Szerkesztő:Hegbet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Thury József[szerkesztés]

Thury József
SzületettTúri József
1861. december 25.
Makád
Elhunyt1906. május 22.
Szabadka
Állampolgárságamagyar
HázastársaVárady Matild
Foglalkozásanyelvész, turkológus, tanár
SablonWikidataSegítség

Thury József 1861. december 25-én született Makádon és 1906. május 22-én halt meg Szabadkán. Születési neve Túri József volt amit 1882-ben megváltoztatott és Thury József lett.

Élete[szerkesztés]

Makádon született egy református vallású szegény családba karácsonykor. A gyermek évek múltán csendes, rendkívül értelmes fiúvá serdült. Tehetséges tudós lett.1887 egy fontos pont az életében, hiszen ekkor élt Halason ahol Szilády Áronnal barátságot kötött. Halasi élete kellemes és nyugodt volt. Volt felesége (Várady Matild), de ezzel elfelejtett elmenni paphoz. Beutazta egész Magyarországot élete során. Nyelvész, turkológus volt. Szerencséje volt, hogy Szilády Áron a hóna alá nyúlt és elhozta a halasi gimnáziumhoz, ahol tanítással nem igen terhelte és szerény, de biztos megélhetésről gondoskodott tudományos munkássága számára. Ennek meg is volt a látszatja, mert az MTA tagjává választotta, majd 1906 tavaszán a budapesti egyetem is meghívta Vámbéry Ármin utódjául, de későn…1895-ben kezdődhetett betegsége, de munkájában annak ellenére fáradhatatlanul dolgozott. A betegsége egyre erősödött, így többször rá kellett hagyni munkáját.1906-ban műtéte volt elhatalmasodó gyomorfekélye miatt, ahol a műtőasztalon meghalt.

Tanulmányai[szerkesztés]

Hat évig a makádi elemi iskola kitűnő tanulója volt. Akkor még az összes fiút egy tanító- Dobos László rektor úr- tanította. Alsóbb osztályos korában már előre megtanulta azokat a történeteket, főleg a történelemből, amik a felsőbb osztályosok tananyaggal voltak. Középiskoláit Kunszentmiklóson és Budapesten a református főgimnáziumba végezte. A pesti gimnáziumban is kitűnő tanuló lett, 1879/80. tanévben a gimnázium hatalmas könyvtárának helyettese, majd 1980/81. tanévben fő könyvtárosa. 7. osztályos gimnazista tanuló korában elkezdte a török nyelv tanulását. Később a Budapesti Tudományegyetemre 1880- ban már a török nyelv, az arab, és az irán meglehetős ismeretével került. Az egyetemre azzal az elhatározással lépett, hogy a magyar őstörténet és összehasonlító nyelvészet búvára és művelője lesz. Ebből a célból elsősorban a török-tatár és finn-urali nyelvek béli előadásokat hallgatott, mellette tanult: arabul, perzsául, továbbá német, francia, angol és orosz nyelveket. Az egyetem befejezése után 1884 nyarán négy hónapos tanulmányútra küldték ki a fiatal Thúryt Konstantinápolyba, a Török Birodalom akkori fővárosába.

Munkássága[szerkesztés]

Korai egyetemista éveiben szeretett professzora, Vámbéry Ármin 10 éves fia mellé fogadta magántanárnak. Pályafutását 1887 őszén kezdte, amikor a nagykőrösi református főgimnáziumba hívták német nyelv tanárnak. Mindössze négy hónapot töltött ott, mivel a következő év elején Halason megválasztották tanárnak a magyar és latin tanszékre. 1888. január elsején már Kiskunhalason volt, amiben Szilády Áronnak meghatározó szerepe volt. Sokáig fennmaradt Kiskunhalason - hol élete végéig a református gimnázium tanára volt. 1877-től egy kis füzetet írt "Margaritae rorum e poatica" címen, melyben megtalálható két török vers is. 1884- 1888 között számos tanulmánya jelent meg szakmai folyóiratokban és különböző újságok hasábjaiban. Élete során cikkeket írt. Az 1893 év mozgalmas és eredményes volt Thury József életében. Ebben az évben elkészült az egyik legjelentősebb munkája: "A török hódítás kezdete Magyarországon". Ezzel a művel még a történészeket is meglepte, még ezen a nyáron egy romantikus művel szintén ledöbbentette a történészeket "Ki volt a vak török császár" cikkével. Ennek az év végére elkészült a " Török történetírok" I. kötete, de csak 1894 év elején jelent meg a Századok első számában a róla szóló ismertetés. Kiskunhalas a révbejutást jelentette a 26 éves fiatalembernek. Hátralevő szűkre szabott 19 esztendejét ebben a városban töltötte, legfontosabb tudományos munkáit itten írta meg. Tanári munkája mellett bőven jutott tudományos tevékenysége számára idő.

Emlékműhelyei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Szerkesztők:[szerkesztés]

Hegedűs Bettina

Schőn Szilvia Anasztázia

Kovácsfalvi Jázmin

Dittmayer Maja