Smail-aga Ćemalović
| Smail-aga Ćemalović | |
| Született | 1884. november 23. Mostar |
| Elhunyt | 1945 (60-61 évesen) jasenovaci koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Smail-aga Ćemalović (szerb cirill írással Смаил-ага Ћемаловић, Mostar, 1884. november 23. – Jasenovaci koncentrációs tábor, 1945.) szerb nemzetiségű bosznia-hercegovinai újságíró, politikus, a „Musavat” és a „Srpska omladine” újságok szerkesztője volt. A Jugoszláv Királyság idején a mostari önkormányzat elnöke.[1] Elindította a „Musavat” (1906-1909) és a „Srpska omladine” (1912-1913) című folyóiratokat, amelyek az osztrák-magyar uralom alatt levő Bosznia-Hercegovinában az iszlám hitre oktatták a szerb fiatalokat. Amellett, hogy származása alapján szerbnek érezte magát, iszlamista és az oszmán uralom Európába való visszatérésének híve, az Osztrák–Magyar Monarchia engesztelhetetlen ellenfele volt. Megingathatatlan nézetei miatt az usztasák 1945-ben a jasenovaci táborban meggyilkolták.[2]
Élete és pályafutása[szerkesztés]
Az elemi és kereskedelmi iskolát Mostarban, a kereskedelmi akadémiát Grazban végezte. 1906-ban „Musavat” (Egység)[3] néven megalapította az osztrák-magyar megszállás elleni ellenzéki lapot, amely 1909-ig az ő szerkesztésében jelent meg. A lapot Osman Đikićtyel közösen szerkesztette. A lap az autonómia harcot vezető Muszlim Népi Szervezet hivatalos szócsöve volt. Egy a Musavatban megjelent cikke miatt 6 hónap kemény börtönbüntetésre ítélték. Ebben a cikkben azt követelte, hogy a katonák ne esküdjenek fel Ferenc József császárra, mert ő a szultán, vagyis a török uralom visszatérését szorgalmazta a Balkánra. Amikor a Musavatot Szarajevóba költöztették, és amikor a muszlim vallási-oktatási autonómia mozgalom vezetői az osztrák-magyar tartomány kormányához fordultak, Ćemalović elhagyta a Musavatot, és 1912. szeptember 1-jén elindította a „Srpska omladine” (Szerb ifjúság) nevű lapot.[4] A folyóiratot Vladimir Gaćinović és Đorđe Pejanović társaságában ő maga szerkesztette. Korábban, 1910-ben ugyancsak Ćemalović indította el a szarajevói „Samouprava” muszlim újságot.[5]
Az első világháborúig szoros kapcsolatban állt Szerbiában a radikális párt és a honvédelem prominenseivel. Amikor az első világháború kitört, 1914. augusztus 2-án Rogaška Slatinában raboskodott, majd Grazba vitték, ahol internálták.[6] Grazból túszként egy katonai börtönbe Mostarba szállították át, majd az aradi táborba internálták, ahol 1916-ig tartózkodott. 1918 júliusában a Muszlim Független Demokratikus Párt elnökeként jelent meg Mostarban. A háború után több alkalommal volt a mostari önkormányzat elnöke. Smail-aga 1926 és 1928 között Mostarnak a JMO listáról megválasztott polgármestere volt, aki a koalícióban lévő radikálisokkal együtt kormányozott. Tagja lett a Népi Radikális Pártnak. 1936-ban annak a mostari ünnepségnek a bizottsági elnöke volt, amely során felavatták Osman Đikić emlékművét.[7] Az emlékmű munkálatait még 1934-ben a Belgrádi Egyetem adjunktusa, Aleksandar Deroko kezdte. 1938-ban Ćemalović mostari publicistaként részt vett a radikális Ace Stanojević körüli csoport választási kampányában. Szerb nemzeti elkötelezettsége miatt az usztasa 1945-ben a jasenovaci táborban meggyilkolta.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Filozofski fakultet Istočno Sarajevo: Мostar kao kulturno središte hercegovačkih srba krajem XIX. i početkom XX. vijeka. [2009. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
- ↑ a b Osman Hadzić, Narodna enciklopedija 1927. godine
- ↑ "Srđ", Dubrovnik 1906. oktobar 31.
- ↑ "Prosvetni glasnik", Beograd 1913. maj 1.
- ↑ "Delo", Beograd 1910. januar 1.
- ↑ "Beogradske opštinske novine", Beograd 1939. maj l.
- ↑ "Pravda", Beograd 1936. mart 7.
Források[szerkesztés]
- Ćorović, Vladimir. Crna knjiga: Patnje Srba Bosne i Hercegovine za vreme Svetskog Rata 1914-1918 godine, 1. (1920)
- Hadzić, Osman: Narodna enciklopedija 1927. godine
További információk[szerkesztés]
- Filozofski fakultet Istočno Sarajevo: Мostar kao kulturno središte hercegovačkih srba krajem XIX. i početkom XX. vijeka (szerbül)
- Projekat Rastko: Vladimir Ćorović, Crna knjiga: Patnje Srba Bosne i Hercegovine za vreme Svetskog Rata 1914-1918 godine (szerbül)
- Projekat Rastko: Jeremija D. Mitrović: Srpstvo Dubrovnika (szerbül)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Смаил-ага Ћемаловић című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.