Pacsinta
| Pacsinta (Pačetin) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Terpenye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32222 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 381 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 18° 51′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 18° 51′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsinta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pacsinta (horvátul: Pačetin, szerbül: Пачетин) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Terpenyéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Vukovártól légvonalban 11, közúton 16 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, Bobota és Berzétemonostor között fekszik.
Története[szerkesztés]
Pacsinta a megye egyik legrégibb települése, melynek területe már ősidők óta lakott. A jelenleg ismert legrégibb leletek a La Tène-kultúra késői szakaszából, az i. e. 1. századból származnak. A falutól északkeletre két vízlevezető csatorna között, a „Pazarište” nevű helyen a középkori Pacsinta vélt helyének közelében a középkori kerámiák mellett a vaskori La Tène-kultúra kerámiáit is megtalálták. Római kori leletek a falu határának számos részén előkerültek. Az említett Pazarišta és „Bijela bara” között a szántóföldön római téglák töredékeit találták, mely közeli építményre utal. A falutól keletre fekvő Bijela barán a korábbi tulajdonos Rade Musić már régen is talált római pénzérméket, tégla- és kerámiatöredékeket, melyek a szakemberek szerint három ókori ház nyomát rajzolják ki. Ez a határrész azóta is az amatőr régészek kedvenc kutatóhelye. A „Mala njiva” nevű helyen az egykori szőlőskert területén a szántóföldön kőtörmeléket találtak. A kő szokatlan ezen a területen, így itt is római villagazdaság maradványait rejtheti a föld.
Pacsinta Árpád-kori település. Már III. Béla korában út vezetett ide Szávaszentdemeter felől. Első írásos említése „Pochunta” alakban nemesi névben 1275-ből származik a keresztesek székesfehérvári konventjének bizonyságleveléből, melyben Pochuntai Gabrian Bobra nevű földjét eladja Vritnyaki Henrik comesnek.[2] 1377-ben a boszniai káptalan oklevelében „Pachynta” mellett egy „Ligeth Pachyntha” nevű települést is említenek, 1435-ben pedig Zsigmond király oklevelében „Wasarwspaczyntha et Lygetpaczyntha” praediumokat említik. Tehát ekkor Pacsinta már vásáros hely volt. 1377-ben Szent Péter titulusú templomát is említik. 1498-ban „Opidum Pachyntha” már mezőváros és a megyei törvénytevő gyűlések székhelye.[3] A középkori település nem a mai helyen, hanem Terpenyétől délre, a Valkó (Vuka) partjának közelében, a ma Stari Pačetinként ismert helyen feküdt. Legrégibb lakói valkóvári várjobbágyok voltak, így kezdetben Valkó ispáni várának tartozéka lehetett. Ezután a Pacsintai család birtoka volt, akik még a 13. század vége előtt kihaltak. 1300 körül királyi birtok, majd 1303-ban I. Károly magyar király Jánki Gergelynek adta. Fia Miklós 1323-ban lánytestvérének Margitnak adta, aki a Dorozsma nembeli Szentmihályi Mihály felesége volt. Ez az adomány valószínűleg csak 1330-ban lépett hatályba, amikor Gergely másik fia, László, a későbbi kalocsai érsek megerősítette. Ezután a Szentmihályi család birtoka, amely a pacsintai, vagy a garai előnevet viselte. A 14. század második felében a birtok egy része a Szentszalvátori család birtoka lett. Szentszalvátori Albert halála után az ő része a Lackfi családé lett. Ezt erősíti meg Zsigmond 1435-ös oklevele. Lackfi Miklós magtalan halála után 1456-ban királyi adományként Szilágyi Mihály kapta meg, aki 1459-ben Kórógyi Gáspárnak adta zálogba. A következő változás a 15. század végén történt, amikor a dokumentumok szerint a tulajdonosok a Szuggyafi család tagjai lettek, akik szintén a pacsintai melléknevet viselték. 1526-ban II. Lajos király a pacsetini birtokot Csák Eleknek és Zay Ferencnek adta. Pacsinta 1526-ban Valkóvár eleste után került török kézre és csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.
1697-ben már „Pachetin pagus” néven említik. A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a vukovári uradalom része lett. Rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Pacsetin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pachetin” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pachetin” néven 113 házzal, 14 katolikus, 822 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 826, 1910-ben 1166 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a szerb, 1-1%-a horvát és német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 88%-a szerb, 7%-a jugoszláv, 3%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 541 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 826 | 916 | 988 | 1.056 | 1.109 | 1.166 | 1.073 | 1.110 | 896 | 878 | 983 | 973 | 925 | 851 | 668 | 541 |
Gazdaság[szerkesztés]
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu közepén áll Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma, melyet a 18. század végén építettek. Mai ikonosztázát 1909 és 1910 között készítették, Ivan Tišov zágrábi festőművész alkotása.
Kultúra[szerkesztés]
A településen 1999 óta működik a KUD „Branko Radičević” kulturális és művészeti egyesület. Szervezésében minden év júniusának elején kerül megrendezésre a „MESDAM”, az amatőr színjátszók nemzetközi találkozója. Az előadások horvát és szerb nyelven zajlanak, köztük gyerekeknek szóló színdarabok is vannak. A találkozót kísérő események, festmények, szobrok, ikonok kiállításai. Ezen kívül az egyesület szervezi a „Svetosavska beseda” fesztivált is.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a bobotai általános iskola területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
- Az NK Sloga Pačetin labdarúgóklubot 1934-ben alapították. A megyei 3. ligában szerepel.
- ŠK Sloga Pačetin sakk-klub
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1958. szeptember 7-én Goran Hadžić a Krajinai Szerb Köztársaság elnöke.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Árpád-kori új okmánytár XII. kötet 164.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...490. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 35. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Danijel Jelaš: Rekonstrukcija srednjovjekovne urbane mreže Vukovske županije na temelju analize centralnih funkcija – doktori értekezés Zagreb, 2018. (horvátul)
- Hrvatski arheološki godišnjak, 5/2008 (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
