Szent Rókus-templom (Szeged)
| Szent Rókus-plébániatemplom | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Katolikus |
| Egyházmegye | Szeged-Csanádi egyházmegye |
| Védőszent | Szent Rókus |
| Építési adatok | |
| Építése | 1905-1909 |
| Stílus | Neogótikus |
| Alapadatok | |
| Magasság | 72 m |
| Elérhetőség | |
| Település | Szeged (Rókus) |
| Hely | Szeged, Kossuth Lajos sgt. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Rókus-plébániatemplom
Pozíció Szeged belvárosa térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 33″, k. h. 20° 08′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 33″, k. h. 20° 08′ 18″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus-plébániatemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A szegedi Szent Rókus-plébániatemplom egy 1905–1909 közt épült Aigner Sándor tervei szerint[1] neogótikus építészeti stílusú római katolikus templom. A Rókus városrészben található, a mai Kossuth Lajos sugárút mentén.
Története[szerkesztés]
A mai templom helyén már korábban is álltak templomok. Legkorábbi épület az 1739-ben épült egytornyú, barokk stílusú pestiskápolna, amit fogadalomból épített város Szent Rókus védőszent tiszteletére, azt meghálálva, hogy megszabadultak az 1738-as szegedi pestisjárványtól. 1805-ben plébániát alapítottak itt, amihez óvoda, iskola és közösségi ház is tartozott. 1829–1833 között új templomot építettek, aminek a férőhelye 1000 fő körül volt, ami igen kevésnek számított, viszont az egyházközségnek, csak erre volt pénze. Ezt a templomot az 1879-es szegedi árvíz jelentősen megrongálta, mivel alapvetően egy alacsonyabb fekvésű területre épült. Az új templom 1905–1909 között épült, ez a mai neogótikus templom, ami már jóval nagyobb férőhellyel rendelkezik: csaknem 2500 fő. A trianoni béke hatására a Csanádi egyházmegye központja Szegedre került, így ideiglenesen ez a templom lett a székesegyház, amíg át nem vette a szerepét a frissen épült Fogadalmi templom.
A plébánia területe a város munkásnegyede volt, így az első szakszervezetet a szövőgyári munkásnők védelmére a helyi plébános alapította meg.
2019-2020 között kívülről kitatarozták, így mára kiváló állapotban várja a híveket és a látogatókat.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Muveszet_1912/?pg=80&layout=s&query=aigner
- ↑ Folytatják az egykori székesegyház külső felújítását (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
Források[szerkesztés]
- A Szent Rókus-plébánia honlapja
- Gaál Endre (szerk): Szeged Története 3. Szeged, 1991. 927-928.p
| Római katolikus székesegyházak | Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (Szeged) (elődje a Szent Rókus-templom (Szeged)) · Mátyás-templom (Katonai ordinariátus) · Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház (Esztergom) · Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa) · Nagyboldogasszony-székesegyház (Győr) · Nagyboldogasszony-székesegyház (Kaposvár) · Nagyboldogasszony-székesegyház (Vác) · Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely) · Szent Anna-székesegyház (Debrecen) · Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) · Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház (Eger) · Szent Mihály-főszékesegyház (Veszprém) · Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (Pécs) |  .jpg) .jpg) |
|---|---|---|
| Római katolikus társszékesegyházak | ||
| Görögkatolikus székesegyházak | ||
| Ortodox székesegyházak | ||
| Elpusztult székesegyházak (nem teljes lista) | ||
