Szabó László (újságíró, 1918–1997)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó László
Született1918. augusztus 6.
Kerelőszentpál
Elhunyt1997. február 3. (78 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaművelődési szakember,
újságíró,
író
SablonWikidataSegítség

Szabó László (Kerelőszentpál, 1918. augusztus 6.Kolozsvár, 1997. február 3.) erdélyi magyar művelődési szakember, újságíró, író.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1937), majd az I. Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója volt (1942–44). Később a BBTE-n szerzett egyetemi diplomát történelemmagyar nyelv és irodalom szakon (1966).

1945-től Kolozsvárt a tartományi, majd a megyei művelődési bizottságban művelődési szakelőadóként dolgozott, közben 1956–60 és 1977–80 között aligazgatója volt az Állami Magyar Operának.

Újságírói, írói tevékenysége[szerkesztés]

Első írása, egy szociográfiai cikk, a Március 1942. októberi számában jelent meg. Később főként a művelődési és művészeti eseményekhez kapcsolódva, gyakran közölt az Igazságban (a Filharmónia népi együtteséről: 1963. november 28.; a kolozsvári népi egyetemről: 1967. augusztus 31., a mákó­falvi bábos csoport bukaresti sikereiről: 1971. február 4., a néptánc­mozgalomról: 1973. június 21., 1973. október 6.), ritkábban a Művelődésben (Székely Györgyről: 1973/1), A Hétben. Színháztörténeti forrásértékű a Helikonban több folytatásban megjelent tanulmánya (Az elfelejtett színházi évad. 1990/52. – 1991/3), a kolozsvári Magyar Színház 1945-ös évadának történetéről.

Hagyatékában kéziratban maradt Egy katona éjszakái – a Dnyesztertől a Tatár-hágóig c. emlékirata, Népi együttesek rivaldafényben c. krónikája és művészportréja Szabó György táncoskomikusról.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Csire Gabriella: A termésbetakarító büszkeségével. Előre, 1980. május 29.
  • Zágoni Attila: Harmincöt év népszolgálat. Falvak Dolgozó Népe, 1982. június 5.
  • Kozma Elza: Népművészet rivaldafényben. Utunk, 1982. május 14.