Szerkesztő:Fgg/Magyarország tájegységei
Magyarország földrajzi felosztása hierarchikus rendszert alkot. Ebben a rendszerben három táj és egy tájcsoport, tehát összesen négy szint található. Sorrendben, kezdve a legnagyob kiterjedésűvel a következők:
| nagytájak | (makrorégió) | 6 darab |
| középtájak | (mezorégió) | 33 darab |
| kistáj csoportok | (szubrégió) | 61 darab |
| kistájak | (mikrorégió) | 230 darab |
A kistájakat a teljesen azonos felépítésű (anyagú, domborzatú) és élővilágú, egybefüggő területekből alakították ki.
Nagy- és Középtájak[szerkesztés]
- Alföld (50 800 négyzetkilométer)
- ALSÓ-TISZAVIDÉK
- BÁCSKAI-SÍKVIDÉK
- BERETTYÓ-KÖRÖSVIDÉK
- DRÁVAMENTI-SÍKSÁG
- DUNAMENTI-SÍKSÁG
- DUNA-TISZA KÖZI SÍKVIDÉK
- ÉSZAK-ALFÖLDI HORDALÉKKÚP-SÍKSÁG
- FELSŐ-TISZAVIDÉK
- HAJDÚSÁG
- KÖRÖS-MAROS KÖZE
- KÖZÉP-TISZAVIDÉK
- MEZŐFÖLD
- NYÍRSÉG
- Kisalföld (5300 négyzetkilométer)
- GYŐRI-MEDENCE
- KOMÁROM-ESZTERGOMI-SÍKSÁG
- MARCAL-MEDENCE
- Nyugat-magyarországi peremvidék (7200 négyzetkilométer)
- ALPOKALJA
- KEMENESHÁT
- SOPRON-VASI-SÍKSÁG
- ZALAI-DOMBVIDÉK
- Dunántúli-dombság (11 400 négyzetkilométer)
- BALATON-MEDENCE
- BELSŐ-SOMOGY
- KÜLSŐ-SOMOGY
- MECSEK ÉS TOLNA-BARANYAI-DOMBVIDÉK
- Dunántúli-középhegység (7200 négyzetkilométer)
- BAKONYVIDÉK
- DUNAZUG-HEGYVIDÉK
- VÉRTES-VELENCEI-HEGYVIDÉK
- Északi-középhegység (11 400 négyzetkilométer)
- AGGTELEK-RUDABÁNYAI-HEGYVIDÉK
- BÖRZSÖNY
- BÜKKVIDÉK
- CSERHÁTVIDÉK
- ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI MEDENCÉK
- MÁTRAVIDÉK
- TOKAJ-ZEMPLÉNI-HEGYVIDÉK
- VISEGRÁDI-HEGYSÉG