Ugrás a tartalomhoz

Syntrichia montana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Syntrichia montana
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Lombosmohák (Bryophyta)
Osztály: Bryopsida
Alosztály: Dicranidae
Rend: Pottiales
Család: Pottiaceae
Nemzetség: Syntrichia
Faj: S. montana
Tudományos név
Syntrichia montana
Nees
Szinonimák

Tortula intermedia, Syntrichia intermedia, Tortula crinita

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Syntrichia montana témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Syntrichia montana témájú médiaállományokat és Syntrichia montana témájú kategóriát.

A Syntrichia montana nem túl gyakori, hegyvidéki sziklákon élő mohafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A növény közepes méretű, 1,5–3 cm magas. Gyepje erőteljes, mely szárazon szürkés, nedvesen barnászöld. A levelek a szár végén sűrűn állnak és nagyobbak mint a szár alján lévők. Nedvesen felállók, csúcsuk csak kissé lehet visszahajló, szárazon csavarodottak. A levelek hosszúkás nyelv alakúak, közepe keskenyebb mint a levél vége és alapja és ott kissé begöngyölt a levélszél (hegedű alak). A levélér hátoldala csaknem sima, csak enyhén papillázott, a levél csúcsánál átlátszó, fogazott szőrszál alakjában fut ki. A levélcsúcs lekerekített. A levéllemez sejtjei hatszögletesek, papillásak, átlátszatlanok, a levél tövénél lévő sejtek a többi Syntrichia fajhoz hasonlóan víztiszták, átlátszóak és hosszúkásak, ennél a fajnál szintén hatszögletesek. A toknyél 1–2 cm hosszú, vöröses. A barna színű tok egyenes vagy gyengén hajlott, 0,5-1-szeresen csavarodottak a perisztómium fogak. A Syntrichia virescens-hez nagyon hasonlít ez a faj, de annak levélszéle alig begöngyölt, sejtjei nagyobbak, nedvesen világosabb zöld, a levélér sztereid sejtjei (erősen megvastagodott sejtfalú sejtek) csak 1-2 sorban helyezkednek el, míg a S. montana esetében 3-5 sorban.

Elterjedése[szerkesztés]

Magyarországon nem ritka faj, de csak a hegyvidékeken él mész- és dolomit sziklákon, karsztbokorerdőkben. Vörös listás besorolása: nem fenyegetett (LC). Európai és világ viszonylatban elterjedt: északi fele Európának, Törökország, Kaukázus, Észak-Ázsia, Észak-Afrika, Makaronézia és Észak- és Közép-Amerika.

Termőhelye[szerkesztés]

Mész- és dolomitsziklák.

Források[szerkesztés]