Poliszajevo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poliszajevo (Полысаево)
Poliszajevo címere
Poliszajevo címere
Poliszajevo zászlaja
Poliszajevo zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKemerovói terület
Irányítószám652560
Körzethívószám38456
Népesség
Teljes népesség
  • 30 909 fő (1959)
  • 31 083 fő (1970)
  • 26 190 fő (1979)
  • 32 200 fő (1998)[1]
  • 32 200 fő (2000)[1]
  • 32 400 fő (2001)[1]
  • 28 151 fő (2002)
  • 27 900 fő (2006)[1]
  • 27 800 fő (2007)[1]
  • 27 700 fő (2008)
  • 27 842 fő (2009)[2]
  • 27 624 fő (2010)
  • 27 639 fő (2011)[2]
  • 27 553 fő (2012)
  • 27 453 fő (2013)
  • 27 253 fő (2014)
  • 26 893 fő (2015)
  • 26 738 fő (2016)
  • 26 510 fő (2017)
  • 26 212 fő (2018)
  • 26 012 fő (2019)
  • 25 867 fő (2020)
  • 25 631 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Poliszajevo (Oroszország)
Poliszajevo
Poliszajevo
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 36′, k. h. 86° 17′Koordináták: é. sz. 54° 36′, k. h. 86° 17′
Poliszajevo (Kemerovói terület)
Poliszajevo
Poliszajevo
Pozíció a Kemerovói terület térképén
Poliszajevo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Poliszajevo témájú médiaállományokat.

Poliszajevo (oroszul: Полысаево) bányaváros Oroszország ázsiai részén, a Kemerovói területen.

Népessége: 27 624 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Kemerovo területi székhelytől 84 km-re, Leninszk-Kuznyeckijtől csupán 10 km-re délre, az Inya (az Ob mellékfolyója) felső folyásának jobb partján helyezkedik el. Vasútállomása és a város mellett Novokuznyeck felé vezető autópálya biztosítja a kapcsolatot az agglomeráció többi déli városával.

Története[szerkesztés]

Poliszajevo nevét egy 1772-ben kelt iratban említik először. Közelében 1940-ben szénbányát nyitottak és bányásztelepet létesítettek. Három bányásztelep és egy Szocgorodok nevű új építésű lakótelep összevonásával 1952-ben létrehozták Poliszajevo munkástelepülést. 1985-ben a szomszédos Leninszk-Kuznyeckij egyik kerületéhez csatolták, majd egy 1989. október 31-i rendelettel leválasztották és várossá nyilvánították.

21. század[szerkesztés]

A város gazdasági alapját képező legnagyobb szénbányát (Zarecsnaja bánya) sok évtizeden át művelték, de 2017-ben a szénfeldogozó üzemmel együtt csődeljárás alá vonták. A vagyonának egyetlen tételben történő eladására meghirdetett aukciók sora eredménytelen maradt, köztük a 2020. májusi hetedik aukció is (2020. december eleji állapot).[4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]