Szerkesztő:Fordprefect/bkv2012

2011–2012.

A BKV 2011. október 26-i igazgatósági ülésén Vitézy Dávid, a (BKK vezérigazgatója és a BKV igazgatóságának tagja) egy tíz pontból álló határozati javaslatot nyújtott be a Társaság nehéz helyzetére hivatkozva. A határozati javaslat egy mindenre kiterjedő megtakarítási terv készítésére ad megbízást az igazgatóság elnökének, Dr. Várszegi Gyulának. A takarékossági program keretében javaslatot kell tenni a 2010. január 19-én aláírt kollektív szerződés módosítására, az ehhez szükséges tárgyalásokat az érdekképviseletekkel le kell folytatni, sikertelen tárgyalás esetén a kollektív szerződést részben, illetve teljesen fel kell mondani. Válaszul 2011. november 21-én a BKV két nagy szakszervezeti tömörülése – a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) –, amely magába foglalja az összes bkv-s szakszervezetet nyílt levelet írt Tarlós István főpolgármesternek, amelyben biztosították arról, hogy a kollektív szerződés tárgyalásától nem zárkóznak el, de fontosnak tartják az átlagos, illetve az átlag alatt kereső dolgozók bérének és juttatásának megtartását.

A BKV az új kollektív szerződést már a tervezett új Munka törvénykönyve alapján kívánta módosítani, amit a szakszervezetek jogszerűtlennek tartottak, így Társaság 2011. december 1-jén felmondta a hatályos KSz-t. A felmondási idő 90 nap, ezért a feleknek 2012. március 3-áig van idejük megállapodni, mert azután a dolgozókat a Munka törvénykönyve szerint kell foglalkoztatni. Tarlós István főpolgármester szerint a kollektív szerződés módosításával 7 milliárd forint takarítható meg.

2012 végén Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter március végéig befagyasztotta a BKV-nak járó, mintegy 32 milliárdos normatív támogatás kifizetését, ezzel még nehezebb anyagi helyzetbe került a cég, ezért 2012 január első napjaiban a cégvezetés, a cég nehéz anyagi helyzetére hivatkozva megszorításokat vezetett be:

• az irodaépületekben és a végállomás tartózkodókban levetették a fűtést 18°C-ra,
• ritkították a takarítást,
• a folyosókon lekapcsolták a világítást
• és leállították az alkatrészbeszerzéseket.

Január végén – mivel a bértárgyalások és a kollektív szerződés-tárgyalások felhatalmazás híján elmaradtak – a szakszervezetek demonstrációt jelentettek be február 7-re az Akácfa utcai székház elé. A cégvezetés értetlenül állt a bejelentés előtt és az akció lefújását, valamint türelmet kért a dolgozóktól.

2012. február 8-án a sajtó kiemeltként kezelte azt hírt, miszerint – a folyamatos pénzhiány és a cégnél bevezetett megszorítások ellenére – a vállalat vezetői megkapták az előző év nyarán felfüggesztett, de amúgy jogosan járó prémiumaikat. A botrány miatt Várszegi Gyula, a vezérigazgatói feladatokkal megbízott igazgatósági elnök február 10-én felajánlotta azonnali hatályú lemondását, melyet Tarlós István főpolgármester elfogadott.

2012. február 22-én újabb – ezúttal vonulós – tüntetésre került sor. A BKV-dolgozók 3 helyen, a Boráros téren, a Keleti pályaudvarnál, valamint a Nyugati pályaudvarnál gyülekeztek a városban, majd ezek a csoportok a Blaha Lujza téren találkoztak. Innen már közösen mentek a Városház elé, ahol petíciót akartak átadni Tarlós István főpolgármesternek, amit Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója vett át. A dolgozók ezután a Kossuth Lajos térre mentek, és a szakszervezeti vezetők egy másik petíciót adtak át Török Kristófnak, a Miniszterelnökség külkapcsolati felelősének, melyet Orbán Viktornak címeztek. Eközben a téren egy focimeccset játszottak, amelyben a két csapat a kormány és a főváros képviselőit szimbolizálta. A mérkőzésen mindenkit kiállítottak, mert „túl nagyot rúgtak” a az utazóközönséget és a dolgozókat szimbolizáló labdába. A tüntetés végén Nemes Gábor bejelentette, hogy amennyiben a petícióknak nincs eredmény, március hónaptól sztrájkot hirdetnek.

2012. február 27-én a metró- és HÉV-vezetőket tömörítő Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (FKDDSZ) – a többi szakszervezet megelőzve – bejelentette, hogy amennyiben március 2-ig a megkezdett kollektív munkaügyi vita eredménytelenül zajlik, akkor megkezdik a sztrájk előkészítését, ugyanis a kollektív szerződés megszűnésével a cég kiveszi a metró- és HÉV-vezetőket az egészségre ártalmas munkát végzők kategóriájából, holott egy 1993-as orvosi vizsgálat szerint a metróvezetők fokozott pszichológiai és zajterhelésnek vannak kitéve, ezért napi 8 óránál kevesebbet tölthetnek vezetéssel.

2012. március 2-án, pénteken megállapodás született az érdekképviseletek és a cégvezetés között, így a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete visszavonta sztrájkfenyegetését.

A megállapodás tartalma:

• júliusig változatlanul maradnak a foglalkoztatási rendek, keretbeosztások;
• maradnak a bérpótlékok; a munkaközi szünet továbbra is fizetve lesz;
• megmarad a fizetési előleg keret, a vállalati segély, a munkásszállók, az üdülési lehetőség a vállalati üdülőkben;
• a munkavállalón kívül egy szabadon választott családtag ingyen utazhat;
• a dolgozók a továbbiakban nem kapnak önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulást (ez korábban 3-3% volt);
• és a havi étkezési utalványokat is megvonták a munkavállalóktól (ennek összege 2011-ben 7000 Ft volt).

A ideiglenes foglalkoztatási megállapodás július 1-jéig érvényes, addig új kollektív szerződést kell kötni. Gulyás Attila, Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint a szakszervezetek azért egyeztek bele a megállapodásba, mert nem szerették volna, hogy a dolgozók bére 30%-kal csökkenjen.

Tarlós István főpolgármester szerint a megállapodással 5 milliárd forint megtakarítást eredményez a BKV gazdálkodásában.