Sárneczky Krisztián
| Sárneczky Krisztián | |
 | |
| Sárneczky Krisztián | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1974. november 6. (49 éves) Budapest |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség |  magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Lakhely | Budapest |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | ELTE Szegedi Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Aktivitási típus | kutató |
| Sárneczky Krisztián weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárneczky Krisztián témájú médiaállományokat. | |
Sárneczky Krisztián (Budapest, 1974. november 6. –) az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, számos kisbolygó és több szupernóva felfedezője, a Szeged Asteroid Program vezetője. 2022. január 1-jén az év első üstökösét fedezte fel, mely a C/2022 A1 (Sárneczky) nevet kapta. Ezzel a felfedezéssel Sárneczky Krisztián a harmadik magyar, aki üstököst fedezett fel.[1] A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnökségi tagja, az üstökösök szakcsoport vezetője, a Pannon Csillagda kutatási programjának szakmai vezetője,[2] a Meteor folyóirat rovatvezetője. Nevét 2017 október 5-től a 10258 Sárneczky, (kislánya nevét a 266622 Málna) kisbolygó őrzi.[3]
Életpályája[szerkesztés]
Tizenévesen kezdett érdeklődni a csillagászat iránt, érdeklődése hamar az apró égitestek, az üstökösök és a kisbolygók felé fordult. Első megfigyeléseit 1988-ban végezte. Két évvel később a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) tagja lett, majd 1994-ben az MCSE Titkárságának a tagja, 1996-tól 2012-ig pedig a titkára. Felsőfokú tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetében folytatta, itt szerzett tanári diplomát 2002-ben. Az elmúlt években több száz kisbolygót fedezett fel. Rendkívül termékeny író, több mint 400 publikációja jelent meg eddig különböző fórumokon, tudományos ismeretterjesztő tevékenységet folytat a MCSE Polaris Csillagvizsgálójában és a Piszkéstetői Obszervatóriumban. A Szeged Asteroid Program vezetője, a 2010 októberében útjára indult PIszkéstető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey program egyik alapítója, amely távoli kisbolygók és szupernóvák felfedezésével foglalkozik. Eddig négy szupernóvát fedezett fel, 2011. március 24-én találta meg az 50. szupernóvát a Schmidt-távcsővel,[4] 2012-ben pedig az egyik társfelfedezője lett Dr. Vinkó József a Szegedi Tudományegyetem csillagásza és Craig Wheeler a Texasi Egyetem professzora mellett az egyik leghalványabb szupernóvának, az SN 2012bj-nek, amit egy viszonylag kis távcsővel valaha is felfedeztek.[5] Számos kisbolygó az ő közreműködése által kapott új nevet, ezek között híres magyarországi közéleti személyiségek nevei szerepelnek.
Szakmai munkái[szerkesztés]
- Szegedi Obszervatórium (1996-tól)
- Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Piszkéstetői Obszervatóriuma (vendégcsillagász 1997-től)
- A német-spanyol csillagászati központ, Calar Alto (vendégcsillagász, 2000 és 2001)
- Bajai Obszervatórium (vendégcsillagász 2005-től)
- MCSE Polaris Csillagvizsgálója (2006-tól)
- Siding Spring Observatory, Ausztrália, (vendégcsillagász, 2007),
Kutatási területei[szerkesztés]
- A Naprendszer apró égitestjeinek fotometriai és asztrometriai tanulmányozása
- Szupernóva-keresés, megfigyelés
- Változócsillagok megfigyelése
Művei[szerkesztés]
- Amatőrcsillagászok kézikönyve, Kereszturi Ákos, Kiss László, Sárneczky Krisztián, Gyenizse Péter, Mizser Attila - MCSE, Budapest, 1999. ISBN 9630378779,
- Célpont a Föld?, Keresztúri Ákos - Sárneczky Krisztián, MCSE, Budapest, 2003. ISBN 9632067746[6]
- Magyarok a Naprendszerben - és azon túl, MCSE, Budapest, 2005. ISBN 963-218-339-8[7] (Tévesen ISBN 963218243X)
- Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 55. o. ISBN 963-218-243-X Az égbolt mindenkié.
Publikációk[szerkesztés]
- Kereszturi Ákos-Sárneczky Krisztián: Kisbolygók a Naprendszer peremén (1999)
- Élet egy idegen égitesten, National Geographic Kids, 2008. június 6.[8]
- Sárneczky Krisztián cikkei a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálján
- Publikációk 1992-2018-ig
- Meteor csillagászati évkönyv 2013 - Benkő József, Mizser Attila szerkesztésében, Budapest, MCSE, 2012, ISSN 0866-2851
Díjak[szerkesztés]
- 2001. I. díj A XXV. OTDK Konferencia a SZTE Fizikus Tanszékcsoport, Csillagászat I. (Naprendszer) tagozat, Szabó Gyula IV. éves csillagász szakos hallgató - Sárneczky Krisztián V. éves földrajz szakos hallgató (ELTE), A Naprendszer apró égitestjeinek vizsgálata a digitális képfeldolgozás módszereivel témáért, témavezető: Dr. Kiss László egyetemi tanársegéd.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar csillagász fedezte fel az első üstököst 2022-ben. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
- ↑ „Megújul Bakonybélen a Pannon Csillagda”, kisalfold.hu. [2018. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) (magyar nyelvű)
- ↑ 10258 Sárneczky
- ↑ 'Piszkéstető ötvenedik szupernóvája'. [2011. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 4.)
- ↑ Távoli szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok
- ↑ Kereszturi Ákos - Sárneczky Krisztián : Célpont a Föld?. MCSE, 2003 [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
- ↑ Magyarok a naprendszerben - és azon túl. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
- ↑ Élet egy idegen égitesten. (Hozzáférés: 2009. szeptember 3.)
- ↑ A XXV. OTDK Konferencia a SZTE Fizikus Tanszékcsoport díjai). (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárneczky Krisztián témájú kategóriát.- MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Archiválva 2022. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
