Prodotiscus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prodotiscus
Wahlberg-mézkalauz (Prodotiscus regulus)
Wahlberg-mézkalauz
(Prodotiscus regulus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Mézkalauzfélék (Indicatoridae)
Nem: Prodotiscus
Sundevall, 1850
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Prodotiscus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Prodotiscus témájú kategóriát.

A Prodotiscus a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a mézkalauzfélék (Indicatoridae) családjába tartozó nem.[1][2]

Rendszerezésük[szerkesztés]

A nemet Carl Jakob Sundevall svéd zoológus 1850-ben, az alábbi 3 faj tartozik ide:

Előfordulásuk[szerkesztés]

Afrika középső és déli részén honosak.

Megjelenésük[szerkesztés]

Az idetartozó madarak elmosódott, álcázó színeket viselnek; a háti részük szürke vagy szürkészöld, míg a hasi részük fehéres-szürke. Családjukon belül a legkisebb fajok.

Életmódjuk[szerkesztés]

A rokonaiktól eltérően nem táplálkoznak méhviasszal. A papagájvirág (Strelitzia), a Callistemom, a gyapjúfa (Bombax), a Butea monosperma és a korallfa (Erythrina) nevű növények megporzói. A Cisticola-fajok, a nektármadárfélék (Nectariniidae) és egyéb hasonló madarak fészekparazitái.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 19.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Honeybird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  • Öfversigt af Kongliga Vetenskaps-Akademiens Förhandlingar 7 p. 109