Szerkesztő:Chery/Codex Vicipaediae/Formai útmutató

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szócikk tartalma átkerült a Wikipédia:Formai útmutató oldalra. Ez a lap már elavult.

E formai útmutató ajánlásul szolgál a magyar Wikipédia szócikkeinek szerkesztése során. Nem kötelező követni, ám alkalmazásával segíthetsz egységesebbé és átláthatóbbá tenni oldalainkat.

Forma a Wikipédiában[szerkesztés]

A cikk eleje[szerkesztés]

A szócikk elnevezéséről a Wikipédia:Elnevezési szokások lapon olvashatsz.
A szócikk bevezetőjéről lásd a Wikipédia:Bevezető lapot.

Minden szócikk tartalmazza az első sorában a cikk címét vagy tárgyát kövérítve. A cím vagy tárgy szinte mindig szerves részévé tehető az első mondatnak. Mindig derüljön ki világosan, hogy a szócikk milyen témához, tágabb témakörhöz tartozik.

Néhány példa:

  • A Pitagorasz-tétel vagy Pitagorasz tétele az euklideszi geometria egyik állítása.
  • A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egy elve, mely …

Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:

Igeidők használata[szerkesztés]

Múltbéli események leírására értelemszerűen a múlt idő, jelenleg is fennálló állapotok leírására pedig a jelen idő használatos:

  • „1848 márciusában kitört a forradalom.”
  • „2002 óta az Európai Unió számos tagállamában az euro a hivatalos fizetőeszköz.”

Időrendi felsorolásokban, kronológiákban azonban használjunk jelen időt.

A szöveg formázása, kiemelések[szerkesztés]

A dőlt és a kövér betűtípus funkciója

A szövegek formázásának két alapvető eszköze a dőlt és a kövér betűtípus használata. A magyar Wikipédiában dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket. A kövérítést rendszerint csak a szócikk címszavának első előfordulásakor használjuk.

Ennek oka, hogy – amint azt az ábra is illusztrálja – a dőlt betű folyó szövegből nem ugrik ki annyira. Míg a kövér szedés rögtön magára vonja az olvasó figyelmét, a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba a környezetével. A túl sok kövérítés a cikk elején sem szerencsés, mert súlyossá teszi a szöveget, ami így nehezen olvashatóvá válik, és a kiemelő funkciót is kiolthatja.

A szöveg tagolása és a fejlécek[szerkesztés]

Tovább javítja az olvashatóságot, ha a hosszabb bekezdéseket kisebbekre bontjuk az önálló gondolati egységek mentén. A szorosabban összefüggő bekezdéseket általában érdemes különálló szakaszokba osztani. Mindez egyrészt lazítja és emészthetőbbé teszi a szöveget, másrészt az olvasó könnyebben tudja követni a cikk gondolatmenetét.

Szakaszt egy „== Története ==” formájú sorral kezdhetünk. Ebben a példában a fejléc szövege Története lesz. Szakaszba szakaszt beágyazni az egyenlőségjelek szaporításával lehet: „=== A kezdetek ===” stb. Ügyeljünk rá, hogy szakaszcímbe, fejlécbe ne írjunk se formázást, se hivatkozást. A formázást az olvasó CSS-en keresztül az ízlésének megfelelően alakíthatja, a hivatkozásokat pedig beágyazhatjuk a szakasz szövegébe is.

Gyakran előforduló szakaszok[szerkesztés]

Sok esetben szerepel a szócikk végén a Lásd még című szakasz. Itt azokra a már létező oldalakra hivatkozunk, amiket nem tudtunk beilleszteni a cikk szövegébe, de kiegészítik valamilyen vonatkozásban. Ezt követi a Külső hivatkozások szakasz, ahol a cikk témájával általánosságban összefüggő weboldalakra hivatkozunk – azaz a szócikk bizonyos részeivel kapcsolatos linkeket jobb nem ide írni. Ehhez inkább használjunk lábjegyzetes hivatkozásokat!

Mivel a Lásd még és a Külső hivatkozások is felsorolás jellegű szakasz, formázására használjunk egyszerű, azaz nem számozott listát.

Hivatkozások[szerkesztés]

A Wikipédia megkülönbözteti a belső és a külső hivatkozásokat. Belső hivatkozás egy másik wikipédiás oldalra mutat. Ha ez az oldal létezik, a hivatkozás kék, ha nem, piros lesz. Mivel a Wikipédia nem papíralapú lexikon, lehet és érdemes is a releváns szavakra, kifejezésekre linket csinálni. Érdemes például a fontosabb évszámokra, évtizedekre, szakkifejezésekre stb. hivatkozni, de egy háborús cikkben aligha hasznos a Nap vagy a homok szócikkére linket irányítani. Ügyeljünk arra is, hogy ne ismételjük gyakran az azonos oldalra mutató hivatkozásokat. Ha túl színes a szöveg, a pazarló kiemelés esetéhez hasonlóan nehezen olvashatóvá válhat.

Ezzel szemben külső hivatkozás a Wikipédián kívüli weboldalakhoz használatos. Mindig adjunk nekik beszédes címeket, hogy kiderüljön, hova mutat, miért illesztettük be. Folyó szövegbe ágyazását kerüljük, ezeket inkább a cikk végére, egy erre szolgáló Külső hivatkozások című szakaszba gyűjtsük, vagy készítsünk hozzájuk lábjegyzetet.

Néhány példa hivatkozásokra:

Lábjegyzet[szerkesztés]

A források megjelöléséről bővebben lásd a WP:IDÉZD lapot.

A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: „<ref>Ez fog megjelenni lábjegyzetként.</ref>”. A Wikipédia formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a Külső hivatkozások előtt hozzunk létre egy Források, jegyzetek – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: „<references/>”. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.

Helyesírási tudnivalók[szerkesztés]

Szerkesztéseink során igyekezzünk betartani nyelvünk helyesírási szabályait! Az alábbiakban néhány dologra külön is felhívjuk a figyelmet.

Dátumok[szerkesztés]

Dátumozásnál az évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll az utána következő szóval: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot, ha dátumjellegű szerkezetről van szó: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.

Évszámok jelölésénél az „i. e.” és a „Kr. e.” forma egyaránt elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes.

Ha a dátumban szerepel nap is, nem teszünk pontot utána, ha toldalék kapcsolódik hozzá, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.

Az elseje, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jétől stb.

Dátumok helyesírásánál az AkH. 293–297. pontjai az irányadók.

Számok, mértékegységek[szerkesztés]

A magyar nyelvben a négynél több számjegyű számok tagolására szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869.

A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, de 97%. Normálalak megjelenítéséhez érdemes az {{e}}(?) sablont használni: 6{{e|23}} → 6·1023.

A számok helyesírásáról bővebben az AkH. 288–292. pontjai tájékoztatnak.

Képaláírások[szerkesztés]

A képekhez, illusztrációkhoz mindig írjunk képaláírást. Ezen feliratok végére nem kell pont, ha nem teljes mondat: „A Duna forrása a Fekete-erdőben”, „Görgei Artúr portréja”, de „A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette.”

A feliratok helyesírásáról lásd az AkH. 266. pontját.

Idézetek[szerkesztés]

Az idézeteket szedhetjük dőlt betűvel, tehetjük idézőjelek közé, vagy alkalmazhatjuk mindkét módszert egyszerre. Használjuk a magyar nyomdai idézőjeleket! Elsődleges idézőjelként az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez hegyével befelé forduló jelpárt: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”

Az idézés szabályairól bővebben az AkH. 256–259. pontjai írnak.

A stb. előtti vessző[szerkesztés]

Rendszerint igaz, de nem minden esetben érvényes az, hogy a stb. előtt nincs vessző. Olyankor ugyanis van vessző, ha nem szószerkezetre, hanem tagmondatra utal: „Reggel megmosdott, felöltözött, reggelit készített magának, stb., és elindult dolgozni.”

Ha itt elhagynánk a vesszőt az stb. előtt, az azt jelentené, hogy „reggelit készített magának és a többi szóba jöhető embernek/állatnak.” Ha kitesszük, akkor viszont a kívánt jelentést kapjuk: „reggelit készített magának, és elvégezte a többi szokásos reggeli teendőt” (amelyek külön tagmondatokban szerepelnének).

A mondatrészek közötti írásjelekről bővebben lásd az AkH. 247–249. pontjait.

Idegen nevek átírása[szerkesztés]

Idegen nevek átírásánál az alapvető elv az, hogy latin betűs ábécét használó nyelveknél megmarad az eredeti forma, kivéve akkor, ha a magyar nyelvben másképp honosodott meg. Ennek megfelelően: ugyan Cincinnati nem magyarosodik Szinszinettire, Krakówból mégis Krakkó lesz, és Hồ Chí Minh neve is Ho Si Minhné alakul. Az idegen nevek mellékjelei megtartandóak.

Nem latin írást használó nyelvek – így például a japán vagy az orosz – esetén, a helyesírási szabályzatnak megfelelően, a kiejtés szerinti magyaros forma használatos.

A nem latin írású nyelvek között a Wikipédia megkülönbözteti a kínai nyelvet, melynek átvett neveit, az akadémiai útmutatással szemben, a Kínai Népköztársaság hivatalos pīnyīn írásrendszerében ajánlott szerepeltetni, a {{pinjin}} sablon beillesztésével, és a nevek első előfordulásakor zárójelben a magyaros átírással. Itt is kivételt képeznek azonban a más formában meghonosodott nevek. Így Pekingre továbbra sem hivatkozunk Běijīng néven, ellenben Sanhszi tartományt már a pontosabb Shānxī alakban említjük.

Idegen nevek írásáról bővebb tájékoztatásul az AkH. 202–222. pontjai szolgálnak.

További információ[szerkesztés]

A szerkesztés megkezdése előtt érdemes a következő oldalakat elolvasni:

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Chery/Codex_Vicipaediae/Formai_útmutató&oldid=25618293”