Paracrinia haswelli
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Paracrinia haswelli (Fletcher, 1894) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Paracrinia haswelli témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Paracrinia haswelli témájú kategóriát. |
A Paracrinia haswelli a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Paracrinia nembe tartozó faj. A Paracrinia nem monotipikus faja.
Előfordulása[szerkesztés]
Ausztrália endemikus faja. Új-Dél-Wales államban, Sidney-től délre fekvő parti területeken, egészen Victoria állam keleti területeiig honos. Elterjedési területének mérete megközelítőleg 96 500 km².[1]
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét William Aitcheson Haswell (1854–1925) ausztrál zoológus tiszteletére kapta az első példányok felfedezésében való szerepéért.[2]
Megjelenése[szerkesztés]
Közepes méretű békafaj, testhossza elérheti a 3,5 cm-t.[3] Háta vörösesbarna vagy szürkésbarna, középen gyakran halvány hosszanti csíkkal és sötétbarna vagy fekete foltokkal. Az orrlyukaktól a karokig egy jól kivehető fekete csík húzódik. Hasa krémszínű, barna foltokkal. Pupillája csaknem kerek, írisze aranyszínű. A hónalj, az ágyék és a combok hátsó része élénkpiros. Ujjai között nincs úszóhártya, ujjai végén apró korongok vannak.[3]
Életmódja[szerkesztés]
Párás szklerofil (kemény levelű) erdőkben és a patakok, mocsarak és gátak peremvegetációjában él.[1] A patakmedrekben, kövek alatt rejtőzik. Ősztől tavaszig szaporodik. A nőstény a petéket kis csomókban rakja le, a petecsomók a gátak és tavak vízfelszíne alatti növényzethez tapadnak. Az ebihalak hossza elérheti az 5,5 cm-t, és sárgásbarna vagy fekete színűek. Gyakran a víztestek sekély vizében maradnak, és körülbelül három hónapig tart, amíg békává fejlődnek, bár a hidegebb területeken ehhez az ebihalaknak sokkal hosszabb időre is szükségük lehet.[3]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, több védett területen is előfordul.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c AmphibiaWeb
- ↑ Fletcher, 1894 : Description of a new cystignathoid frog from New South Wales. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, Ser. 2, vol. 8, p. 522-523.
- ↑ a b c FrogID, Australian Museum
Források[szerkesztés]
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 19.) (angolul)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
- Fletcher, 1894 : Description of a new cystignathoid frog from New South Wales. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, Ser. 2, vol. 8, p. 522-523 (eredeti publikáció).
- Heyer & Liem, 1976 : Analysis of the intergeneric relationships of the Australian frog family Myobatrachidae. Smithsonian Contributions to Zoology, vol. 233, p. 1-29.
- Amphibian Species of the World 6.0
- A Paracrinia haswelli az AmphibiaWeb oldalon
