Petőfi utca (Kolozsvár)
| Petőfi utca (Str. Avram Iancu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Kolozsvár |
| Városrész | Belváros |
| Korábbi nevei | Só út, Külső-Torda utca |
| Irányítószám | 400089 (1–11, 2–22) 400083(13–, 24–) |
| Körzethívószám | +40 264 |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 0,8 km |
| Távolság a központtól | 0,5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Petőfi utca
Pozíció Kolozsvár térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 23° 35′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 23° 35′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi utca témájú médiaállományokat. | |
A Petőfi utca (románul Str. Avram Iancu) Kolozsvár belvárosában található; a történelmi belváros egyik legújabb utcája. A Majális utca alsó részétől indul kelet felé és a Tordai útnál végződik.
Neve[szerkesztés]
1798-ban Só út, 1831-ben Thorda felé a Felekre menő postaút, 1834-ben Külső-Torda utca néven említették. 1899-től kezdve a neve Kül-Torda vagy Kültorda alakban fordult elő. 1899-ben Petőfi Sándorról nevezték el.
Története[szerkesztés]
A 18. század végéig az utca helyén a várárok húzódott. 1798-ban rendezték a Házsongárdi temető alját, és egy széles utat nyitottak. Maga az utca a 19. század első felében, a várfal elbontása és a várárok feltöltése után alakult ki. A 19. században ez volt a fő közlekedési útvonal a városból Torda illetve Dél-Erdély felé; ez a Középkapu lebontása és a Trencsin tér rendezése után a Közép-utcára terelődött át.
Műemlékek[szerkesztés]
Az utcából az alábbi tételek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[1][2]
| Házszám | Kép | Megnevezés | Építés dátuma | Műemlék kódja |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Bogdánffy-ház | 18. század | CJ-II-m-B-07356 | |
| 9 | Asztalosok tornya | 15. század | CJ-II-m-A-07242.01 | |
| 10–12 | |
Szabó Károly háza | 19. század | CJ-II-m-B-07361 |
| 11[3] | Posztócsinálók tornya | 15. század | CJ-II-m-A-07242.02 | |
| 13–15 |  |
Királyi Lyceum-nyomda | 1829–1832 | CJ-II-m-B-07362 |
| 16–18 |  |
Aleman-ház | 1938 | CJ-II-m-B-07363 |
| 17[4] | Avram Iancu lakóháza | 19. század | CJ-IV-m-B-07838 | |
| 20 |  |
Biasini-szálloda | 19. század | CJ-II-m-B-07365 |
| 21 |  |
18. század | CJ-II-m-B-07366 | |
| 23[5] |  |
Gilovics-ház | 19. század eleje | CJ-II-m-B-07367 |
| 26–28 |  |
Házsongárdi temető | 16. század | CJ-IV-s-B-07839 |
| 27[6] | Kőművesek tornya és városfal-részlet | 15. század | CJ-II-m-A-07242.04 | |
| 27–29 |  |
19. század | CJ-II-m-B-07364 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ A kolozsvári műemlékek jegyzéke. www.klmt.ro (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.) arch
- ↑ A hivatalos műemlékjegyzékben tévesen a 13. szám alatt, Csizmadiák tornya néven szerepel.
- ↑ A hivatalos műemlékjegyzékben tévesen az 5. szám alatt szerepel.
- ↑ 2010-ben lebontották.
- ↑ A hivatalos műemlékjegyzékben tévesen a 17. szám alatt szerepel.
Források[szerkesztés]
- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; KOlozsvár: Polis. 2004. 53., 246., 285–286., 382., 428 és 485. o. ISBN 973 8341 44 2
- Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. ISBN 978 606 92279 0 9
- Szabó T. Attila: Kolozsvár települése a XIX. század végéig. Kolozsvár: Minerva. 1946.
- Hereditatum - online műemlék adatbázis. www.hereditatum.ro (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.) arch
További információk[szerkesztés]
- Mikó Imre: A csendes Petőfi utca. Kolozsvár-Napoca: Dacia. 1978.
.svg){kind=small}