Seltmann Rezső
| Seltmann Rezső | |
| Született | Seltmann Simon Rafael Rezső Rudolf 1889. február 7. Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 1930. november 17. (41 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | mérgezés |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Seltmann Rezső (Hódmezővásárhely, 1889. február 7.[1] – Budapest, 1930. november 17.)[2][3] tanár, társadalomtudományi író, Seltmann Lajos rabbi fia.
Élete[szerkesztés]
Seltmann Lajos (1854–1932) rabbi és Kranovitz Henrietta fia. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd 1906-ban a helyi református gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Tudományegyetemen és a lipcsei egyetemen filozófiát és államtudományt hallgatott. Az utóbbi egyetemhez kapcsolódó Történelmi Intézetben sajátította el a kutatómunkát. 1911-ben filozófiai doktorátust, 1912-ben középiskolai és felsőkereskedelmi tanári okleveleket szerzett. Ezt követően több hazai középiskolában tanított, utoljára az V. kerületi állami főgimnáziumban. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották tanári állásától, s ettől kezdve magyar és külföldi lapok munkatársa lett. Zsidó történelmi tárgyú értekezései, amelyek az inkvizíció korára vonatkoznak az Egyetértésben (1926–27) és a Múlt és Jövőben (1927–1928) jelentek meg. Évenként több előadást tartott az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesületben a zsidó történelem köréből. Munkatársa volt a Révai Nagy Lexikonnak és a Közgazdasági Enciklopédiának, továbbá a Magyar zsidó lexikonnak. Halálát mérgezés okozta.
Sírja a Hódmezővásárhelyi zsidó temetőben található.
Főbb művei[szerkesztés]
- A német politikai pártok története (Pallas, 1911)
- Ranke, mint politikus (1913)
- Az orosz agrárreform (1915)
- Fokozza-e a telepítés a termelést? (1915)
- A hűbéri társadalom kora (1919)
- Fascista ideológia és angol reálpolitika (1926)
- A szocializmus Szovjetoroszországban (1926)
- J. Bellers, a Páneurópa-gondolat atyja (1926)
- A fejlődés törvényszerűtlensége a történelemben (Kolozsvár 1926); u. a. szerb nyelven (1927)
- A háború utáni államok agrárreformjai (20 tanulmány, Szabadka, 1928)
- Az inkvizíció a történelmi kutatások megvilágításában (Budapest, 1928)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség születési akv. 4/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 378/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ „Holtan találták ágyán Seltmann Rezsőt, a tudós író-tanárt”, Az Újság, 1930. november 18., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Kellermann Itzhak rabbihelyettes: Emlékek nyomában a Hódmezővásárhelyi zsidó temetőben, 1. évfolyam, 2005.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 783. o. Online elérés
