Stanko Hondl
| Stanko Hondl | |
| Született | 1873. október 22. Zágráb |
| Elhunyt | 1971. április 16. (97 évesen) Zágráb |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | fizikus |
| Iskolái | Zágrábi Egyetem |
| Halál oka | természetes halál |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stanko Hondl (Zágráb, 1873. október 22. – Zágráb, 1971. április 16.), horvát fizikus, akadémikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.
Élete[szerkesztés]
A zágrábi Klasszikus Gimnáziumban érettségizett 1891-ben. A Zágrábi Egyetem bölcsészkarán 1895-ben matematikából és fizikából szerzett diplomát, majd 1898-ban doktorált.[1][2] Ezt követően Göttingenben és Berlinben tartózkodott, ahol Max Planck előadásait hallgatta és részt vett szemináriumán.[2] Ezután középiskolai tanárként dolgozott Vinkovcében és Zágrábban. Magánasszisztensként habilitált, és az 1902/03-as tanévben a Zágrábi Egyetemen kezdett előadásokat tartani. 1911-től a Bölcsészeti Kar docense, 1915/16-tól rendes tanára. 1911-től 1946-ig a Fizikai Kabinet (később Fizikai Intézet) vezetője, 1919/20-ben és 1932/33-ban a kar dékánja volt.[1] A Fizikai Intézet építésének (1914-ben az első világháború miatt nem épülhetett meg, 1927-ben újból építési engedélyt kapott, de csak 1937-ben készült el az épület a Marulić téren) és az Atomfizikai Laboratórium létrehozásának (1943) egyetemi felelőse, 1936/38-ban az egyetem rektora[1], majd a következő évben rektorhelyettese volt.[2] 1925-től a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, 1933 és 1942 között alelnöke.[2] 1934 és 1936 között a Horvát Természettudományi Társaság elnöke, a Csillagászati Szekció vezetője, a Középiskolai Professzorok Társaságának alelnöke. 1907 és 1911 között a Nastavnog vjesnik pedagógiai szakfolyóirat társszerkesztője.[1] Túlélte a második világháborút és a háború utáni kommunista tisztogatásokat. 1945-ben azonnal nyugdíjba vonult. Úgy tűnik, a további tudományos munkától eltiltották, mert a következő évtizedekben nem szerepelt a neve a lapokban és szakmai cikkekben. Akadémia tagságát érvénytelenítették.[3] 97 éves korában, az egyetem történetének legidősebb professzoraként hunyt el 1971. április 9-én.[2]
Munkássága[szerkesztés]
Foglalkozott elméleti és kísérleti fizikával, valamint fizikatörténettel és tudományfilozófiai kérdésekkel. Markantun de Dominisról és Ruđer Boškovićról szóló munkái fontosak a fizika történetében. 1922-ben írt egy terjedelmes középiskolai fizika tankönyvet a gimnázium felső tagozatai számára.[1] A Népi egyetemen tartott, kísérletekkel egybekötött előadásai, valamint a „Priroda” folyóiratban megjelent cikkei hozzájárultak a tudomány népszerűsítéséhez.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Egyetem: Stanko Hondl. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. április 1.)
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Hondl, Stanko. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ Povijesni Portal: Josip Šarčević – Hrvatski Povijesni Portal: Stanko Hondl. https://povijest.net (Hozzáférés: 2022. április 1.) arch