Párosujjú patások
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 55,8–0 Ma | ||||||||||||||||||||||||||
 Szikaszarvas (Cervus nippon)
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Párosujjú patások témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Párosujjú patások témájú kategóriát. |
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje. A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten.[1][2][3][4][5]
A tevék ősei körülbelül 45 millió éve váltak külön a többi párosujjú patás őseitől (ekkor még valamennyien amolyan cickányszerű állatok voltak). A disznók mintegy 33,9 millió éve különültek el a többi párosujjú patástól; a vízilovak és a cetek ősei mintegy 50 millió éve ágaztak el a kérődzők fejlődésétől és földtörténeti értelemben nagyon kevéssel ezután egymástól is.
A rendbe 356 recens faj tartozik.[* 1]
A szárazföldi párosujjú patások jellemzői[szerkesztés]
Az ebbe a rendbe tartozó fajok testtömege a földről megemelkedő 3. és 4. ujj hegyén, valamint a kéz- és lábtőcsontokon nyugszik. A párosujjúak tehát e tekintetben párhuzamosan fejlődtek a lófélékkel, de közelebbi rokonságban nem állnak velük. Lábfelépítésük különös előnye, hogy a földdel érintkező csekély felület és a kemény paták gyors futást tesznek lehetővé, ugyanakkor a két egymást kiegészítő patafél biztos fogást eredményez. Egyes fajok meredek terepen is jól másznak, amihez hasonlót egyetlen lófélénél sem tapasztalhatunk. A 3. és 4. ujj végén lévő patát képesek kissé egymás felé fordítani, szétterpeszteni, lejtőn pedig oldalvást dönteni, tehát jobban alkalmazkodik a terephez, mint a lovak patája. Nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a párosujjúak jóval többféle élőhelyet hódítottak meg, a nyílt, füves pusztáktól és szavannáktól a sűrű aljnövényzetű erdőkön át a hegységekig. A fajok sokfélesége messze felülmúlja a lófélékét, amelyek csupán egyetlen leszármazási ágat képviselnek. Testfelépítésük is igen változatos. A legkisebb faj úgy 2 kilogrammot, a legnagyobb 3200 kilogrammot nyomhat, míg a lóféléknél jóval szűkebb ez a tartomány, vagyis 80-350 kilogramm közötti.
A párosujjú patások szaglószervei kiválóak, részben a ragadozók megszimatolásában, részben a fajtársak jelzéseinek felfogásában van jelentőségük. Sok faj ugyanis vizeletével vagy ürülékével, illetve a szemtájékon, a lábakon vagy a far tájékán lévő bőrmirigyek váladékával jelöli territóriumát. Ezek az állat ivari állapotáról vagy szociális helyzetéről tájékoztatnak. A nősténynek 2 vagy 4 csecsbimbója van, többnyire egy tőgyön, és egyszerre rendszerint 1-2 utódot hoznak a világra. Ez alól kivételt képeznek a disznófélék, ahol a csecsbimbók száma 6-12, és az alomszám is ennek megfelelő. A párosujjúakon belül elfoglalt helyzetük tehát a szaporodás tekintetében is különleges. Az újszülöttek, hamar lábra állnak, és követik anyjukat.
Sok fajnál az állat fején olyan képződmények láthatók, amelyek a fajok, illetve fajtársak közötti összetűzésekben fegyverként használatosak. Ezek legtöbbször másodlagos nemi jellegnek számítanak, a nőstényeknél hiányoznak, vagy pedig a hímekéhez képest alulfejlettek. A disznóféléknél agyarrá megnövő szemfogakat találunk, szintúgy a Kínából betelepített víziőznél, az őzeknél és szarvasoknál egyébként szokásos agancs helyett. A tülkösszarvúak családjában a fejoldalon lévő homlokcsapokon különböző alakú szarvtülkök nőnek. A szarvasféléknél a homlokcsont nyúlványából agancsok fejlődnek, amelyek a szarvakkal ellentétben évente megújulnak. E két utóbbi család tagjai szinte kizárólag növényeken élnek, amelyeket kérődzés útján és bendőmikrobáik segítségével rendkívül jól hasznosítanak. Összetett gyomrukban a nehezen emészthető cellulózt is képesek lebontani és felvehetővé tenni.
A kérődzők hímjét a bika, bak vagy kos, nőstényét többnyire a tehén, kicsinyét pedig a borjú, gida vagy bárány szóval jelöljük. A tevéknél a hímet a csődör, a nőstényt a kanca, a fiatal állatot pedig a csikó szóval jelöljük. A disznóknál a kan, koca és malac elnevezések használatosak. A vízilovaknál megint a bika, tehén és borjú szavak használatosak.
Rendszerezés[szerkesztés]
Ezen az emlősrenden belül, a legújabb kutatások alapján az alábbi felosztások léteznek:[6][7][8][9]
- tevealakúak (Tylopoda) Illiger, 1811 - alrend
- †Gobiohyus? - nem
- †Homacodontidae Marsh, 1874 - család
- †Anoplotherioidea - öregcsalád
- †Anoplotheriidae? - család
- †Cainotheriidae Cope, 1881 - család
- †Dacrytheriidae - család
- †Xiphodontidae Flower, 1883 - család
- †Merycoidodontoidea - öregcsalád
- †Agriochoeridae - család
- †Merycoidodontidae - család
- Cameloidea - öregcsalád
- tevefélék (Camelidae) J. E. Gray, 1821 - család
- †Oromerycidae Gazin, 1955 - család
- Artiofabula Waddell et al., 1999 - klád
- disznóalakúak (Suina) J. E. Gray, 1868 - alrend
- disznófélék (Suidae) J. E. Gray, 1821 - család
- pekarifélék (Tayassuidae) Palmer, 1897 - család
- †Sanitheriidae - család
- Cetruminantia Waddell et al., 1999 - klád
- Cetancodontamorpha Spaulding et al., 2009 - klád
- †Andrewsarchus Osborn, 1924 - nem
- †Entelodontidae Lydekker, 1883 - család
- Whippomorpha Waddell et al., 1999 - alrend
- †Choeropotamidae Owen, 1845 - család
- Dichobunoidea - öregcsalád, amely parafiletikus csoportot alkot a Cetacea-ával és a Raoellidae-val
- †Dichobunidae Turner, 1849 - család[10]
- †Leptochoeridae Marsh, 1894 - család[11]
- †Helohyidae - család
- †Cebochoeridae - család
- †Mixtotheriidae - család
- Ancodonta - alrendág
- Hippopotamoidea - öregcsalád
- †Anthracotheriidae Leidy, 1869 – család, amely parafiletikus csoportot alkot a Hippopotamidae-val
- vízilófélék (Hippopotamidae) J. E. Gray, 1821 - család
- Hippopotamoidea - öregcsalád
- Cetaceomorpha - csoport
- †Raoellidae Sahni et al., 1981 - család
- cetek (Cetacea) Brisson, 1762 - alrendág
- †Archaeoceti Flower, 1883 - részalrend
- sziláscetek (Mysticeti) Cope, 1891 - részalrend
- fogascetek (Odontoceti) Flower, 1867 - részalrend
- Ruminantiamorpha Spaulding et al., 2009 - klád
- kérődzők (Ruminantia) Scopoli, 1777 - alrend
- Tragulina Flower, 1883 - alrendág
- †Amphimerycidae - család
- †Prodremotheriidae - család
- †Protoceratidae Marsh, 1891 - család
- †Hypertragulidae Cope, 1879 - család
- †Praetragulidae - család
- kancsilfélék (Tragulidae) H. Milne-Edwards, 1864 - család
- †Archaeomerycidae - család
- †Lophiomerycidae - család
- Pecora Flower, 1883 - alrendág[12][13]
- †Gelocidae - család
- †Hoplitomerycidae - család
- †Leptomerycidae - család
- Bovoidea - öregcsalád
- tülkösszarvúak (Bovidae) J. E. Gray, 1821 - család
- Cervoidea - öregcsalád
- szarvasfélék (Cervidae) Goldfuss, 1820 - család
- pézsmaszarvasfélék (Moschidae) J. E. Gray, 1821 - család
- Giraffomorpha - részalrend
- †Palaeomerycidae Lydekker, 1883 - család
- Giraffoidea - öregcsalád
- villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) J. E. Gray, 1866 - család
- †Climacoceratidae Hamilton, 1978 - család
- zsiráffélék (Giraffidae) J. E. Gray, 1821 - család
- Tragulina Flower, 1883 - alrendág
- kérődzők (Ruminantia) Scopoli, 1777 - alrend
- Cetancodontamorpha Spaulding et al., 2009 - klád
- disznóalakúak (Suina) J. E. Gray, 1868 - alrend
| Artiodactyla |
| ||||||||||||||||||||||||||||||
.png){kind=small}
_(white_background).jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487.
- ↑ (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400.
- ↑ Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.
- ↑ (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331.
- ↑ Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ (2009) „Relationships of Cetacea (Artiodactyla) Among Mammals: Increased Taxon Sampling Alters Interpretations of Key Fossils and Character Evolution”. PLoS ONE 4 (9), e7062. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007062. PMID 19774069.
- ↑ Ungulate Taxonomy. Baltimore, Maryland: Johns Hopkins University Press, 25. o. (2011. április 25.). ISBN 978-1-4214-0093-8
- ↑ McKenna, M. C. & Bell, S. K.. Classification of Mammals Above the Species Level. New York: Columbia University Press (1997). ISBN 0-231-11013-8
- ↑ szerk.: Wilson, D. E. & Reeder, D. M.: Mammal Species of the World, 3rd, Johns Hopkins University Press, 111–184. o. (2005). ISBN 0-801-88221-4
- ↑ Classification of Mammals Above the Species Level. Columbia University Press (1997). ISBN 0-231-11012-X
- ↑ J. M. Theodor, J. Erfurt, and G. Metais. 2007. The earliest artiodactyls. In D. R. Prothero, S. E. Foss (eds.), The Evolution of Artiodactyls 32-58.
- ↑ (2003) „Molecular and Morphological Phylogenies of Ruminantia and the Alternative Position of the Moschidae”. Systematic Biology 52 (2), 206–228. o. DOI:10.1080/10635150390192726. PMID 12746147.
- ↑ (2014) „Key Innovations in Ruminant Evolution: A Paleontological Perspective”. Integrative Zoology 9 (4), 412–433. o. DOI:10.1111/1749-4877.12080. PMID 24148672.
Források[szerkesztés]
- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- ARTIODACTYLA - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- CETACEA - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- Ungulate Taxonomy: A new perspective from Groves and Grubb (2011) Archiválva 2012. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- NZOR (demonstration website)[halott link]
- Asher, Robert J.; Helgen, Kristofer M. (2010). "Nomenclature and placental mammal phylogeny". BMC Evolutionary Biology. 10: 102. doi:10.1186/1471-2148-10-102. PMC 2865478. PMID|20406454.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Even-toed ungulate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cetacea#Evolution című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Whippomorpha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pecora című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
