Schmidt Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schmidt Ádám
Esküvője Móri-König Paulával 1943-ban
Esküvője Móri-König Paulával 1943-ban
SzületettSchmidt Ádám Mária József[1]
1910. november 3.
Budapest
Elhunyt1998. augusztus 4. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaMóri-König Paula
(h. 1943–1998)
Gyermekeikét gyermek:
Éva (1948–2002)
Ádám (1949–)
SzüleiSchmidt D. Gyula
Paál Ilona
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1933, jogtudomány)
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Kutatási területKözgazdaságtan Jövőkutatás Statisztika
Sablon • Wikidata • Segítség
1949-1956 között az Országos Tervhivatalban dolgozott

Schmidt Ádám (Budapest, 1910. november 3. – Budapest, 1998. augusztus 4.) jogász, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1965), az MTA doktora (1977), a magyar jövőkutatás egyik kezdeményezője.

Élete[szerkesztés]

Schmidt D. Gyula (1879–1915) műépítész, felső-építőipari iskolai tanár és Paál Ilona (1884–1972) fiaként született. Anyai nagyszülei Paál József és Krautsieder Mária.[2] Felesége 1943-tól Móri-König Paula; lánya: Schmidt Éva (1948–2002) etnográfus, folklorista; fia: Schmidt Ádám (1949–) közgazdász, a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat üzletkötője.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett 1933-ban.[3] A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként 1933–34-ben a Bécsi Egyetemen kiegészítő tanulmányokat folytatott. 1934 és 1936 között a budapesti I. kerületi adófelügyelőség, 1936–37-ben a Budapest Székesfőváros Pénzügyigazgatósága pénzügyi fogalmazója, 1937–1946 között a Pénzügyminisztérium (PM) Költségvetési Főosztálya pénzügyi titkára, minisztériumi titkára. 1946-tól 1949-ig a Gazdasági Főtanács Titkárságának munkatársa, 1949–1956 között az Országos Tervhivatal tudományos munkatársa. 1955–1961 között az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tudományos munkatársa, 1961 és 1975. december 31. között tudományos főmunkatársa, majd 1976-tól nyugdíjas tudományos tanácsadója, s 1968 és 1972 között egyúttal tudományos csoportvezető, majd 1972–1975 között a Kutatásszervezési és Koordinációs Főosztály vezetője is. 1966–67-ben a Ghánai Tervhivatal és a ghánai Gazdasági Minisztérium szakértője, gazdasági tanácsadója. A magyarországi jövőkutatások úttörőjeként elsősorban adóügyi, tervezési, államháztartási és jövedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1946-ban részt vett a gazdasági stabilizáció és a költségvetési reform előkészítésének munkálataiban. A gazdasági kormányprogram kidolgozására létrehívott közgazdasági szakértői bizottság titkárságának vezetője (1957–1958). Elsőként mutatta be és elemezte az újértéktípusú forgalmi adót (1960). Kutatási területei: népgazdasági szintű pénzügyi tervezés, szocialista és kapitalista adóelmélet, vállalati beruházás-finanszírozás, ipari termelői árrendszer, szocialista vállalati jövedelem-elvonás és személyi jövedelemeloszlás. Az MTA Statisztikai Bizottsága tagja (1970-től). A Magyar Statisztikai Társaság örökös tagja (1992-től). Az International Institute of Public Finance tagja (1971-től).

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozata (1947)
  • Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970)
  • Akadémiai Jutalom (1959)
  • Akadémiai Díj (megosztott, 1963)
  • A Társasági Munkáért Érem. III. fokozata. Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT). Ipargazdaság, 1980 (32. évfolyam) 1980-07-01. 7. sz.[4]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Termelés és termelékenység. (Közgazdasági Szemle, 1937)[5]
  • A pénzügyi jog rendszere. (Magyar Jogi Szemle, 1937)
  • Irving Fisher jövedelemadó-elmélete. – Az új német pénzügyi terv. (Az adó, (26. évfolyam.) 1938. 10. sz.)[6]
  • Személyi elemek a magyar hozadéki adóztatásban. – Elméleti szempontok az öröklési illetéknél. Az olasz örökösödési illeték. – A francia öröklési illeték. (Az adó, (28. évfolyam.) 1940. 2. sz.) [7]
  • A társulati adóról szóló új törvényjavaslat. – A háború finanszírozása adóztatással. – Az egyenesadó reformja. Az 1941. évi állami költségvetés. (Gazdasági Jog, 1940. (1. évfolyam) 5. sz.) [8]
  • A háború finanszírozása. (Az adó, 1941 (29. évfolyam) 12. sz.) [9]
  • Külföldi jogszabályalkotás az 1940. évben. (Az adó, 1941 (29. évfolyam) 1. sz.)[10]
  • A legújabb adóemelés. – A hadikölcsönök valorizációjáról szóló törvényjavaslat. – Az 1942. évi állami költségvetés. (Gazdasági Jog, 1941. (2. évfolyam) 8. sz.) [11]
  • A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya. (Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam) 1942 6. sz.) [12]
  • Adóemelés, adóáthárítás, áremelkedés. (Közgazdasági Szemle, 1943. 6-7.)[13]
  • A harmadik háborús adóemelés. – Az 1944. évi költségvetési előirányzat. (Gazdasági Jog, 1943 3. sz.) [14]
  • Az egységes állami pótadó. (Közigazgatástudomány, 1943. 9-10. sz.)[15]
  • Az adóalap megállapításának alapelvei. (Pénzügyi Közigazgatás, 1944)
  • Az adómorál és mérése. (Közgazdasági Szemle, 1944. 7-8.)[16]
  • Il sistema fiscale ungherese. – A magyar adórendszer. (Rassegna d’Ungheria, 1944)
  • Az állami költségvetés tervezése. (Pénzügyi Szemle, 1954)
  • Forgalmiadó, nyereség és dotáció a termelői árrendszerben. (Pénzügyi Szemle, 1956)
  • Az állami vállalatok beruházásainak finanszírozása. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Évkönyve. I. Bp., 1957)[17]
  • A gazdaságirányítás fontos eszköze a népgazdaság teljes pénzügyi áttekintése. Kiss Istvánnal. (Pénzügy és Számvitel, 1957)
  • A szocialista jövedelemelvonási rendszer főbb sajátosságai. (Közgazdasági Szemle, 1958. 8-9.)[18]
  • A Tanácsköztársaság néhány pénzügyi kérdése. (Közgazdasági Szemle, 1959. 3.)[19]
  • A vállalati jövedelemelvonás tervgazdasági funkciói. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Évkönyve. II. Bp., 1959)[20]
  • Jövedelemelvonási rendszer – árrendszer. (Közgazdasági Szemle, 1959. 8-9.)[21]
  • Az adórendszerek fejlődésének tényezői. (Pénzügy és Számvitel, 1960)
  • A költségvetési statisztika néhány kérdése. (Statisztikai Szemle, 1960. 11. sz.)[22]
  • A nettó forgalmi adó. Adalék a tőkésállamokban alkalmazott adóztatási formák fejlődésének feltárásához. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Közleményei, 1960)
  • Az életszínvonal távlati tervezésének egyes kérdései. Jávorka Edittel. (Közgazdasági Szemle, 1961. 1.)[23]
  • A centralizálás és a decentralizálás egyes kérdései Lengyelországban. (Ipargazdaság, 1961)
  • Az anyagi ösztönzés néhány elhanyagolt kérdéséhez. (Munkaügyi Szemle, 1961)
  • A vállalati jövedelemelvonás kérdései. Monográfia. (Budapest, 1961)
  • Az elosztási formák és a bérarányok. (Munkaügyi Szemle, 1962)
  • A személyi jövedelmek eloszlása a szocializmusban. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Évkönyve. III. Bp., 1961)[24]
  • A személyi jövedelemeloszlás tényezői és alakulása. (Az életszínvonal elemzésének és nemzetközi összehasonlításának kérdései. A Budapesten 1961. jún. 1–5. között tartott Statisztikai Tudományos Konferencia „B” tagozatának anyaga. Bp., 1962)
  • A szocialista világpiac ártípusának kérdése. Csikós-Nagy Bélával, Jávorka Edittel. (Közgazdasági Szemle, 1963. 1.)[25]
  • Az adóztatás igazságossága: az alapvető problémát eltakaró egy részletkérdés. (Pénzügyi Szemle, 1963)
  • A döntőbizottságok szerepe a tervgazdaság mechanizmusában. (Döntőbíráskodás, 1963)
  • A saját árbázis kialakításának egyes elvi kérdései. Schweitzer Ivánnal. (Külkereskedelem, 1964)
  • A személyi jövedelemeloszlás vizsgálatának néhány módszertani kérdése. (Statisztikai Szemle, 1964. 3. sz.)[26]
  • Jövedelem-eltitkolás és jövedelem-bujtatás a tőkésországokban. (Pénzügyi Szemle, 1964)
  • A személyi jövedelemelosztás a szocializmusban. Monográfia. és kand. értek. is. 3 táblával. (Bp., 1964)
  • Varga István: Az újabb magyar pénztörténet és egyes elméleti tanulságai. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1964)
  • A jövedelem-újraeloszlás elméletéhez. (Statisztikai Szemle, 1966. 4. sz.)[22]
  • Some Problems Concerning the Calculation of Socialist National Income. (Acta Oeconomica 1968. 2. sz.)[27]
  • Grundlegende Eigenheiten des neuen ungarischen Wirtschaftsmechanismus. (Acta Oeconomica 1969. 3. sz.)[28]
  • Fejlődés és költségvetés. (Pénzügyi Szemle, 1969)
  • Prognózis, tervezés, futurológia. (Magyar Tudomány, 1969)
  • A költségvetési egyensúly és a népgazdasági egyensúly összefüggésének egyes kérdései. (Gazdasági fejlődés és tervezés. Bp., 1969)
  • A költségvetési alapelvek korszerűségének kérdéséhez. (Pénzügyi Szemle, 1970)
  • A jövő kérdéseivel foglalkozó munkaerő felmérése. (Statisztikai Szemle, 1970. 10.)[22]
  • A jövedelemelosztás és a jövedelemadóztatás egy reformjavaslata egyes fejlett tőkésországokban. (Gazdaság és Jogtudomány, 1971)
  • Prognosztika és futurológia. Páris Györggyel. (Filozófiai Közlemények, 1971)
  • A tervrendszer kérdéséhez. (Magyar Tudomány, 1971)
  • A jövőkutatás néhány elméleti kérdése. (Prognosztika. Szemelvények és tanulmányok, 1971 - MTA Tudományszervezési Csoport - MTA Könyvtára. 1971. 1. sz.)[29]
  • Az államháztartás a népgazdaságban. (Pénzügyi Szemle, 1971 németül: Der Staatshaushalt in der Volkswirtschaft. Acta Oeconomica, 1972)
  • Nagyvárosok pénzügyi problémái. – A költségvetési egyensúly a népgazdaság célrendszerében. (Pénzügyi Szemle, 1973)
  • A költségvetési egyensúly a népgazdaság célrendszerében. (Pénzügyi Szemle, 1973)
  • Das Haushaltsgleichgewicht im Zielsystem des Volkswirtschaft. (Acta Oeconomica, 1974. 1. sz.)[30]
  • A gazdaságpolitika mint rendszer.( Közgazdasági Szemle. 1975. 1.)[31]
  • Racionalitás és irracionalitás a jövőkutatásban. (A kívánt jövőtől a lehetséges jövőig. Tanulmányok a jövőkutatás témaköréből. Szerk. Gábor Éva. Bp., 1976)
  • A magyarországi jövőkutatás kialakulása, helyzete és egyes problémái. (Prognosztika. Szemelvények és tanulmányok, 1976 - MTA Tudományszervezési Csoport - MTA Könyvtára. 1976. 3-4. sz.) [32]
  • Book Reviews. KORÁN, I.: Gazdasági prognosztika. (Economicforecasting.) Budapest, 1978. Tankönyvkiadó.263 p. BESENYEI, L.-GIDAI, E.-NOVÁKY, E.: Jövő­kutatás, előrejelzés a gyakorlatban. Módszertanikézikönyv (Futures research and forecasting inpractice. A methodological handbook.) Budapest,1977. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 290 p. BORLI, К.-SIPOS, В.: Iparvállalati prognózis-készítés matematikai, statisztikai módszerekkel. (Forecasting for industrial enterprises withmethods of mathematical statistics.) Budapest,1977. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 254 p. (Acta Oeconomica. 1979. 1-2. sz.)[33]
  • A felső szintű tervek összefüggései. Népgazdasági terv, állami költségvetés, országos hitelterv. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1978)
  • Az államadósságról. (Gazdaság és Társadalom, 1996)
  • A szervezeti statisztika a népgazdasági folyamatok áttekintésének szolgálatában. Kiss Istvánnal. (Statisztikai Szemle, 1998)
  • Jövőkutatási fogalomtár. Összeáll. Fodor Judittal, Haraszthy Ágnessel. (Tudományszervezési füzetek. Bp., 1971. 2. kiad. 1976)
  • Széchenyi-emléknapok. A „Hitel” megjelenésének 150. évfordulójára Széchenyi István tiszteletére megrendezett rendezvényeken elhangzott előadások. 1980. aug. 26–30. Szerkesztette Halm Tamással. (Bp., 1980)
  • Javak, áruk, közjavak. (Változások, váltások és válságok a gazdaságban. Tanulmányok Varga István emlékére. Szerkesztette Kemenes Egonnal. Budapest, 1982)
  • Dialogosz a tervről és a piacról. (Közgazdasági Szemle, 1988. 9.)[34]
  • A szervezeti statisztika a népgazdasági folyamatok áttekintésének szolgálatában. Kiss Istvánnal. (Statisztikai Szemle, 1998. 7. sz.)[22]
  • Az idősek, nyugdíjasok, szegények helyzetét a jelenleg és a jövőben várhatóan meghatározó tényezők. Kereskedelmi Szemle, 1991 (32. évfolyam) 1991-12-01. 12. sz.[35]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági 304/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  3. ↑ Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-ELTEL 7.a.33.) 1933. június 21. VII. rendes ülés
  4. ↑ Ipargazdaság, 1980 (32. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  5. ↑ Közgazdasági Szemle – 1937. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  6. ↑ Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  7. ↑ Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  8. ↑ Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  9. ↑ Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  10. ↑ Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  11. ↑ Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  12. ↑ Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  13. ↑ Közgazdasági Szemle – 1943. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  14. ↑ Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  15. ↑ Közigazgatástudomány, 1943 (6. évfolyam, 1-10. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  16. ↑ Közgazdasági Szemle – 1944. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  17. ↑ A MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 1. (1957) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  18. ↑ Közgazdasági Szemle – 1958. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  19. ↑ Közgazdasági Szemle – 1959. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  20. ↑ A MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 2. (1958-1959) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  21. ↑ Közgazdasági Szemle – 1959. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  22. ↑ a b c d Szerző szerint keresés: Schmidt Ádám
  23. ↑ Közgazdasági Szemle – 1961. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  24. ↑ A MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 3. (1960-1961) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  25. ↑ Közgazdasági Szemle – 1963. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  26. ↑ Központi Statisztikai Hivatal. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  27. ↑ Acta Oeconomica 3. (1968) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  28. ↑ Acta Oeconomica 4. (1969) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  29. ↑ PROGNOSZTIKA (Szemelvények és tanulmányok, 1971 - MTA Tudományszervezési Csoport - MTA Könyvtára) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  30. ↑ Acta Oeconomica 13. (1974) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  31. ↑ Közgazdasági Szemle – 1975. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  32. ↑ PROGNOSZTIKA (Szemelvények és tanulmányok, 1976 - MTA Tudományszervezési Csoport - MTA Könyvtára) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  33. ↑ Acta Oeconomica 22. (1979) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  34. ↑ Közgazdasági Szemle – 1988. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  35. ↑ Kereskedelmi Szemle, 1991 (32. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 3.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schmidt_Ádám&oldid=27114420”