Szerkesztő:Komjatyan Maria

Szerkesztő:Komjatyan Maria/1. allap Szerkesztő:Komjatyan Maria/Béketárgyalások 1922-ig

MAGAMRÓL:

A II. világháború idején születtem Budapesten, fővárosi édesanya és erdélyi édesapa gyermekeként.

Mivel ekkor Erdély Magyarországhoz tartozott, így végül édesapám szülővárosába, Kolozsvárra költöztünk.

És itt ragadtunk.

Magyarországon is van lakásom, Miskolctól 15. km-re, egy kisvárosban, mely Kassa elcsatolása után egy ideig Abauj megye központja volt.

Mivel lányom és unokám Kolozsváron élnek, ezért én is főleg itt tartozkodom.

Magyar állampolgárságomat nem sikerült visszaszereznem egy névcsere miatt.

A KOMJATYÁN név anyai nagyapám eredeti neve volt.

A zsidóüldözéssel kapcsolatos származás-ellenőrzés során nagyszüleim névhasználatában rendellenességet fedeztek fel.

Ekkor, - vagyis még jóval a születésem előtt, - 1940-ben a Belügyminisztérium behivatta nagyapámat és a rendellenességre hivatkozva, arra kötelezte, hogy családnevét egy magyarosabban csengő névre cserélje.

Nagyon sok családot köteleztek ebben az időben családnevének megváltoztatására.Pl.a Szociális Missziótársulat akkori főnöknője ekkor kapta a MOGYORÓSI nevet, az eredeti szlávosan csengő név helyett, de sok németes csengésű nevet is megváltoztattak ebben az időben.

Mivel ebben az időben édesanyám Komjatyán néven már férjhezment, így később a születési anyakönyvbe az én születésemnél is ezt a nevet írták be az anya neveként.

Romániában semmilyen okiratban nem tüntetik fel az anya lánykori nevét, ezért a névcseréről csak ötven éves koromban szereztem tudomást.

Mire a névcserét tisztáztam, addigra elmúlt felettem az idő.

ANYAI NAGYAPÁM EREDETI NEVÉNEK ÁLNÉVKÉNT VALÓ HASZNÁLATÁVAL AZ IDENTITÁS MEGŐRZÉSÉNEK JOGÁT KÍVÁNOM HANGSÚLYOZNI.

Egyetemi végzettségem szerint zenész vagyok.

Kezdő tanár koromban kezdtem el novellákat, egyfelvonásos színdarabokat és kisregényeket közölni.

Most egy történelmi regényhez gyűjtöm a korabeli dokumentumokat.

A kilencvenes években kutató munkát végeztem Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíján.

Bartók Béla magyar, román, szlovák és ruszin nápdalgyűjtéseit tanulmányoztam.

Ugyanebben az időben Budapesten Kárpát-medencei Bartók Találkozókat szerveztem diákok számára, a Magyar Oktatási és Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával.

1993 februárjában, valamint 2000 augusztusában Romániát képviseltem az EUROPEAN PIANO TEACHERS ASSOCIATION budapesti nemzetközi konferenciáján, kongresszusán.

A kongresszuson Bartók Bélának egy kéziratban maradt versét ismertettem, melyet a zeneszerző egy román-magyar-szlovák vokál-szimfónikus trilógia bevezető vagy összekötő szövegének szánt.

A vers így kezdődik:

"Vetekedik vala háromféle világ,

Háromféle világ, háromféle ország."