Sükösd–Bethlen-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sükösd–Bethlen-kastély
Ország Románia
TelepülésAlsórákos
Épült16–18. század

Jelenlegi funkció-
Látogathatóigen
Címsat Racoș, str. Principală, nr. 137
LMI-kódBV-II-a-A-11754
Elhelyezkedése
Sükösd–Bethlen-kastély (Románia)
Sükösd–Bethlen-kastély
Sükösd–Bethlen-kastély
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 01′ 24″, k. h. 25° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 24″, k. h. 25° 24′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sükösd–Bethlen-kastély témájú médiaállományokat.

Az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastély műemlék épület Romániában, Brassó megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-a-A-11754 sorszámon szerepel.

Története[szerkesztés]

A kastélyt (kezdetben várat) a Sükösd család - pontosabban Sükösd György kapitány - építtette a 17. században. Ezután, 1631-ben, Bethlen Ferenc és családja birtokába került. Mai formáját Bethlen Sámuel átalakításainak köszönhetően nyerte el. 

Leírása[szerkesztés]

A várkastély egy központi udvarból, az azt körülvevő várfalakból és négy kör alapú bástyából áll. Utóbbiak a négyszögletű épület sarkaiban találhatóak. Keleten helyezkedik el a főúri lakosztály, az ottani tornyokban lakószobák találhatóak. A déli fal közepén egy kaputorony van, az itteni szobákban a személyzet szobáit találjuk. A nyugati oldalt istállóként és raktárként használták, szénát, gabonát tároltak ott. Az északi oldalon nem laktak, itt lőrések helyezkednek el, illetve egy nagy, belső kút. A vár körül még egy második fal is épült, ehhez tartozik egy széles várárok. Ezen csak a kaputoronyhoz vezető úton lehet átjutni.

Talán a kastély legérdekesebb része a főúri lakosztály. A korábban előkelő helyiségek már kissé lepusztultak, az előtér omladozik, a földszint bejáratát befalazták. Az emeleti bejáraton keresztül egy tanácsterembe jutunk. Ennek ajtaja gazdagon faragott, szárnya kőkeretes: ez a rész feltehetően már Bethlen Sámuel idejében létezett. A tanács, vagy nagyterem a kastély talán legdíszesebb része. Ez a mennyezetből látszik, kizárólag itt találunk féldomború plasztikát. Itt találjuk még az építtető gróf, illetve hitvese, Nagy Borbála címerét.

A kastély ma viszonylag jó állapotban van, főleg a mennyezet állta ki az idő próbáját, azonban az udvar pusztulni, a falak előtti tornácok korhadni kezdtek, komoly felújítást igényelnek.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]