Szöllősi Rita

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szöllősi Rita
Született1959. február 23. (65 éves)
Budapest
MűvészneveRitzy
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzöllősi Tibor
Foglalkozásaiparművész
IskoláiIparművészeti Főiskola
SablonWikidataSegítség

Szöllősi Rita (Budapest, 1959. február 23. –) magyar iparművész, divat- és ékszertervező művész.

Életútja[szerkesztés]

Budapesten, rákospalotai polgári családban született, 1959. február 23.-án. 1977-ben érettségizett a Dózsa György Gimnázium képzőművészeti szakán. 1978-tól a Lapkiadó Vállalat sajtógrafikusaként dolgozott.

1983-ban felvételt nyert az akkori Iparművészeti Főiskola ruhatervező és nyomott anyag tervező szakára. Tanárai Balogh Rozália és Polgár Csaba voltak. 1984-ben kitűnő diplomával végzett. Ebben az évben lett művészeti vezetője a DEMISZ-nek (Debreceni Minőségi Szabóipari Szövetkezet). 1989-ben Könnyűipari Nagydíjat nyert ruhakollekciójával, és a BNV-re készített gyermek síruhájáért Nívódíjjal tüntették ki.[1] Még ebben az évben Könnyűipari Miniszteri Oklevelet kapott művészeti tevékenységéért. 1990-ben Könnyűipari Díjat kapott gyermekruha kollekciójára. 1991-től hat éven át Iránban, Teheránban élt családjával, ahol megkezdte ékszertervezői munkásságának első lépéseit.[2] Diplomája óta a Magyar Művészeti Alap, majd MAK tagja. 2020-ban 17 kortárs professzionális iparművésszel megalapította a Rearticon Iparművészeti Egyesületet, amelynek ügyvezető elnöke lett.[3]

Férje, Szöllősi Tibor, három gyermekük született: Anna(1989), Bálint(1995), Bence(2000). Lányuk, Szöllősi Anna animációs filmrendező iparművész.

Munkássága[szerkesztés]

Bár ruhatervező iparművészként végzett, az első időben bábokat és babákat tervezett, amelyekkel kiállításokon is részt vett.[4][5] Ő tervezte Huzella Péter és Zalán Tibor Kásavári polgárok című bábműsorának karakteres zsákvászon bábjait.[6] Később mégis az ékszerek tervezéséhez és kivitelezéséhez fordult. Művészeti szemléletét gyökeresen megváltoztatta az iráni élete során tapasztalt keleti kézművesség. A nomád és dervis művészet tanulmányozása után művészeti útja már egyenesen ívelt az egyedi európai és közel-keleti hatású, dús organikus ékszerek megalkotásához.

Kollekcióit a perzsa nomád és dervis ékszerek ihletik. Alapanyagai a féldrágakő, a fa, a csont, a textil, a fém, a gyöngyház, az üveg és még sok más apróbb tárgy, amiket az utazásai során gyűjtött. Az ősi perzsa kultúra alapjaiban sok hasonlóságot mutat a magyar népvándorlás kori magyar nomád tárgyi leletekkel, alkotásaiban ezeket a hasonlatosságokat mutatja meg, és hozza felszínre a mai magyar iparművészetben. Nyakékeket, ékszerkollekciókat, gyöngy-álarcokat készít.[7]

Perzsa ihletésű munkáit Los Angelesen keresztül a világ több pontján is kiállították, illetve a CNN is bemutatta.[8] Az egyik legjelentősebb ma élő magyar ékszerművészként tartják számon.[9]

Kiállításai, bemutatói[szerkesztés]

  • 1991 Sztár Galéria, Budapest, textilbábu- és babakiállítás[10]
  • 1994 Irán, Teheráni diplomataklub, babakiállítás
  • 1994 Irán, Teherán, Barg Art Gallery, önálló retrospektív kiállítás,
  • 1994 Theater International Festival, bábok kiállítása[4]
  • 1994 Sopron, Bányászati Múzeum, önálló kiállítás[11]
  • 1995 Gyöngyös, Mátra Művelődési Központ Pincegaléria, bábok kiállítása[5]
  • 1998 San Francisco Moscone Center, csoportos kiállításon szerepelt jelmezterveivel,
  • 2002 Budapesti Moulin Rouge Tumay Ildikó divatbemutatójához készült ékszerkollekció,
  • 2004 " Venice 1770" ékszer kollekció Deutsche Bank, Budapest
  • 2005 " Sakk " ékszer kollekció , Budapest,
  • 2007 Miskolc, Képcsarnok, Szőnyi István terem, Csoportos Ékszer kiállítás

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1989: Könnyűipari Nagydíj[7]
  • 1989: Nívódíj[7][8]
  • 1990: Alkotó díj[7]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1991) „Ha az anyu divattervező – Panni baba ruhatára”. Kismama 3 (3), 49. o.  
  2. Rita Szöllősi's Profile. etsy.com. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
  3. Legnevesebb iparművészeink a VÁRKERT BAZÁRBAN
  4. a b Révész Róbert (1994. július 22.). „A fesztivál bábjai”. Délmagyarország 84 (170), 8. o.  
  5. a b (1995. június 16.) „Iránytű”. Heves Megyei Hírlap 6 (139), 13. o.  
  6. (1994. július 22.) „Garbonciás Péter látogatása a Kásavárban”. Népszava 122 (170), 13. o.  
  7. a b c d Szöllősi Rita ötvösművész. artportal.hu. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
  8. a b Divat&magyar: Erlen. Recorder, 2014. március 28. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
  9. Ribáry Manuéla: Ékszerek a mesés Keletről – ahol a divat és a történelem találkozik. ridikul.hu, 2017. szeptember 13. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
  10. (1991. május 24.) „Babamutogatás a Sztár Galériában”. Reform 4 (21).  
  11. (1994. június 25.) „„Nekem mindig élők...””. Kisalföld 49 (147).  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]