Roykó család

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A berniczei Royko család egy Szepes-, Liptó-, Hont-, valamint Ugocsa vármegyei református nemesi származású család.

A család története[szerkesztés]

A Roykó család a 13. század első feléig visszavezethető. A Ghillány, Devossa, Kmosso és Omaszta családokkal közös törzsből származik; ezeknek a családoknak az őse Sybran keresztes vitéz 1230-ban II. András magyar királytól adományt szerzett a Liptó vármegyei Bernicére. A török korszak alatt a Roykó család elszegényedett és polgári állást vállaltak néhány tagjai a 17. század végétől. Royko Sámuel (1729-1768), késmárki dohánykereskedő, városi polgár,[1] és neje Weiss Mária frigyéből született ifjabb Roykó Sámuel (1753-1839), gyógyszerész. Royko Sámuel 1789. szeptember 8.-án Késmárkon feleségül vette nemes Várady Szakmáry Judit kisasszonyt.[2] A hagyomány szerint az első bajuszpedrőt nemes Roykó Sámuel gyógyszerész találta fel, aki Tiszaújlakon 1790-ben nyitott gyógyszertárat. Bécsbe maga Roykó Sámuel szállította a pedrőt.[3] Roykó Sámuel és nemes Várady Szakmáry Judit házasságából egyetlenegy fiúgyermek maradt meg: Roykó Sámuel (1792-1840) gyógyszerész. Roykó Sámuel 1821. június 13.-án házasságot kötött Késmárkon Berger Annával. Tajnel Teofil beregszászi gyógyszerész 1841-ben eladta az ottani gyógyszertárat Roykó Sámuel tiszaújlaki gyógyszerésznek, aki fiókintézményként működtette 1847. április 1.-ig. Ezután a gyógyszerárusítást szigethi Buzáth Simon és szigethi Buzáth Kajetan testvérek vették meg.[4]

Roykó Sámuel és Berger Anna fiai: berniczei Roykó Sándor (1814–†?), és berniczei Roykó Viktor (1839–1915), gyógyszerész. Roykó Sándornak a felesége, nemes Jászay Paula (1846–1883),[5] akitől született két gyermeke: Roykó Béla (1863–1892), okleveles erdész, és Roykó Irén, akinek a férje Tóth Sándor.[6] Tóth Sándor a beregmegyei állami nemesítő társulat mérnöke Munkácson, 1890. január 11-én tartotta esküvőjét Munkácson Royko Irén kisasszonnyal.[7]

Roykó Viktor (1839–1915) tiszaújlaki gyógyszerész, egyesületi járásigazgató két ízben házasodott meg; első felesége Mayer Mária (1835–1865), akinek a halála után, majd 1871. augusztus 15-én Huber Teréziával (1840–1918) kötött házasságot.[8] Roykó Viktornak első feleségétől, Mayer Máriától származott: Roykó Mária (1860–1932),[9] akinek az első férje, nemes Esze Tamás, ugocsai főszolgabíró, a második pedig Teleházy János tábornok volt; Roykó Anna (1863–†?), akinek az első férje, Csics Imre, nagyszőllősi gyógyszerész, ugocsai bankigazgató, a második férje pedig Nemes József volt. Roykó Viktor második feleségétől, Huber Teréziától született: Roykó Alfréd (1875–1925), honvéd alezredes, a Vaskorona-rend lovagja;[10] dr. Roykó Ottó (1878–1918), tiszaújlaki gyógyszerész, valamint dr. Roykó Géza (1879-1944) dicsőszentmártoni gyógyszerész, százados.[11] Roykó Géza gyógyszerész a nagybocskói születésű római katolikus Balthazár Máriát (1881–1964) 1903-ban Máramarosszigeten vette el,[12] akinek a szülei Balthazár Gyula és Eistleuthner Mária voltak. Roykó Géza és Balthazár Mária frigyéből született Roykó Mária (1909–1924), valamint dr. Roykó Emil (1905-1966),[13] intézeti főgyógyszerész, aki 1934. szeptember 10-én a Szent Ferenc-rend budai templomában esküdött örök hüséget a római katolikus nemesi származású ebesfalvi Lengyel Edit (1910–1981) kisasszonnynak; a polgári házasságot szeptember 6-án kötötték.[14][15][16] Lengyel Edit szülei, dr. ebesfalvi Lengyel Endre (1882–1959), ügyvéd, és botfai Hüvös Franciska (†1945) asszony voltak.[17][18]

Roykó Ottó (1878–1918), tiszaújlaki gyógyszerész Békéscsabán 1900. november 26-án feleségül vette az alvinci születésű római katolikus nemesi származású burgthali Zinnern Olga (1878–†?) kisasszonyt, akinek a szülei burgthali Zinnern János, államvasúti osztályfőmérnök és Giuriceo Mathilde (1850–1904) voltak.[19][20] Zinnern Jánosné Giuriceo Mathilde szülei Giuriceo Nicolo és Maria Garcias de Garzes (1811–1881) voltak.[21] Zinnern Jánosnak az első erdélyi vasút mérnökének és vonalfőnökének a hadnagyi rangot szolgálaton kívüli viszonyban adományozták 1876. augusztus 20-án.[22] Roykó Ottó és Zinnen Olga frigyéből született: Roykó Katalin, Viszprioszky János honvéd ezredes felesége; dr. Roykó János (1904–1964), tiszaújlaki gyógyszerész, akinek a neje a görögkatolikus nemesi származású komjáthi Rabár Éva (1898–1985);[23] dr. Roykó Viktor (1905–1992), orvos, akinek a neje uzoni Földes Margit; Roykó Imre (1908–1961), aki Kosáry Rozáliát vette el, valamint Roykó Ferenc. Roykó Jánosné komjáthi Rabár Éva szülei komjáthi Rabár János (1863–1942), Ugocsa vármegye görögkatolikus főesperese, magyar királyi kormányfőtanácsos, magyarkomjáti görögkatolikus lelkész, és Sztripszky Elvira asszony voltak.[24] Roykó Jánosné apai nagyszülei komjáthi Rabár János (1830–1916), görögkatolikus főesperes, és Balogh Jozefa (1836–1889) asszony voltak;[25] idősebb Rabár János, görögkatolikus főesperes 1890. augusztus 4-én magyar nemességet, családi címert, valamint a "komjáthi" nemesi előnevet szerezte adományban I. Ferenc József magyar királytól.[26] Roykó János és komjáthi Rabár Éva frigyéből két gyermek született: Roykó Brigitta, Molnár Ferenc mérnök neje, valamint dr. Roykó Ottó, fogorvos. Leszármazottjai mai napig élnek.

A Roykó család címere[szerkesztés]

A címer: Kékben zöld hármas halmon jobbra ágaskodó, jobbjában kardot tartó arany oroszlán, a pajzs felső sarkaiban negyed köríves vörös mezőben egy-egy hatágú arany csillag. Sisakdísz: növekvő vörös ruhás kucsmás vitéz jobbjában kardot, baljában lófarkas zászlót tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
  2. ↑ Liptó vármegye nemes családjai. Budapest, 2000.
  3. ↑ Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)1985-12-19 / 297. szám
  4. ↑ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)II. Várostörténeti tanulmányokCsatáry György: Beregszász a 18–19. századba
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Roykó Sándorné Jászay Paula
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Roykó Béla erdész
  7. ↑ Bereg, 1890. (17. évfolyam, 1-52. szám). 1. 1890-01-12 / 2. szám
  8. ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1918 (34. évfolyam, 1-43. szám)
  9. ↑ Pesti Napló, 1932. október (83. évfolyam, 220–245. szám). 3. 1932-10-01 / 220. szám
  10. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Roykó Alfréd
  11. ↑ Gyógyszerészi Szemle, 1944 (9. évfolyam, 1-18. szám). 1. 1944-01-01 / 1. szám
  12. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Roykó Gézáné balthazár Mária
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Roykó Emil
  14. ↑ familysearch.org - Budapest - II. kerület - polgári anyakönyvek - 1934 - házasságok - Roykó Emil és Lengyel Edit házassága
  15. ↑ Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/11934-09-10 [110]
  16. ↑ Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések - Roykó Emilné Lengyel Edit
  17. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Lengyel Endréné Hüvös Franciska
  18. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Lengyel Endre
  19. ↑ familysearch.org Békéscsaba - polgári anyakönyvek - házasságok - Roykó Ottó és Olga házassága
  20. ↑ Békés 1869-1937 Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám) 1904-01-31 / 5. szám
  21. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Giuriceo Nicoloné Garcia de Garzes Maria
  22. ↑ Budapesti Közlöny, 1876. szeptember (10. évfolyam, 200-224. szám) 1. 1876-09-08 / 206. szám
  23. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Roykó Jánosné Rabár Éva
  24. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Rabár János
  25. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Idősebb Rabár Jánosné Balogh Jozefa
  26. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 41 - 45. oldal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Roykó_család&oldid=26089632”