Sikor Margit
| Sikor Margit | |
 | |
| Született | 1861. március 22. Győr |
| Elhunyt | 1944. október 23. (83 évesen)[1] Jászjákóhalma |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hevesi János (1887–1908) |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hevesi Jánosné Sikor Margit (Győr, 1861. március 22.[2] – Jászjákóhalma, 1944. október 23.)[3] színésznő, író, elbeszélő.
Élete[szerkesztés]
Győrött született, ahol apja, Sikor József törvényszéki orvos és jogakadémiai magántanár volt, anyja Toldy Irma, Toldy Ferenc leánya. 14 éves koráig Győrött tanult a Zsalud-féle intézetben; apja ekkor a fővárosi mintarajziskolába küldte. Ő azonban a színi képzőbe vágyott, amibe viszont apja nem egyezett bele. Egy év múlva haza ment és végképp lemondott a színészetről, de e pálya iránti rajongása majd kedélybeteggé tette. Tehetségét ekkor az írói pályán akarta érvényesíteni és mivel apja ebben is akadályozta, eleinte Nulla, később Nihil álnevek alatt közölte tárcáit a győri lapokban. 1881-ben tűnt fel a Budapesti Hirlapban. 1887. október 29-én Győrött a belvárosi római katolikus plébánián[4] nőül ment Hevesi János középiskolai tanítóhoz és szerkesztőhöz.[5] Násznagyok voltak a menyasszony részéről Szilágyi Gáspár püspöki jószágigazgató, a vőlegény részéről Szabó Károly Sopron vármegyei királyi tanfelügyelő.[6] Egyik fia az első világháborúban hősi halált halt.
Beszédeket és tárcákat írt a győri Hazánkba, a Győri Közlönybe, a Győri Hirlapba és a Fővárosi Lapokba (álnevek alatt); a Budapesti Hirlapba (1881. márcz. Húshagyó kedd, hamvazó szerda); a Koszorúba (1881. tárca, melyet a Petőfi-társaság ülésén felolvastak); a Magyar Gazdasszonyok Lapjába és a Magyar Háziasszonyba (1885. cikkeivel kisebb pályadíjat nyert); a Budapesti Bazárba (1888. Az élet hullámain, regény; 1893. Mimóza kisasszony, regény); a Pesti Naplóba (1889. Kapitány úr házassága, elb.); a Képes Családi Lapokba (1889.); a Magyar Szalonba (XII. 1889-90. A gyermek).
Munkái[szerkesztés]
- Babos uram betegsége vagy a pálinka hatása. A «Jó könyvek» 250 frankos pályázatán díjnyertes elbeszélés, 3 képpel, rajzolta Gorró Lajos. Bpest, 1884. (Jó könyvek a magyarnép számára 28. Sikor Margit névvel.)
- Aprócseprő históriák. Bpest, 1886. (Sikor Margit névvel, Komócsi József előszavával. Ism. a Nemzet 145. sz.)
- Az élet. Elbeszélések. Bpest, 1891. (Ism. Budapesti Hirlap 356. sz.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.geni.com/people/Margaritha-Sikor/6000000167970059206
- ↑ Győr-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 39/1861. folyószám.
- ↑ Sikor Margitha - Geni
- ↑ Győr-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 33/1887. folyószám.
- ↑ Ország-Világ, 1887. november 5. / 4. szám, 730. old.
- ↑ Budapesti Hírlap, 1887. október 31 / 300. szám, 6. old.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára 1930/1931. Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931). Ujpest. 41. old.
További információk[szerkesztés]
- Faylné-Hentaller Mariska, A magyar irónókről. Budapest, 1889. 174. l.
- Magyar Szalon XII. 1889-90.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.