Seuler-ház
| Seuler-ház | |
 | |
| Település | Brassó  |
| Cím | Piața Sfatului 27. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 16.–18. század |
| Építési stílus | klasszicizmus |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | ház |
| LMI-kód | BV-II-m-B-11583 |
| Elhelyezkedése | |
 Seuler-ház
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 18″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Seuler-ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Seuler-ház Brassó főterének északnyugati részén, az úgynevezett Lensoron áll, az impozáns Czell-palota mellett. Nevezik még oszlopos háznak (Casa Coloanelor) is. A 18. században a Seuler, utána a Herbertsheim család lakta, majd 1767-től az osztrák katonai parancsnokság használta. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-B-11583 sorszámon szerepel.[1]
Története[szerkesztés]
A 16. századból származó barokk épület az 1689-es tűzvészben leégett; 1709–1710-ben Bartholomäus Seuler városbíró építtette újjá. Később a Herbertsheim család tulajdonába került, a 18. század közepén Samuel Herbert von Herbertsheim városbíró átépíttette.[2][3] A 18. századi Brassó egyik legfényűzőbb épülete volt, így a városvezetés 1767-ben 10 000 forintért megvásárolta, és a városi őrség parancsnokának lett a rezidenciája, továbbá itt volt a határőrség központja is.[4] Brassói látogatásaik során itt szálltak meg a Habsburg uralkodók: II. József (1783 júniusában), I. Ferenc (1817 júniusában és szeptemberében) és Ferenc József (1852 júliusában). Az épületben működött 1835-től a Kronstädter Allgemeine Sparkasse, 1847-től a városi zálogház.[2]
Az első világháború után az épület katonai parancsnokságból bérházzá alakult. 1919–1935 között itt volt a brassói Román Kaszinó (Casina română) kulturális egyesület.[3] 1927-ben itt született Sánta Ferenc Kossuth-díjas magyar író.[4] 1956–1958 között Günther Schuller műépítész vezetésével felújították.[5]
Leírása[szerkesztés]
Neoklasszicista stílusú homlokzatát korinthoszi oszlopfők díszítik, a földszinti két boltíves bejárat fölötti pajzsdíszek a Seuler család címerét ábrázolják.[6] Földszintjén jelenleg bank, kávézók, éttermek vannak, az emeleten lakások.
Az épület szárnyai két hosszú belső udvart fognak közre, ezeken keresztül megközelíthető az egykori városerődhöz tartozó Jegyzők zwingere, ahol még látszanak a belső, korai várfal maradványai a Jegyzők tornyával. Innen a 20. században a külső várfalon keresztül átjárás nyílt a Várkert sétányra, ám ezt a sétány 2002-es felújításakor befalazták.[7] A zwingert a 21. század elején parkolóként használták, azonban a 2010-es évek végén tervbe vették gyalogos zónává és turisztikai látványossággá való átalakítását. 2020-ban a parkolót megszüntették, a Várkert sétány felé ismét átjárót nyitottak, a zwingert pedig Brassaï térnek nevezték el.[8]
Képek[szerkesztés]
-
A Seuler-ház -
A ház oldalán elhelyezett ismertető tábla -
Átjáró -
A Jegyzők zwingere
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b Leírás a ház oldalán elhelyezett táblán
- ↑ a b Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 164. o. (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ a b Balázs János. Brassó – történelmi városkalauz. Barót: Tortoma, 59–61. o. (2013). ISBN 978973899509394
- ↑ Kronstädter Persönlichkeiten. Demokratische Forum der Deutschen im Kreis Kronstadt. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
- ↑ Franke, Arne. Cetăți medievale din sudul Transilvaniei (román nyelven). Bukarest: Eikon, 70. o. (2015). ISBN 9786067111309
- ↑ Fortificațiile După ziduri. In Nussbächer, Gernot: Caietele Corona. Brassó: Aldus. 2016. 42. o. ISBN 9789737822949
- ↑ „Brașovul are o nouă piață în Centrul Istoric”, Litera9, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
.svg){kind=small}