Szerkesztő:Dezső László/Készülő cikkek/Élelmiszer-önellátás

A környezetbarát világgazdaság legfontosabb (a hőkatasztrófa XXI. századi - 2010-2050. közötti - megakadályozásához nélkülözhetetlen) alapja. Lényege, hogy az élelmiszert ott termeljük, ahol elfogyasztjuk (a termelési helyet olyan közel vigyük a fogyasztási helyhez, amennyire lehetséges technikailag). Van települési szintű élelmiszer-önellátás (ez a települési önellátás része) és családi szintű élelmiszer-önellátás is (a jelző nélküli kifejezés alatt ez utóbbit értjük). Csak konstans népesség mellett értelmezhető.

Céljai

1. Az élelmiszer-kereskedelmi logisztika (és az annak széndioxid-emissziójával okozott hőkatasztrófa) globális megakadályozása. [Az IPCC 2001. évi helyzetjelentése szerint a világ szén-dioxid emissziójának – a főbb fogyasztói szektorok szerinti – megoszlása a következő: ipar: 43%, lakóépületek: 21%, egyéb épületek: 10%, közlekedés: 22%, mezőgazdaság: 4%.]

2. Az élelmiszer-termelés során keletkező biohulladék lehető legmagasabb hatásfokú hasznosítása, a spontán metán-képződéssel okozott hőkatasztrófa globális megakadályozása.

3. Az osztott (családi) energia-termelés lehetővé tétele, a hőerőművek kétszeres széndioxid-emissziójával okozott hőkatasztrófa globális megakadályozása.

Feltételei

Családi szintű élelmiszer-önellátás

Azok a családok képesek élelmiszer-önellátásra, amelyek állattartóak ... viszont valamennyi család számára szükséges az élelmiszer-önellátás, a nem-állattartóknak is. Ezért a családi szintű élelmiszer-önellátáshoz két (állattartó) agrár-család és egy (nem állattartó) család - bokor - szükséges.

Települési szintű élelmiszer-önellátás

A települési önellátás nem csupán élelmiszer-önellátást jelent, hanem kiterjed az ipari-szolgáltató infrastruktúra egészére. Csakhogy teljes infrastruktúrát nem lehet kialakítani néhány iparossal, ahhoz 500 bokor szükséges. Ha ezt a minimumot jelentősen meghaladná a létszám, annak egy sor - nemkívánatos - következménye lenne: a) túl nagyok lennének a település távolságai, a gyaloglás már kényelmetlen lenne, b) túl messze kerülne a termőföld a lakóhelytől, tanyák/farmok alakulnának ki, c) a lakók létszámához képest a termőföld nagysága annyira lecsökkenne, amely nem biztosít a településnek élelmiszer-önellátást, d) túl nagy lenne az ipari-szolgáltató tevékenység és más települések piacára kezdene dolgozni, e) a túl sok lakó már nem ismerné egymást személyesen, jövedelmi aránytalanságok, egyenlőtlen szerződések alakulnának ki, ismét megindulna az eredeti tőkefelhalmozás környezetpusztításhoz vezető folyamata, kialakulna a "nagyvárosi dzsungel" mint a bűnözés melegágya, f) ... stb.