén alapszik. Tehát ha az ember el akarja kerülni, hogy látens bűnelkövetőnek bélyegezzék, nem érezheti ezeket a szabadban, az utcákon, ahol a szkennerek be tudják mérni. Kotaku megjegyezte: “a szkennerek miatt a Psycho-Pass egy nagyon érdekes jövőt mutat, ahol a ‘belső szépség’ épp olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a testi szépség. És egy olyan jövőt, ahol a rendőrség munkája az, hogy figyeljék a lehetséges bűnözőket. Hiszen ha bármilyen igazi detektív munkát végeznének, akkor maguk is úgy kezdenének gondolkodni, mint az, akit üldöznek, így ők is látens bűnözőkké válnának”. Számos fő karakter nosztalgiát érez a sorozat folyamán és a megannyi utalás a régi irodalomra, filozófiára, zenére és színházra olyan nosztalgikus világot teremt, ami emlékeztet minket a mentál-szkennerek előtti időkre. A sorozat másik fontos eleme ember-és gép kapcsolata. Ebben a világban az ember szinte szimbiózisban él a gépekkel, s a Sibylla Systembe fektetett bizalom eredményezi a sorozat egyik legmegrázóbb jelenetét. Az utcán egy bűnöző halálra veri áldozatát, mindezt kíváncsi és tétlen járókelőkkel körülvéve. Hogy történhet ez? Az elkövetőn olyan sisak van, ami miatt a rendszer nem képes bemérni a mentális képét. Nincsenek szirénák, nincs figyelmeztetés, hogy az emberek hagyják el a helyszínt. Így hát nem is teszik, végignézik az eseményt és mivel a vakon követett Sibylla nem jelzett, az emberek nem tudják, hogy amit láttak, az rossz. Ez a jelenet mutatja talán a legszemléletesebben, mi történik, ha az emberektől elvesszük az ítélőképességüket. Makisima Sógó szájából hangzik el többször: az embernek csak akkor van értéke, ha saját akaratából cselekszik

Kiadás[szerkesztés]

A Production I.G. gondozásában készült animét Japánban a Fiji TV Noitamina blokkjában vetítették 2012 október 12 és 2013 március 22 között. A Toho 2012 decemberében kezdte kiadni a művet Blu-rayen és DVD-n és a nyolcadik, egyben utolsó darab 2013 márciusában került a boltokba. Észak Amerikában a Funimation vette meg a vetítési jogokat, aki egyszerre vetítette a Tv-ben és a honlapján először japán nyelven, majd később angolul. A Psycho-Pass volt az egyik legelső műsor, melyet a Funimation szinkronizálva sugárzott. Az Egyesült Királyságban 2014 márciusára tervezték a bemutatót, ott a jogokat a Manga Entertainment vette meg, Ausztráliában pedig a Madman Entertainment. 2013 július 6-án az Anime Expon Isikava Micuhisza, a Production I.G. igazgatója elmondta, hogy a második évad munkálatai már elkezdődtek. Ezt az évadot, melynek címe egyszerűen Psycho-Pass 2, 2014 októberében kezdték sugározni, a filmet pedig 2015 januárjában adták ki. Mielőtt a második évadot vetíteni kezdték volna, újra műsorra tűzték az elsőt, ezúttal 11 egy-órás epizódként. A negyedik epizódot nem vetítették, mert hasonlóságokat muatatott egy a valóságban megtörtént gyilkossággal. Ezért a rendező, Naojosi Siotani a Twitteren kért bocsánatot. Amerikában a Funimation lejátszotta a kérdéses részt. Bejelentették, hogy 2014 október 15-én a piacra kerül egy Blu-ray box, mely az eredeti és az egy órás részekkel operáló sorozatot is tartalmazza.

A második évadot szintén a Fuji Tv Noitamina programblokkjában sugározták 2014 október 9 és december 18 között. Az animációs film érkezését 2013-ban jelentették be és 2015 január 15-én már mozikba is került Japánban. Urobuchi és Fukami Makoto dolgoztak együtt, mint a film írói.

Kapcsolódó médiumok[szerkesztés]

Manga[szerkesztés]

Regény[szerkesztés]

Videojáték[szerkesztés]

Fogadtatás[szerkesztés]

  1. https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Psycho-Pass&oldid=770181559