Somogyi Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyi Ede
SzületettFrankl Ede
1852. január 17.
Kaposvár
Elhunyt1921. július 31. (69 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (16-32-14)
SablonWikidataSegítség

Somogyi Ede, Frankl (Kaposvár, 1852. január 17.[1]Budapest, Józsefváros, 1921. július 31.)[2] magyar újságíró, író, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Frankl Henrik tanító és Sauer Terézia[3] fia. 1873 és 1876 között Lónyay Menyhért gróf titkára volt, 1877-től hites törvényszéki tolmács (4 nyelvből). 1878 végén megindította és 1885-ig szerkesztette az első nagyobb, bár befejezetlenül maradt 15 kötetes Magyar lexikont. Egy évvel később az Ország-Világ című szépirodalmi lapot, amely az ő szerkesztése idején annyira virágzott, hogy már az első negyedév után 15.000-nél több előfizetője volt. 1886–87-ben a Nemzeti Újságot szerkesztette, majd az Egyetértés, a Pesti Hírlap és a Neues Pester Journal külpolitikai munkatársa volt. 1892-től a Budapesti Hírlap munkatársaként dolgozott.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Weisberger Antónia (1855–1941)[4] volt, Weisberger Farkas és Frischmann Mária lánya.

Fiai

  • Somogyi Ervin (1879–?) magántisztviselő, felesége 1912 és 1928 között Tormássy Emília volt.[5]
  • Somogyi Gyula (1880–1945)[6] műszaki főtanácsos, felesége Borbély Erzsébet volt.

Művei[szerkesztés]

  • Hat nyelvből fordított magyarra; ő volt Tolsztoj Kreutzer-szonátájának első magyar fordítója (Budapest, 1890)
  • Írt olasz, német, francia nyelvtant, kiadott egy ötnyelvű szótárt
  • Fő műve: Emlékezzünk régiekről (Budapest, 1907).
  • Szumirok és Magyarok (Budapest, 1903) kiadó: Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata [1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Egy tudós újságíró (Új Élet, 1966. 1. sz.).