Szerkesztő:Firk/vita
Lexikális ismereteknek azokat a statikusnak tartott ismereteket tekintjük, amelyek főként tények, számok, adatok, információk - és rendszerint jónevű kiadók könyvéből vagy elismert forrásokból származnak. A lexikális ismeretek köre olyan tág lehet, hogy néhány furcsa produkciót leszámítva reménytelen azok rendszeres gyűjtése és bővítése a fejben, mivel az emlékezetromlás először megtizedeli, majd a felejtés megfelezi őket.
A lexikális ismereteket, amelyeket egyszerűen meg kell jegyezni, illetve adott kérdésre elő kell keresni, szembeállítják a gondolkodással, amely bonyolultabb mentális műveletekből áll, hosszabb ideig tart, de produktívabb és így több haszonnal jár. Ez a szemlélet azt sugallja, hogy a tudás lényege az algoritmikus gondolkodás, a "How to.." vagy "Know-how" jellegű ismeret, míg annak alárendelt kiszolgálója az olcsóbban, akár gépesítéssel is előállítható adat, vagy "megmunkálandó anyag".
A fejlett országokban, ahol a nyilvántartás és az adatfeldolgozás olyan mértékű, hogy hitelesen érvelni sem lehet számszerű összehasonlítások nélkül, az adatok előállítása, kitermelése és felhasználása jelentős iparágnak számít és nagy kultusza van a lexikális ismereteknek valamint a nehéz, idegen eredetű szavak ismeretének. Ezért a szókincsfejlesztés is önálló üzlet, továbbá az egyetemi felvételi vizsgának is része a ritka, csak lexikonban fellelhető szavak jelentésének alapos ismerete, helyes használata.
A lexikális ismeret előállítása a mondatokban szereplő szavak szófaji kategóriái szerint történő összegyűjtésével történik. Ennek megfelelően igék, főnevek, melléknevek és határozók lehetnek alkalmas tagjai egy lexikális ismeret-gyűjtemények, azután, hogy a felsorolt szófajokat főnévi alakra hoztuk. A művelet további részében két lehetőségünk van: a) a kapottt gyűjteményt ábécé sorrendbe rendezzük és táblázatos formában tálaljuk - ezt gyűjtőnévvel referencia táblázatoknak en:list of reference tables neveztük, vagy az elemek közti viszonyok, relációk tisztázásával osztályozási rendszert (egyéb elnevezései: taxonómia, nómenklatúra) készítünk, amelyre jellemző, hogy egy numerikus azonosító rendszerhez társulnak a kategória elnevezések.
Többnyelvű ismeret reprezentáció szempontjából nyilván az az előnyös forma, amely számrendszerhez kapcsolódik, hiszen a számos (számsorrendi) és az ábécés fekvésbe rendezett két anyag segítségével tetszés szerinti nyelvből tetszés szerinti nyelvhez lehet eljutni.
A lényeg tehát a kétféle rendezettség (ábécés és numerikus, amelyek gyakorlatilag mind szám szerinti rendezések) - ezek állnak szemben a folyó szöveg (narratíva) elrendezésével, amelynek átalakítása a fenti formátumokra inverzióval, indexeléssel vagy invertálással történik. Ami pedig az egész anyag mögötti fájlszervezési eljárást illeti, az nem más, mint indexelt-szekvenciális, azaz olyan index-táblázatos forma, amely indexeken keresztül hozzáférhető szekvenciális elrendezésű törzsanyagra támaszkodik a könnyebben karbantarthatóság kedvéért.
Az invertálás illusztrálásának egyszerű módja, ha veszünk egy listát, amelyben előfordulnak nevek, címek és telefonszámok névsorrendben, és azt átrendezzük olymódon, hogy a címek a rendezési kulcs, és azt tudjuk belőle megállapítani, hogy adott címen kiknek van telefonja és mi azoknak a száma. De ilyen listák születnek manuálisan a wikipedia-ban is annál az egyszerű oknál fogva, hogy az előállítóiknak tetszenek ezek a csoportosítások. (l: en:lists)
Az indexelés ezzel szemben azt adja meg, hogy adott szavak (ábécé sorrendben) mely oldalon találhatók meg a narratív szövegben. Attól függően, hogy az index mire vonatkozik, lehet tárgy, név, dátum, stb. mutató - amelyeknek a célja a keresés meggyorsítása, a folyó szöveg elolvasása nélkül a megfelelő hely fellapozása.
Akár most dől el a helyi vita a lexikon szó jelentéséről, akár később fontos, hogy lássuk, hogy a folyamatos olvashatóság és "logikus sorrend", valamint a kereshetőség és gyors tájékozódás igényei különböző rendezettségi megoldásokat követelnek a mindenkori olvasónak, akinek a (kereső) "profilját" meg kell tudnunk rajzolni ahhoz, hogy az igény és a kínálat valaha találkozzék.
[szerkesztés] Szabad szöveg átalakítása lexikális ismeretté
Kedves Firk,
Nagyon tetszik a szöveg, amit írtál. Nem gondolod, hogy önálló szócikként is hasznos lenne "beemelni"?
Üdv- Millisits
Most szedtem ki, mert "háborúban vagyok egy csomó emberrel." Nézd meg a lexikon -nál valahol a "gombolyag, maradék fonálból" eszmefuttatásomat, meg nézz rá a user lapomra, vitáimra, ha érdekelnek a részletek. Köszönöm, anyway firk 2004. augusztus 21., 13:24 (CEST)