Rejtő Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rejtő Gábor
1935-ben
1935-ben
Életrajzi adatok
Született1916. január 23.[1][2]
Budapest
Elhunyt1987. június 26. (71 évesen)[1]
Los Angeles
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Hangszergordonka
Tevékenység
  • zenész
  • zenepedagógus
  • egyetemi oktató
  • gordonkaművész
SablonWikidataSegítség

Rejtő Gábor, másképp Gabor Rejto (Budapest, 1916. január 23.Los Angeles, 1987. június 26.)[3] magyar származású amerikai gordonkaművész, zenepedagógus. A 20. század folyamán különböző művészekkel és kamarazenei együttesekkel lépett fel.[4]

Élete[szerkesztés]

Korai évei[szerkesztés]

Budapesten született zsidó családban Rejtő Ármin (1881–1969) magánhivatalnok és Engel Janka (1886–1940) gyermekeként.[5][6] Első csellótanára Teller Frigyes volt, egy helyi tanár, akinek elképzelései a korban kivételesen progresszívnak számítottak. Tizenhat évesen felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol Schiffer Adolf (Popper Dávid tanítványa és későbbi asszisztense) növendéke volt. Két évvel később megszerezte diplomáját és elkezdte európai koncertkarrierjét.

Tanulmányai[szerkesztés]

Húszéves korától két évig Pau Casalsnál tanult, először Barcelonában, majd Pradesben. Casals cselló-technikáját ebben az időben forradalminak tartották: egy hónapig dolgozott vele csak az alaptechnikán. Ezt követően Európa-szerte koncertezett, olyan nagyvárosok szimfonikus zenekaraival, mint Bécs, Budapest, Róma, Varsó, és szólóesteket is adott.

Karrierje[szerkesztés]

Rejtő Gábor az Alma Trióval, 1947

1952-ben Yaltah Menuhin zongoraművésznővel közösen bejárták Új-Zélandot. Öt héten át huszonöt koncertet adtak, amely nagy kritikai elismerést kapott.[7]

1939-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Pályafutása során a Manhattan és az Eastman Schools of Music karán oktatott. 1954-től haláláig cselló professzor volt a Dél-Kaliforniai Egyetemen. Emellett a Paganini Quartet és a Magyar vonósnégyes csellistái közé tartozott. Az Alma Trio zongoratrió alapító tagja volt, és ez utóbbi zenekarnál 1942-től az 1976-os feloszlásukig játszott. Az 1980-as évek elején a trió átalakult, Rejtő ismét csellista lett. Évekig tanított a Music Academy of the West-ben tehetséges hallgatók nyári programjában, ahol mesterkurzusai rendkívül népszerűek voltak, nemcsak csellisták körében. Kamarazenei tapasztalatai az Egyesült Államok egész területéről sok hallgatót vonzottak az általa megrendezett csellókurzusokra.

1972-ben elnyerte az „Artist Teacher of the Year” címet az American String Teachers Association megalakulásának 25. évfordulójára rendezett konferencián.[8]

Utolsó nyilvános fellépése 1987 májusában volt egy Dvořák-koncerten az USC Community Symphony Orchestre-vel.

1987. június 26-án agydaganatban halt meg.

Családja[szerkesztés]

Felesége, Alice zongorista volt. Fia, Peter Rejto szintén csellista lett és az Oberlin Conservatory of Musicban oktatott. Egyik alapítótagja volt a Los Angeles-i Zongorakvartettnek. Rejtő Gábor lánya, Nika S. Rejto jazz fuvolaművész. Teazing Socrates címmel albumot adott ki 2006-ban, amelyet néhai apjának szentelt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. MAK (lengyel nyelven)
  3. Gabor Rejto; Cellist, USC Professor”, Los Angeles Times, 1987. június 30. (Hozzáférés: 2019. január 30.) 
  4. Gabor Rejto, Cellist 1916-1987. cello.org. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  5. Tibor Frank, Double Exile: Migrations of Jewish-Hungarian Professionals Through Germany to the United States, 1919-1945, Peter Lang (2008), p. 449
  6. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 281/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  7. Yaltah And Gabor[halott link]
  8. (2011. augusztus 1.) „Awards & Citations”. American String Teacher 61.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gábor Rejtő című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]