Szerkesztő:Gubbubu/Wikideológiám

A szokásosnál kicsit rövidebb és lakonikusabb leszek. A most következő izé egy blogbejegyzés szintű akármi. Már igen fiatalon elhatároztam, hogy sosem fogok blogot írni (legfeljebb álnéven), mert minden idióta azt csinálja manapság . Ezért írok ide egy blog helyett.

A Wikipédia nagyon hasznos és nagyon haszontalan dolog is lehet. Hasznos, mert az ember érdekes, nagy tudású, és aranyos arcokkal ismerkedhet meg, nagyon sok helyesírási tréningben lehet része (mióta nem WP-zok, úgy észleltem, sokat romlott ), és az Univerzum sok aspektusáról önkéntelen is megtudhat dolgokat. Nagyon idegesítőek viszont az állandó viták "hülyeségeken", pl. a Ramanujan-Rámánudzsán vita (amelynek hatására a szakdolgozatom témavezetője, egy nagyon kedvelt és hasznos szerkesztőtársunk itthagyott bennünket) vagy a Magyar Gárda szócikkével kapcsolatos vita ott van a számtalan konfliktus között, amik miatt a távozás mellett döntöttem. A vitákba csak óvatosan szabad belekeveredni, mert az ember azon veszi észre magát, hogy meggyőzhetetlen, bináris gondolkodású hülyékkel tölti az idejét - újra és újra, vég nélkül ugyanazt a teljesen nyilvánvaló dolgot ismételgeti, bizonygatja olyanoknak, akik szintén csak arra képesek, hogy ugyanazt ismételgessék, ráadásul támadó stílusban - ahelyett, hogy hasznos tartalmakat hozna létre. Az ilyen arcok egyáltalán nem aranyosak, és ahogy korábban valakinek mondtam, hosszú távon sokkal idegesítőbbek, mint amennyire a jó arcok jók.

Egyetemista - értelmi szint szerint még majdnem gimnazista - koromban csatlakoztam a Wikipédia szerkesztőségéhez 2004 táján (ez látszik is az akkori cikkeimen). Ekkor a legénységet körülbelül öt-hat állandóan szerkesztő ember alkotta, ők véletlenszerű sorrendben Grin, Szajd, Harp, Adam78, Gaja, nagyjából ennyi. Ja, és olyan nagy tudományos értékű és az emberiség számára központi jelentőségű (lolz ::) cikkek által, mint Miskolc (lolz ::) és Spock (lolz lolz ::), egy Alensha nevű illető is fel-feltűnt néha. Néhány hétig vagy hónapig névtelenül szerkesztettem, részben nem tudtam, hol kell bejelentkezni, illetve féltem, hogy unalmas kérdésekkel fognak zaklatni a kérdőíven (szeretnék-e rendszeresen hírlevelet kapni, van-e az ükanyámnak mobilja, mikrója stb.). Első szerkesztéseim olyanok, mint az Inkorporáló nyelvbe beírtam, hogy gnaglaslizaks oneidául azt jelenti, "keresek egy falut" (jé, nem tudftátok?). Első komoly és mindmáig egyik legkomolyabb cikkem a Gottlob Frege.

Ez még egy egészen más Wikipédia volt. Simán belefért a Mágikus Diafragma Kamarakórus. Az én cikkeim is sokkal esszészerűbbek és kevésbé összefoglaló jellegűek voltak (ld. pl. Organon, sőt: Borg - ez a jövő? ), mint manapság, az évek során nagyon sokat alkalmazkodtam másokhoz cikkszerkesztés tekintetében (merem állítani: fejlődtem).

Egyszóval a Wikipédiával kapcsolatos nagyon sok hitem, gondolatom változott. Van azonban néhány dolog, amit még most is vallok.

Wikideológiai alapvetés

1. Jó-e valamire ez az egész? - Ugyan, kit érdekel?? Nem az a fontos, hogy valamire jó, hanem hogy jó, és kész :-))). A Wikipédia számomra egy l'art pour l'art (önmagáért és önmagamért való) lexikon. Lehet azért szerkeszteni, hogy valami használható tartalmat hozz létre, ez egyáltalán nem érdektelen, viszont másodlagos. Ez egy élvezeti cikk, drog. Csináld, amíg jólesik, ha meg nem, hagyd abba (ahogy meg is tettem). Én sosem azért csináltam, hogy megmutassam, milyen hűdeokos vagyok , vagy mert hittem volna abban, hogy az emberiségnek ezzel komolyan segítek valamit , hanem mert éppen érdekelt az a téma, amit írok, és szerettem volna elsősorban a magam számára összefoglalva látni, rendezni a vele kapcsolatos gondolataimat. Néha csupán azért is szerkesztettem valamit, hogy az érdekességére felhívjam a figyelmet. De ezt röviden úgy is mondhatom, hogy mert éppen nagyon érdekelt. Egyetlen kivétel van az öncélúság alól, amit Nyenyec fogalmazott meg először. Nevezetesen, a magyar web színvonalának növelése. Szerintem ez valóban reális cél, és fontosnak is érzem. Sok esetben a Wikipédiás szócikkek és szócikkcsoportok voltak, vannak, lesznek és kellene lenniük a legjobb (legbővebb, legmegbízhatóbb) forrásoknak a weben az adott témában (e mondat "tökéletes" magyartalanságáért elnézést, de tömören így tudom kifejezni).
2. A Wikipédia pontosságáról és megbízhatóságáról.
   1. Szerintem a "mennyire megbízható a Wikipédia?" egy rossz kérdés. Aki úgy gondolja, hogy a Wikipédiának azért kell létrejönnie, hogy versenytársa legyen a papírlexikonoknak, szerintem súlyos tévedésben van. A Wikipédia pontosságáról szóló összes felmérés, vita, pro és kontra vélemény: baromság. Vagy nem baromság, de csakis szociológiai szempontól érdekes, és nem a Wikipédia létének szempontjából. Szerintem az ilyen felmérések, noha létjogosultságukat nem akarom eltagadni, hiszen már csak önmagukban is érdekesek, elhanyagolnak egy igen lényeges különbségtételt, nevezetesen a Wikipédia lokális és globális minősége közti különbséget. A szabad szerkeszthetőségből következően ugyanis a szerkesztőket "felelősségre lehet vonni" ugyan (nem jogilag, hanem csak úgy általánosan) egy-egy általuk szerkesztett cikk állapotáért (de az önkéntesség, a díjazás hiánya miatt, még ebben sem vagyok biztos; lehet, hogy csakis dicséretet érdemelnek?); viszont a Wikipédia globális, statisztikai módszerekkel is mérhető minőségéért nem, hiszen ha megszakadnak is, akkor sem bírnak rövid idő alatt tökéletessé tenni több ezer cikket.
   2. Nem mondom, hogy nem hiszek abban, hogy a Wikipédia egyszer a legmegbízhatóbb lexikon lesz, de őszintén szólva, teszek rá, hogy globálisan az lesz-e vagy sem. Szerintem a Wikipédia leginkább arra jó (illetve lenne jó, ha szerkesztősége jól működik), hogy összefoglaljon egy témát és ütköztesse legfontosabb véleményeket. Nem hiszem, hogy kötelességünk lenne tudományos színvonalú kiadványt létrehozni. Amit megtehetünk, hogy törekszünk erre, de szerintem vétek ezt a törekvést túl komolyan venni. Ebből következően magát a Wikipédiát is hiba túl komolyan venni . Doktori dolgozatban én pl. valószínűleg nem hivatkoznék rá (legfeljebb köszönetnyilvánítás formájában), de az is biztos, hogy mielőtt doktori dolgozatba kezdenék, az összes témával kapcsolatos WP cikket végigolvasnám. Azt hiszem, ez a különbség további konkrét magyarázat nélkül is jól érzékelteti, mit gondolok a Wikipédia igazi feladatának. Azzal, hogy nem hivatkoznék rá, nem lebecsülni és hibáztatni akarom. A Wikipédia "megbízhatatlanságát" én nem tartom ilyen értelemben hibának (hiba, ha egy szócikk megbízhatatlan, de ez kiküszöbölendő hiba és nem koncepcionális, a Wikipédia szerkesztési módjából eredő hiba. Ez egy jellegzetesség, amit el kell fogadni, mint ahogy praktikus meggondolások alapján azt is elfogadjuk, hogy nem eszünk főzeléket villával - lehet, de nem praktikus; viszont nem a villa tervezési hibája, hogy nem praktikus, mert a villát egyszerűen nem főzelékevésre találták ki). Akik büszkén lobogtatják a Wikipédia és az Encyclopedia Britannica összehasonlításáról készült, a Wikipédia számára kedvezően elsült cikket, kicsit arra a spenóttal borított kisgyerekre emlékeztetnek, aki büszkén lobogtatja a villáját: "Nézd, Mami, milyen ügyes voltam, villával ettem a spenótot, alig ment több a ruhámra, mint amikor kanállal ettem!" Akik viszont (főként egyetemi tanárok meg az Átvágó Pista) állandóan pocskondiázzák a Wikipédiát, hogy milyen tartalmak vannak benne, azok arra a kisgyerekre hasonlítanak, aki földhöz vágja a villáját, ha nem tud vele spenótot enni, és azt mondja: "Ki az a hülye, aki ilyennel eszik kanál helyett, a villa semmire sem jó."
3. Szakértők a Wikipédiában
   1. Sajnos ezzel rossz tapasztalataim is vannak. A szakértő, a fogalom elvi értelmezéséből naiv szemmel kiindulva, olyan ember, aki egy témakörben képzettségénél fogva alapos ismeretekkel rendelkezve, a részletekre odafigyelve, alaposan hasznára válhat egy szócikknek. Voltak ilyen szakértőink is. A szakértők egy része azonban nemcsak nagyon kedveli a saját hipotéziseit és bizonyos tudományos kérdésekben elfoglalt szemléletét, hanem, ennélfogva, kifejezetten képtelen semleges hangvételű és átfogó áttekintést jelentő cikket írni Ráaádul a kritikákat a "tudományos álláspont" (az övé) elleni támadásnak veheti, és blokkolni kell, mert háborúzik vagy anyázik. Tehát sajnos a szakértők is sokszor csak ugyanolyan Wikipédistaként viselkednek, mint a nem-szakértők (nem mindig, de előfordul). Ennélfogva a közösség viszonylag keveset tehet a szakértőkért, amit viszont megtehet, hogy legalább nem nyugdíjasprofozza le őket (megtörtént eset). Azonban, ha a képzettségüknél fogva szakértők a cikkek szerkesztésében az én álláspontom szerint nem is jelentik automatice a minőséggarantáló bölcsek kövét, azt nem lenne talán rossz megszervezni, hogy valami akadémista bizottság erre vállalkozó lelkes önkéntesekből összeállítva, csinálna egy összesített hibalistát valamelyik közösségi oldalra a szerintük ökörségekből, aztán a közösség ezt megvitatná. Talán leginkább a kiemelt cikkek lennének jók erre: ezek kaphatnának valami erre rendszeresített wikipecsétet (az akkori aktuális állapotukhoz rendelve) az akadémistáktól vagy az egyetemi profoktól, miszerint valódi lexikonminőséget képviselnek. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. július 8., 09:12 (CEST)

Alkotói korszakaim

Noobbubu

( Közreműködések 2004. március 21., 06:51 - 2004. június 3. - ??)

Egyszerűen csak megérkezem és elkezdek szerkeszteni. Nagyon keveset beszélek - ez amúgy valójában jellemzőbb rám, semmint azt sokan gondolnák - és ha meg is szólalok, csak technikai kérdéseket teszek fel. Jellegzetes lámakérdéseket is .

Jellegzetes szócikkek: Matematika (átírása), [ Gottlob Frege], [ Arisztotelész], [Gráf (halmazelmélet)], [Szőke András] és sajnos olyanok is, mint [Formális logika]. Meg olyanok is, mint a Grundy mama

Legendás humorom 1. 2. már ekkor is belebegi a net eme egyelőre még sötétebb vizeit. Egyelőre még szimpatikus voltam, de az aggasztó jelek már mutatkoztak ... nemcsak megírom első verseimet, de elkezdem pontosítani is a mások szóhasználatát, és a szemüket is használók előtt megmutatkozik személyiségem valódi arca (egyelőre még nem operatíve, csak verbálisan - bár még igyekszem álcázni ) ... És hogy ezt egyszerű pofátlanságnak szántam-e, vagy csak a formalitások iránti szokásos érzékem mutatkozott-e meg ... hát, már nem tudom ...

Hogy a világ akkori állapotáról fogalmat alkothasson az ifjúság: ebben az időben, 2004-ben még volt, aki nem is használt Google keresőt. Én már nem is tudom, mit használtam, de még nem csak a Google-t, bár a Wikipédiára pont ezzel találtam rá. A Google egy volt a számtalan névtelen kereső között. Az akkori neten, a szubjektív amatőrizmus e sivatagában, csak honlapok léteztek, dokumentumok nem. Nem volt googlebooks, nem voltak kutatók által írt pdf-cikkek, egész tankönyvek ... vagy ha voltak is, senki nem tudta őket megtalálni, mert a keresők még gyerekcipőben jártak. A magyar net meg persze még üresebb volt.

A noobkorszakot 2004. június 3-án lezártam azzal, hogy üdvözöltem Timwi szerkesztőt. Hogy noob voltom véget ért-e ezzel, vagy hogy véget ért-e egyáltalán valaha, azt nem tudom, de ha valaki egy közösség nevében köszönt másvalakit, akkor nyilván beletartozónak (és belevalónak) érzi magát.

folyt. köv.

---

Egyelőre ennyi. ♥♥♥ A Diadalmas Gubb ✍ 2009. június 1., 13:33 (CEST)